2020.10.25, Vasárnap

Hirdetés

Idén is utcaszínházi produkcióval idézték fel a fehérvári fiatalok március 15-e eseményeit

szekesfehervar.hu

2018.03.16. 17:00

A város az idei esztendőben is rendhagyó módon tisztelgett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt. Az elmúlt évek sikereire és a nagy érdeklődésre való tekintettel idén is utcaszínházi produkció keretében idézték fel a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Hirdetés

A Városház téren tartott megemlékezés elején székesfehérvári fiatalok utcaszínházi formában elevenítették fel a március 15-i történéseket.

 

 

A Forradalom színei című utcaszínházi előadás igazi összművészeti produkció volt drámai elemekkel és divatbemutatóval kísérve. A darab, amelyet a nap folyamán két alkalommal is láthatott a fehérvári közönség, a nemzeti trikolór színeiben, három képben mutatja meg a 170 évvel ezelőtti nap történéseit.

 

 

Az előadás középpontban a költő, a forradalmat kezdetben csak egyedüliként látó Petőfi Sándor alakja állt, aki szíve parancsát követve barátaival az események mozgatórugója lett.

Az első megjelenő szín a darabban a forradalmi hajnal pirosa, amelyben a tópartisok által készített piros grafika és a pirosban megálmodott, a korszak jegyeiből táplálkozó, de modern, akár ma is viselhető ruhákat felvonultató modellek is megjelentek. A magával ragadó, sodró lendületű, mégis lírai szövegeket zenére mondták a szereplők, ettől a mondatok még erősebb jelentést kaptak. A következő kép a fehér, a hűség színe, a vér nélkül lezajlott forradalom, a tömeg látványa a márciusi ifjakat is meggyőzte Petőfi igazáról. A harmadik, a zöld szín pedig a szabadság hozta nyugalmat jelképezte a darabban. Az előadás író-rendezője ezúttal is Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa volt, akinek értelmezésében mai is érvényes üzenetté váltak a 170 évvel ezelőtti események.

Ünnepi beszédében Cser-Palkovics András polgármester külön köszönetet mondott a műsorban szereplő fiatalok produkciójáért, majd a 170 évvel ezelőtti forradalom máig ható tanulságairól szólt.

 

 

„Kossuth sem félt mástól, mint hogy a bajokkal való szembenézés halogatása belátható időn belül beláthatatlan károkat okozhat mind a nemzetnek, mind pedig annak a történelmi szövetségnek, amelynek tagjaként élt. Nem csupán lánglélek, lobogás, megalkuvás nélküli szabadságvágy március 15-e, hanem ott van benne a megelőző sok-sok év tapasztalata, lankadatlan útkeresése, a kompromisszumok kutatása, a viták a szövetségesekkel, szócsaták az ellenfelekkel, a vágyak és a realitások közti ösvény kitapogatása, és ott van persze mögötte mindaz a hősiesség, áldozatvállalás, a nemzetért elviselt szenvedés és halál is, ami ezt a fényes napot követte.” - mondta Székesfehérvár polgármestere, aki kiemelte, hogy „az idők nagy pillanatai egyszerre kevesebbek is és többek is, mint az eszmék, amelyeket a magasba emelnek.”

Cser-Palkovics András a történelmi főváros értékeiről és törekvéseiről így fogalmazott: „Mi Szent István királytól kezdve keresztény uralkodók sorának koronázó és temetkező városa voltunk, ennek láttuk, látjuk és fogjuk is látni magunkat. Évről-évre visszatérő ünnepeink, vigasságaink és megemlékezéseink, táncaink, színeink, dalaink mind erről a múltról és jelenről szólnak, és ez jó nekünk így. Mindazok előtt, akik ezt tisztelettel elfogadják, mint címerünkön is, kapuink nyitva állnak és a szívünk is megnyílik. Én úgy hiszem, és ezen munkálkodunk képviselőtársaimmal, hogy Székesfehérvár, az ország történelmi fővárosa példát mutasson törekvéseiben arra, hogy minden építeni, jobbítani szándékozó ember – legyen az átlagpolgár vagy politikus, – hitétől, meggyőződésétől, bőrszínétől függetlenül, szabadon kimondhassa és megtehesse azt, amivel meggyőződése szerint a várost szolgálja. Mindnyájan tiszteljük mások kultúráját, hitét, de ugyanakkor a magunkét – aminek múltjára és jelenére is büszkék vagyunk – nem kívánjuk alávetni semmilyen más akaratnak, azt őrizni és ápolni akarjuk!”

