III. Béla életét bemutató kiállítás nyílt Székesfehérváron

A Székesfehérvári Királyi Napok idején megnyílt kiállításon Kovács Dóra, múzeumpedagógus kalauzolta a vendégeket. A június 30-ig látogatható kiállításhoz kapcsolódóan rendszeresen tartanak ingyenes tárlatvezetéseket, legközelebb február 21-én.

Kovács Dóra a tárlatvezetés folyamán bemutatta a Székesfehérváron talált leletegyüttes, amely 1848-ban, az Érdy János vezette ásatás során kerültek elő, a mai Nemzeti Emlékhely, az egykori Bazilika területéről. Anna királyné sírjában megtalálták aranygyűrűjét és halotti koronáját, míg az 1196-ban elhunyt III. Béla király földi maradványai mellett fellelték halotti koronáját, kardját és jogarát, emellett egy nyakára helyezett ereklyetartó mellkeresztet, egy körmeneti- avagy zarándokkeresztet, gyűrűt, karperecet, valamint egy pár sarkantyút találtak a sírban. A királyi pár - III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna - sírjában talált leleteket akkor a fővárosba szállították, így azok 169 esztendő elteltével tértek haza Székesfehérvárra.

 

 

Kovács Dóra, múzeumpedagógus fontosnak tartotta megemlíteni, hogy III. Béla életének egyik állomását Aba-Novák Vilmos is ábrázolta, a szintén Fehérváron látható pannóján. Elmondta még, hogy feltárt két márványsír közvetlen közelében három másik csontvázat is találtak, akik valószínűleg a királyi pár gyermekei voltak. Béla és Anna házasságából hét gyermek született; Imre király (1196-1204), II. András király (1205-1235), Salamon és István hercegek, valamit Margit, Konstancia és még egy ismeretlen nevű lány. Korabeli jövedelemjegyzék tételesen sorolja fel a király bevételeit, aki eszerint Európa egyik leggazdagabb koronás fője volt. Pénzbeli vagyona az angol és a francia uralkodóéval vetekedett; évente 60 ezer aranymárka folyt be a kincstárba vámok, révek, piacok, vásárok, bányák jövedelméből.

 

 

Korabeli jövedelemjegyzék tételesen sorolja fel a király bevételeit, aki eszerint Európa egyik leggazdagabb koronás fője volt. Pénzbeli vagyona az angol és a francia uralkodóéval vetekedett; évente 60 ezer aranymárka folyt be a kincstárba vámok, révek, piacok, vásárok, bányák jövedelméből.

 

 

III. Béla uralkodásának kétségtelenül legfontosabb esztendeje az 1192-es év. Ekkor közbenjárására III. Celesztin pápa szentté avatta I. László királyt. A Magyar Szent Családot követően az Árpád-ház ekképp a "szent királyok nemzetsége" lett.

 

 

További tárlatvezetések a III. Béla király (1172-1196). "Teste Fehérvárott nyugszik" című kiállításon:

február 21. szerda, 16:30

március 7. szerda, 16:30

március 12. hétfő, 16:30

március 21. szerda, 16:30

április 4. szerda, 16:30

április 18. szerda, 16:30

május 9. szerda, 16:30

május 23. szerda, 16:30

május 30. szerda, 16:30

A vezetéseket Kovács Dóra, múzeumpedagógus tartja, a belépés díjtalan.