Újra kitűzhetnek hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők a veszélyhelyzet megszűnése után, így sok ezer olyan eljárás zárulhat le a következő hónapokban, amelyekre a különleges jogrendben nem kerülhetett sor.
Az elmúlt időszakban a rendkívüli szabályok alapján több mint tizenegyezer hagyatéki eljárást fejeztek be a közjegyzők, ugyanakkor az ügyek egy jelentős részénél meg kellett várni, hogy ismét lehessen tárgyalást tartani. A veszélyhelyzet megszűnésével emellett újra lehet személyesen ügyet intézni valamennyi közjegyzői eljárásban.
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztették a különleges jogrendben a közjegyzők működését érintő kormányrendeletek és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének egyes utasításai, így a közjegyzők újra a korábban megszokott rendben, az általános jogszabályi előírások szerint járnak el. A veszélyhelyzetben a közjegyzői eljárásokra is speciális szabályokat kellett alkalmazni, csak a legszükségesebb esetben lehetett személyesen ügyet intézni, a jogalkotó ezzel is csökkenteni kívánta a vírus terjedésének kockázatát.
Több ezer feltorlódott hagyatéki ügy zárható le
A veszélyhelyzet megszűnése után a hagyatéki eljárásokban újra ki lehet tűzni a tárgyalásokat, így sok ezer olyan hagyatéki ügy zárható le, amely az örökösök vitái, passzivitása, vagy az ügy egyéb körülményei miatt állt a veszélyhelyzetben. Hatályukat vesztették azok a jogszabályok, amelyek alapján a legtöbb ügyben tárgyalás tartása nélkül átadható volt a hagyaték, ennek a lehetősége ismét a különleges jogrend előtti lehetőségekre szűkül. A veszélyhelyzet idején elkezdett, de még le nem zárult ügyekre is már a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni. Ugyanakkor, ha a hagyatékot a veszélyhelyzet megszűnése előtt a közjegyző átadta a veszélyhelyzeti szabályok szerint, de a jogerő megállapítására csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kerül sor, a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti az ekként meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését.
Aki a fertőzésveszély csökkenése ellenére, vagy bármely más okból nem szeretne személyesen megjelenni a hagyatéki tárgyaláson, továbbra is küldhet maga helyett meghatalmazottat. Ez lehet bármely hozzátartozó, örököstárs, továbbá örököstársnak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, így ügyvéd is. (Kivéve az a rokon, akivel ellentétesek az érdekeink vagy akivel egyezséget akarunk kötni, vagy az ő képviselője.)
Újra szóban, személyesen
Valamennyi olyan közjegyzői nemperes eljárásban immár elő lehet terjeszteni szóban a kérelmet, ahol erre jogszabály lehetőséget biztosít, valamint személyesen is be lehet tekinteni az iratokba.
A közokirat-szerkesztési eljárásban a továbbiakban a közjegyzői okirat felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése szintén a korábban megszokott rendben – az ügyfeleknek a felolvasás során történő személyes megjelenésével – történik. Ugyanez a rend az aláírás vagy kézjegy valódiságának tanúsítása, valamint a külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során.
A fizetési meghagyásos eljárásban az olyan beadvány újra előterjeszthető szóban, amelynél jogszabály ezt lehetővé teszi, a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő napon, 2020. június 19-én újrakezdődött.
Otthon készült végrendeletek letétbe helyezése
A MOKK azt javasolja, hogy aki a veszélyhelyzetben otthon készített magánokirati végrendeletet, az helyezze azt letétbe a közjegyzőnél, aki bejegyzi annak tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a végrendelet biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.