Ünnepi beszéde végén a polgármester néhány személyes gondolattal fordult politikustársaihoz:„Különösen nagy vívmány, hogy szabadon ünnepelhetjük hőseink emlékét, demokratikus keretek, sőt, választási plakátok között. De soha ne felejtsük el, hogy a demokrácia felelősséget is ró ránk, a ma közszolgáira. Amit teszünk, vagy mondunk, annak súlya van, mert hatást gyakorol, és nagyon gyorsan tud terjedni. Lehet 2018-ban láncokat kötni magunkra, mintha .., de az attól még nem lesz Táncsics börtöne. A különbség ugyanis pont az a demokrácia és a diktatúra között, hogy a demokráciában egy valami ellen akár még oly jogos tiltakozás okán is magam egy sajtóesemény miatt láncra verhetem ugyan, de a sajtóesemény után azt eloldom és hazamegyek vacsoraidőre a családomhoz. A diktatúrában pedig mások, jogtalanul vernek láncra és nem megyek haza vacsorázni, hanem marad a börtönkoszt. Ne riogassunk diktatúrával ott, ahol nincs, mert azok emlékét gyalázzuk meg, akik életüket, valódi személyes szabadságukat adták, hogy mi ma demokráciában élhessünk, tiltakozhassunk egy kampányban, aztán az emberek pedig szabadon dönthessenek. (…) Biztonság, kiszámíthatóság, nyugodt fejlődés! Ezt várják tőlünk az emberek!”

Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az ünnep súlya, amit mindannyian érzünk, a mához szóló érvényes üzenetet közvetít.

 

 

Kiemelte, hogy a 48-as forradalom és szabadságharc szereplőiről ma is példát vehetünk, akár országépítő munkáról, akár önfeláldozásról legyen szó. „A forradalmat megelőző reformkor nem más, mint két évtizedes jogi, gazdasági és kulturális felkészülés a legmélyebb átalakulásra. A program kiindulópontja Magyarország hátrányos gazdasági helyzetének rendezése volt, Kossuth Lajos és Széchenyi gróf, Deák Ferenc és Wesselényi báró pontosan látták, hogy a szegény ország kiszolgáltatott, tudták, hogy amíg Magyarország csak a nyugati árucikkek felvevőpiaca, amíg gazdasága nem tud saját lábra állni, addig nem lehet független. A magyar érdekek mentén megalkotott önálló gazdaságpolitika mindennek az alapja.” - hangsúlyozta dr. Molnár Krisztián, aki felidézte, hogy 2010 előtt romokban hevert a magyar gazdaság, ma viszont stabil és kiszámítható fejlődést mutat.

A március 15-i program ünnepi koszorúzással folytatódott.

 

 

A köszöntőket követően az ünnepség résztvevői a Fekete Sas Szállóhoz vonultak, ahol annak idején a fehérvári márciusi ifjak találkoztak a forradalom napjaiban. Közös koszorút helyezett el Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei közgyűlés elnöke és Cser-Palkovics András polgármester. A Fekete Sasnál pártok, a civil szervezetek és a fegyveres testületek képviselői is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról.

A Székesfehérvári Diáktanács idén saját kezdeményezéssel csatlakozott az ünnep programjaihoz.

 

 

A koszorúzást követően tagjaik visszasétáltak a Városház térre, ahol egy flashmob keretében szavalták el közösen a Nemzeti dalt.

Fotók: Simon Erika és Molnár Artúr

Galéria

AktuálisSzékesfehérvárprodukciómárcius 15.forradalomutcaszínház