Első alkalommal adták át az Év emlékhelye díjat szombaton, az emlékhelyek napján; a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által alapított elismerést a Székesfehérvári Romkert nemzeti emlékhely kapta. Az ünnepséggel egy időben megnyílt a Nemzeti Emlékezet Múzeumának Széllel szállni, gyökérrel kapaszkodni című kültéri kiállítása a Fiumei úti Sírkertben.
Az Év Emlékhelye díj célja az, hogy a NÖRI elismerését fejezze ki azoknak a helyszíneknek, amelyek emlékhely státusukat mind programjaikban, mind kommunikációjukban előtérbe helyezik, az elmúlt években kreatív programokat szerveztek és sikeresen meg tudták szólítani a fiatalokat.
Az díjat ösztönző céllal is alapították, hogy az emlékhelyek egymással együttműködve, egymást támogatva szervezzék programjaikat Az elismerés odaítélésének elbírálása egy öttagú bizottság feladata - emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója.
Hozzátette, egy országnak vannak határai, a nemzetnek azonban nincsenek. Ez a felismerés ihlette a Széllel szállni, gyökérrel kapaszkodni című kültéri kiállítást, amellyel a Nemzeti Emlékezet Múzeuma elsősorban a fiatalokat szeretné megszólítani. A tárlaton olyan híres magyarok gyermek és fiatalkorát mutatják be, akik a mai országterületen kívül születtek, így Kosztolányi Dezsőt, Mikszáth Kálmánt, Ady Endrét, Blaha Lujzát és Csontváry-Kosztka Tivadart.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere emlékeztetett arra, hogy a középkori romkert a magyart nemzet történelmi bölcsője, Esztergom mellett a magyar közjogi és egyházi hagyomány egyik legfontosabb helyszíne.
Ott állt az egykori koronázó bazilika, amely ugyan a történelem viharai nyomán elpusztult, azonban az utókor számára felelősséget jelent, hogy jó gazdái legyenek a történelmi helyszínnek. Hozzátette, jövő májusban a koronázóváros lesz a következő díjátadó helyszíne.
Az emlékhelyek napját ötödik alkalommal rendezték meg. Az esemény célja az, hogy népszerűsítsék a történelmi helyszíneket, valamint a változatos programok révén fontosságuk beépüljön a köztudatba. Az idei eseményt az összetartozás jegyében hirdették meg a nemzeti és történelmi emlékhelyek körében. Az emlékhelyek napja népszerűségét és sikerét mutatja, hogy a pandémiás helyzet ellenére ahhoz 60 helyszín csatlakozott. Az emléknap fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke.