2021.01.21, Csütörtök

Hirdetés

Idén a Cserta család vehette át a „Pro Cultura Albae Regiae” díjat

okkfehervar.hu/Kész-Varga Mónika

2017.01.24. 10:06

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Vörösmarty Színházban rendezett gálán hat fehérvári iskola diákjai szavalták el a Himnuszt, majd felhangzott Kodály Zoltán három vegyeskari műve, a zeneszerző születésének 135., halálának 50. évfordulójára emlékezve, valamint bemutatták Szirtes Edina "Mókus" egyedülálló három tételes etno-szimfonikus művét is. Az ünnepségen Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mondott köszöntőt.

Hirdetés

Több, mint 150 gyerek szavalatával kezdődött vasárnap este a Vörösmarty Színházban Székesfehérvár Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett gálaestje. Hat iskola diákjai Kozáry Ferenc vezetésével, közösen szavalták el a Himnuszt, mialatt Maczkó Csaba videó-összeállítása került kivetítésre. 

A jelenlévők a két napja történt olaszországi buszbaleset áldozatai előtti tiszteletadásként egy perces néma felállással fejezték ki együttérzésüket az elhunytak hozzátartozóinak.  

Az ünnepi műsorban – megemlékezve Kodály Zoltán születésének 135., halálának 50. évfordulójáról – a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának a művei csendültek fel az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Kórus előadásában, Kneifel Imre vezényletével, valamint Kiss Diána és Nagy Péter színművészek közreműködésével. Balassi Bálint: Szép könyörgés, a népi gyűjtés szövegére írt Székely versek és Weöres Sándor: Norvég lányok műveit hallhatta a közönség. 


Az est folyamán bemutatták Szirtes Edina "Mókus" egyedülálló három tételes etno-szimfonikus művét is, mely Vidróczki Márton, híres mátrai betyár életéről és haláláról szóló balladának a feldolgozása. A saját kompozíciójú alkotáshoz a közeli és távolabbi népek folklór kincsestára is alapul szolgált. A zenemű a Fabula Rasa zenekarnak, a Szirtes vonósnégyesnek, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar zenészeinek és a Kasza Nándor Harsonakvartettnek az előadásában hangzott fel, Szirtes Edina Mókus, Szokolay Dongó Balázs, Cserta Balázs és Födő Sándor szólisták, valamint Kelemen István színművész közreműködésével.          

A jeles eseményen Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, milyen nehéz ma ünnepelni, milyen nehéz megszólalni. „Ami minden évben ünnep, ma emlékezés. Ma a tragédia hatja át érzéseinket.” – mondta az államtitkár az olaszországi busztragédiára utalva.
Majd azzal folytatta, hogy 194 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én tett pontot Kölcsey Ferenc a Hymnus sorainak végére. „A költő a török hódoltság, a 16. század protestáns prédikátorainak, énekmondóinak jeremiádjai, siralmas énekei nyomán az ország romlását, bűneit sorolja. Vallja, hogy Isten büntetése bűneiért sújtja a magyarságot, - de vallja azt is, hogy „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.” A magyar nép zivataros századaiból szól a Hymnus üzenete, de fél évezred bűntudatát is legyőzi az önbizalom, az élni akarás, a jövőbe vetett hit.” 

Az est folyamán Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András átadta a „Pro Cultura Albae Regiae” díjat, amit idén Székesfehérvár Közgyűlése a város közéletében és művészeti világában játszott szerepéért a Cserta családnak adományozott. Az elismerést a családtagok közösen vették át.
A család méltatása során elhangzott, hogy önzetlenséggel, elkötelezettséggel és igényességgel áll a jó ügyek mellé, így végez közösségi tevékenységet odaadó keresztényi szemlélettel, vállal fel tudatosan értékeket, legyen szó a munkáról, kulturális vagy szociális misszióról, a család közösségének erősítéséről. A Cserta család hatással bír Székesfehérvár zenei-művészeti és szociális közösségeinek, családjainak az életére, tevékenységeikben a mindenkori emberi kvalitás és az alázat jelenik meg.
A felmenők között a Palotaváros történetében több mesterember, kalapos, kefekötő, ács is szerepel. A zenés-táncos családban az édesapa, Gábor mérnök, az édesanya, Judit pedagógus. Négy gyermekük született, a nagycsalád életét három unoka teszi még örömtelibbé.

A Cserta család

Csertáné Bohn Judit a család lelke, higgadt, derűs és mindig bizakodó logisztikusa, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatot vezette hittel, szakmaisággal, szeretettel; Fejér Megyei Prima-díjas mentálhigiénikus. A mai napig végez karitatív tevékenységet, vesz részt közösségfejlesztő kulturális programokon, családokat segít.

A mérnök Cserta Gábort a város irodalmi estjein, történelmi programjain ismerhette meg a nagyközönség mint zenészt, gyakran egyik fiával, Balázzsal együtt fellépve. Az énekelt verseket, a Vörösmarty Társasággal szervezett közös rendezvényeket, a népzenei fellépéseket Székesfehérvár Pro Civitate Emlékéremmel ismerte el. A szülőföldhöz, Fejér megyéhez kapcsolódó versek megzenésítésével az életműveket őrzi az utókornak és teszi élővé az emlékezést, hirdetve a magyar identitást és zenélve azért, hogy a közösség összetartozását még erősebbé tegye. A zenekarok bármikor számíthatnak rá, ha akár tamburásra vagy harmonikásra van szükség egy előadásban.

Mind a négy gyermek életében nagy szerepet töltött be a zene, a tánc. Az elsőszülött Gábor fotográfus, honlapján a következő szavak szerepelnek hitvallásáról: Balaton, Vitorlázás, Tánc, Színház, Folklór… Az elismert alkotó néptáncpedagógus, egykor pedig maga is sok éven át-sok emlékezetes produkcióban szerepelt az Alba Regia Táncegyüttesben.

Judit óvónő, mentálhigiénét is tanult, két gyermek édesanyja, és az ő élete is összeforrt a néptánccal. Egykori táncosként máig csapattag maradt, az Alba Regia Táncegyesület óvodás csoportjait vezeti. Gáborral több évig tagjai voltak a Vörösmarty Színház tánckarának.

Balázs a fúvóshangszerek mestere, kreatív, inspiratív művész. Diplomát szerzett jazz-szaxofon szakon, majd a népi-fúvós tanszakot is elvégezte, népzenei munkásságáért Artisjus díjat kapott. Számos formációban zenél, sokoldalú a műfajok tekintetében, a népzenétől a klasszikus zenén keresztül a jazzig, ami a művészi rátermettség és tehetség mellett a közösségben alkotás mindig megújulni tudó képességéről is sokat elmond. A színpadi fellépések mellett tudását pedagógusként is átörökíti.

Kata üzleti főiskolát végzett, egy gyermeke van, és a családi hagyományokat folytatva ő is elkötelezett a népi hagyományok továbbörökítésének ügyéért. A tánc mellett a Bakony Népzenei Együttes egykori tagjaként komoly népzenei tevékenységet tudhat magáénak.

KultúraSzékesfehérvármagyar kultúra napjagálavörösmarty színházPro Cultura Albae Regiae díjCserta Család