A Magyar Városkutató Intézet hat dimenzióban vizsgálta a székesfehérvári lakosság véleményét: lakossági elégedettség, döntéshozói problémaismeret, igénymegfelelés, átláthatóság, beleszólás és részvétel, valamint a helyi sajtó függetlensége.
Az Echo Szociológiai Kutatóintézet a korábbi években rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálta a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét, amely feladatot ezentúl a Magyar Városkutató Intézet látja el. 2016. október 5-11. között 300 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári, 18 év feletti lakossal készítettek telefonos interjút.
A felmérés részleteit sajtótájékoztatón ismertette Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere és Domokos Tamás, a Magyar Városkutató Intézet ügyvezetője.

A városi közhangulat fontos fokmérője az általános elégedettség, az, hogy mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron „mennek a dolgok”. A lakosok túlnyomó többsége javulást lát Székesfehérvár életében. Nagy arányban, 53 százalékban érzik és látják a város elmúlt egy évében megvalósított fejlesztéseit, ez lecsapódik a véleményekben is. Valójában 2013-tól folyamatosan nő azok száma, akik javulást látnak a korábbi évekhez képest. Az ellenkező póluson idén mindössze 6 százalék található, vagyis mindössze 6 százalék szerint romlott a város helyzete tavalyhoz képest.
Arról, hogy az önkormányzat mennyire ismeri, hogy mit szeretnének a fehérváron élő emberek, a tavalyi évhez hasonlóan most is megoszlanak a vélemények. A válaszadók 20 százaléka szerint teljesen, további 34 százalékuk szerint nagyrészt ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt élők, míg teljesen negatív véleményt formál 6 százalékuk, 25 százalékuk pedig bizonytalan. Az elmúlt egy évben, arányaiban nem változott az emberek véleménye a kérdést illetően.
Az előző kérdéshez hasonló a helyzet a lakosság körében az önkormányzati döntések átláthatóságával kapcsolatban is. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik szerint teljesen transzparensek a döntéshozatali folyamatok, és ugyanennyivel csökkent azok aránya, akik szerint egyáltalán nem átláthatók a döntések.
Eddig minden kutatás azt mutatta ki, hogy a lakosok többsége érdeklődést mutat a székesfehérvári demokrácia iránt. Idén csökkent a közömbösek aránya, az érdeklődőké pedig növekedett. A helyi demokrácia helyzete más településekhez képest tavaly a megkérdezettek fele szerint volt jobb Székesfehérváron, 57 százalékuk vélte így, idén 67 százalék a pozitívan nyilatkozók aránya.
A demokratikus társadalmi működés egyik fontos eleme, hogy a lakosok beleszólhassanak abba, ahogy a városban mennek a dolgok. Idén a lakosok 31 százaléka úgy érezte egyáltalán nem, 24 százaléka pedig úgy, hogy csak kis mértékben tud beleszólni abba, ahogy a városban zajlanak az ügyek. A lakosok 27 százaléka gondolta úgy, hogy nagyrészt van beleszólása a dolgokba, 18 százalékuk pedig úgy véli, teljesen bele tud szólni a dolgok alakulásába. A pozitív vélemények mögött az önkormányzat által szervezett településrészi konzultációs sorozat pozitív hatását lehet kimutatni. „Összességében elmondható, hogy 2016-ban jelentősen javult a problémaismeret, az igénymegfelelés, és a részvétel szubjektív mutatója, valamint a sajtó vélt függetlenségi mutatója is.”- összegezte az idei év kutatásának eredményét Domokos Tamás, a Magyar Városkutató Intézet ügyvezetője.
LETÖLTHETŐ prezentáció a Helyi Demokrácia Audit kutatásról
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.