2021.09.21, Kedd

Hogyan ünnepelték a szilvesztert 100 évvel ezelőtt Fejér megyében?

feol.hu

2018.01.02. 18:30

Az óév búcsúztatásához és az új év köszöntéséhez is rengeteg hagyomány és népszokás kötődik. Gelencsér József és Lukács László kutatómunkája alapján készült Szép napunk támadt – A népszokások Fejér megyében című könyvben kerestünk szilveszterhez kapcsolódó hagyományokat, szokásokat.

Hirdetés

Az esztendő első és utolsó napját ugyanazok a hiedelmek jellemzik: szerelmi- és haláljóslás, bőségvarázslás és természetesen szerencsekívánás. Úgy tartották, hogy az fogja jellemezni az egész évet, amit a legelső nap csinálnak. Ennek megfelelően egész kenyeret tettek az asztalra, hogy bőséges kenyéráldás jellemezze az évet. A felsővárosiak korán keltek, hogy ne legyenek lusták, a pusztaszabolcsiak talpon várták az újévet, nehogy ágyban fekve érje őket, mert ez betegséget jelent. Sárbogárdon jól befűtöttek, hogy egész évben meleg szobájuk legyen. Sem kölcsönkérni, sem kölcsönadni nem volt szerencsés, ez koldulást, vagy kiadást jelentett egész évre. Bicskén nem lóghatott vizes ruha a szárítón, mert akkor nem lesz rendes a háziasszony, míg Tordason kolbásznak, szalonnának kell lógnia a padláson, mert akkor egész évben lógni fognak.

A legismertebb újévi szokás a férjjóslás, amit a hajadonok többféleképpen is végeztek. Válon az olvasztott ólom formájából jósolták meg a férj foglalkozását, vagy az utcára mentek és beleharaptak egy almába, s akit megláttak ezután, az lett a férjük. Szokás volt még gombócba vagy pogácsába papírszeletkét sütni, melyre felírták a fiatal férfiak nevét. Amelyikbe először harapott az eladósorban lévő lány, olyan nevű férje lesz. Ha viszont üres pogácsa jutott, vénlány maradt. Az orjacsontokat kihordták az udvarra, s amilyen irányba elvitte a kutya, onnan jött a kérő. Tordason a nagylányok kifutottak a színbe, felnyaláboltak egy öl fát, és ha páros számú fát hoztak be, férjhez mentek abban az évben.

A haláljóslás nagyon hasonló volt megyeszerte a falvakban: minden családtag számára készítettek egy pogácsát, melynek tetejébe tollat tűztek. Akinek a tolla megégett a sütés során, az meghalt a következő évben a hiedelem szerint. Azonban Tabajdon a szerelmi jóslást is tollas pogácsával űzték; minden pogácsába dugtak egy cetlit, melyre fiúneveket írtak. Amelyik pogácsa tolla megpörkölődött, az abban lévő cetlin szereplő fiúnév a jövendőbeli vőlegény nevét mutatta meg.

Szerencse- és bőségvarázslás része a lencse és a disznóhús fogyasztása, a lencse és a rizs bőséges pénzáldást hozott a hiedelem szerint, a disznó pedig kitúrta a szerencsét. Felsővárosban édeskáposztát ettek, hogy megédesítse az évet, valamint korhelylevest, és malachúst, Tácon kocsonyát. Ha „tésztás napra” esett újév napja, fánkot sütöttek, ha ”húsosra,” akkor svárkli (disznósajt), hurka, kolbász és orjaleves került az asztalra. De elmaradhatatlan része volt az újévi ebédnek a rétes, mely kinyújtásával az elmúlt hosszú esztendőt, vagy éppen a hosszúra nyúló, eljövendő életüket jelképezte; a pogácsa kereksége az újévbe való átgurulást jelképezte. Baracson szilveszterkor böjtös vacsora volt: bableves, mákos guba vagy tészta. Újévi ebédre húslevest, húsos savanyúkáposztát esetleg kukoricakását főztek, mákos-, diós-, kakaós- vagy paprikás kalácsot sütöttek. Halat, és tyúkot nem fogyasztottak, mert a hal elúszik a szerencsével, a tyúk pedig kikapirgálja azt.

 

 

A megyében a református templomokban ez az évvégi hálaadás napja. Az év utolsó és első napján is csak templomba lehetett menni: „Szépen kell befejezni, meg kezdeni is!” „Újévkor még az istenteleneknek is illik a szentegyházba menni!„ – mondogatták a seregélyesi reformátusok. Az újévi istentiszteleten hirdette ki a lelkész az elmúlt év nevezetes eseményeit, a keresztelők, esküvők, temetések statisztikáját, az egyházközség lélekszámát.

Szintén szilveszterkor szegődhettek másik gazdához a szolgalegények, és vettek fel új embert, ennek emlékét idézi a mezőföldi, enyingi béresdal is: Béres vagyok, béres, Béresnek szegődtem, Sej, itt az újesztendő, Jön a szekér értem.

A cikk folytatásában a szilveszterkor elénekelt, elszavalt verseket, mondókákat mutatjuk be, amiket nagyapáink énekeltek.

AktuálisFejér megyeszilveszterszokásokÚjévjóslásóév