Jelentős eltérés mutatkozik a fenntarthatósági kérdések kezelésében a nagyvállalatok és a mikro- és kisvállalkozások között. Az ÉVOSZ első alkalommal monitorozta a tagvállalatait, így képet kaptak a felkészültségük szintjéről és arról, milyen nehézséget jelent az érintetteknek a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek és a magas költségek miatt a kitűzött klímavédelmi célok teljesítése.
Idén első alkalommal készített fenntarthatósági felmérést tagvállalatai körében az ÉVOSZ. A tervek szerint a kutatást a jövőben évente megismétlik. A válaszadók lefedik az építőipar teljes értékláncát a kivitelezőktől az építőanyag-gyártókon át a mérnöki irodákig – derült ki a szakmai szervezet közleményéből.
Az eredmények szerint a nagyvállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele a területért kijelölt felelőst foglalkoztat.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).
A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.
A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.
Az irányítási szempontok tekintetében azonban hiányosságok mutatkoznak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.
A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.
A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával.
Hatmilliárd forintos beruházással fejleszti a kötöttpályás automatizálást a Siemens Mobility Budapesten - mesterséges intelligencián alapuló informatikai rendszerek készülnek, 1,5 milliárd forintos állami támogatással.