Újra kitűzhetnek hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők a veszélyhelyzet megszűnése után, így sok ezer olyan eljárás zárulhat le a következő hónapokban, amelyekre a különleges jogrendben nem kerülhetett sor.
Az elmúlt időszakban a rendkívüli szabályok alapján több mint tizenegyezer hagyatéki eljárást fejeztek be a közjegyzők, ugyanakkor az ügyek egy jelentős részénél meg kellett várni, hogy ismét lehessen tárgyalást tartani. A veszélyhelyzet megszűnésével emellett újra lehet személyesen ügyet intézni valamennyi közjegyzői eljárásban.
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztették a különleges jogrendben a közjegyzők működését érintő kormányrendeletek és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének egyes utasításai, így a közjegyzők újra a korábban megszokott rendben, az általános jogszabályi előírások szerint járnak el. A veszélyhelyzetben a közjegyzői eljárásokra is speciális szabályokat kellett alkalmazni, csak a legszükségesebb esetben lehetett személyesen ügyet intézni, a jogalkotó ezzel is csökkenteni kívánta a vírus terjedésének kockázatát.
Több ezer feltorlódott hagyatéki ügy zárható le
A veszélyhelyzet megszűnése után a hagyatéki eljárásokban újra ki lehet tűzni a tárgyalásokat, így sok ezer olyan hagyatéki ügy zárható le, amely az örökösök vitái, passzivitása, vagy az ügy egyéb körülményei miatt állt a veszélyhelyzetben. Hatályukat vesztették azok a jogszabályok, amelyek alapján a legtöbb ügyben tárgyalás tartása nélkül átadható volt a hagyaték, ennek a lehetősége ismét a különleges jogrend előtti lehetőségekre szűkül. A veszélyhelyzet idején elkezdett, de még le nem zárult ügyekre is már a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni. Ugyanakkor, ha a hagyatékot a veszélyhelyzet megszűnése előtt a közjegyző átadta a veszélyhelyzeti szabályok szerint, de a jogerő megállapítására csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kerül sor, a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti az ekként meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését.
Aki a fertőzésveszély csökkenése ellenére, vagy bármely más okból nem szeretne személyesen megjelenni a hagyatéki tárgyaláson, továbbra is küldhet maga helyett meghatalmazottat. Ez lehet bármely hozzátartozó, örököstárs, továbbá örököstársnak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, így ügyvéd is. (Kivéve az a rokon, akivel ellentétesek az érdekeink vagy akivel egyezséget akarunk kötni, vagy az ő képviselője.)
Újra szóban, személyesen
Valamennyi olyan közjegyzői nemperes eljárásban immár elő lehet terjeszteni szóban a kérelmet, ahol erre jogszabály lehetőséget biztosít, valamint személyesen is be lehet tekinteni az iratokba.
A közokirat-szerkesztési eljárásban a továbbiakban a közjegyzői okirat felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése szintén a korábban megszokott rendben – az ügyfeleknek a felolvasás során történő személyes megjelenésével – történik. Ugyanez a rend az aláírás vagy kézjegy valódiságának tanúsítása, valamint a külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során.
A fizetési meghagyásos eljárásban az olyan beadvány újra előterjeszthető szóban, amelynél jogszabály ezt lehetővé teszi, a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő napon, 2020. június 19-én újrakezdődött.
Otthon készült végrendeletek letétbe helyezése
A MOKK azt javasolja, hogy aki a veszélyhelyzetben otthon készített magánokirati végrendeletet, az helyezze azt letétbe a közjegyzőnél, aki bejegyzi annak tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a végrendelet biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban.