Rabszolgasorsra ítélve - a kiállítás szeptember 27-ig látható Székesfehérváron

A tárlatot csütörtökön Gonda Emma művelődésszervező, az intézmény munkatársa nyitotta meg az Ybl Miklós Szakközépiskola és Szakgimnázium diákjai jelenlétében.

A második világháború után a győztes Szovjetunió az elfoglalt és leigázott országok lakosságának munkaerejét a jóvátétel részének tekintette: több mint négymillió külföldi állampolgárt hurcolt el kényszermunkára munkatáborokba. A fogságba vetettek 85 százaléka a németek, a japánok és a magyarok közül került ki, voltak közöttük hadifoglyok és találomra összeszedett civilek is. A kényszermunkásokat városok és üzemek újjáépítésére, mocsarak lecsapolására, gyárak, utak, hidak és gátak építésére használták. A táborokban uralkodó zord körülmények, az embertelen munka, az őrszemélyzet brutalitása, az elégtelen élelmezés, a betegségek, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a legyengült foglyok tömegével haltak meg.

A Szovjetunióba rabszolgamunkára kényszerített hétszázezer magyar közül mintegy háromszázezren soha nem tértek vissza: sokan már táborokba tartó úton életüket vesztették az embertelen bánásmód és a szélsőséges körülmények, az éhezés, járványok, betegségek miatt.

A háborúban vereséget szenvedett Magyarország polgárainak elhurcolása – munkaerejük jóvátételként való kizsákmányolása mellett – azt a célt is szolgálta, hogy a szovjet megszállók világossá tegyék, „ki az új úr a házban”. A Szovjetunió meghódított területnek tekintette Magyarországot: a kommunista ideológiának megfelelően igyekeztek megtörni a társadalmi ellenállást és leszámolni vélt ellenségeikkel.

A túlélőknek a borzalmakról évtizedekig hallgatni kellett: hazatérve rosszabb esetben börtön, jobb esetben akár élethosszig tartó hallgatás várt rájuk. A kegyetlenkedésekről szóló beszámolók szájhagyomány útján terjedtek, szenvedéseikről sokan azonban még legközelebbi családtagjaik előtt sem mertek beszélni.

A magyar kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánította. A Terror Háza Múzeum az emlékév keretében rendezte meg a Rabszolgasorsa ítélve című kiállítását, amely nem az egyszerű eseménytörténetre, vagy a szikár tények ismertetésére szorítkozik: korabeli fotókkal, visszaemlékezésekkel, dokumentumokkal, levelekkel, térképekkel eleveníti fel a kényszermunkára hurcoltak életét.

A budapesti bemutatkozás után a kiállítás útnak indult, Székesfehérváron a Művészetek Házában tekinthetik meg az érdeklődők 2018. szeptember 27-ig az intézmény nyitvatartási idejében.