Felavatták Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző emléktábláját Fehérváron

"Farkas Ferenc 1905-ben született Nagykanizsán és 2000. október 10-én hunyt el Budapesten. A két évszám között tartalmas zenei életutat épített. Több jeles állomásra is volt ennek az életútnak, köztük számos külföldi is, mint például Rómában, de dolgozott a párizsi színháznál, valamint Bécsben, Koppenhágában vagy a Kolozsvári Nemzeti Színházban is. Több jeles magyar zenetudós, zeneszerző is volt része az ő életének, akitől tanulhatott, tanárként pedig ismert magyar zeneszerzők köszönhetnek személyének igen sokat, így Petrovics Emil, Kurtág György vagy Szokolay Sándor is. Sokat köszönhet a magyar zenei a Farkas Ferencnek és sokat köszönhet városunk is, hiszen a második világháború rombolása után ő volt az, aki akkor újra elindította igazgatóként az akkori zenekonzervatóriumot, ami ugyan 1949-ben bezárása került, de mi, fehérváriak az 1950-ben megalapított állami zeneiskola elődjének tartjuk az ő konzervatóriumát.

 

 

Igyekeztünk Farkas Ferenc nevét méltó módon megőrizni, és emlékezni rá, hangversenybérlet is neveztünk el róla. De úgy éreztük, több kell ennél, így most évtizedes adósságunkat törlesztjük, nem is az ő személyével, hanem inkább önmagunkkal szemben, amikor a következő percekben fölavatjuk emléktábláját az épület falán, születésére is emlékezve, hiszen december 15-e születésének napja.” - fogalmazott ünnepi beszédében Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese.

 

 

„Farkas Ferenc a huszadik századi magyar komponista nemzedék egyik legkiválóbb képviselője, valamint az újabb, a század közepén fellépett generáció legnagyobb jelentőségű nevelője volt. Páratlanul hosszú életútját mindvégig aktivitás és kreativitás jellemezte, életműve ettől olyan rendkívül sokrétű és gazdag. Az érettségit követően Siklós Albert irányításával tanult tovább és szerzett zeneszerzői diplomát 1927-ben. Két évig a Városi Színház korrepetitora és dirigense volt, majd 1929-től 1931-ig Rómában Ottorino Respighi mesteriskolájában tökéletesítette tudását. Farkas Ferenc nemcsak a zene, hanem a képzőművészet és az irodalom alapos ismerője is volt. Enciklopédikus tudása és széles látóköre segítette hozzá, hogy stílusformálódásának idején meg tudta őrizni egyéniségét a hazájában meghatározó Bartók és Kodály hatása mellett.

 

 

Az évtizedek alatt született hetvennél több filmzenéje, valamint számtalan színpadi kísérőzenéje és rádiójátéka révén páratlan kompozíciós rutint szerzett: e műfajok egyik legsikeresebb mesterévé az tette, hogy a legváratlanabb elvárások szerint már fiatalon is képes volt bármilyen műfajban, stílusban és karakterben ihletett muzsikát komponálni. 1935-től foglalkozott tanítással, először a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában, majd 1941-től a kolozsvári konzervatóriumban, amelynek 1943-44-ben igazgatója volt. Emellett a kolozsvári, majd 1945-től a budapesti Opera kórusvezetőjeként is dolgozott. 1946 őszén a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője, Pátzay Pál szobrászművész kezdeményezte a Székesfehérvári Zenekonzervatórium megalapítását, melynek élére a neves zeneszerzőt, Farkas Ferencet kérték fel.

Életművének sokrétűsége nem csak az előadói apparátus, hanem a műfajok tekintetében is megmutatkozik. Színpadi alkotásai között operák, balettek, daljátékok, operettek és színpadi játékok egyaránt találhatók. Ezek közül a legjelentősebbek: A bűvös szekrény, a Furfangos diákok, a Kossuth-díjas Csínom Palkó, az Egy úr Velencéből. Ezen kívül számtalan zenekari-, szóló- és kamaradarabot, versenyműveket, kantátákat, miséket, kétszáznál több kórusművet, száznál több dalt és népdalfeldolgozást komponált.” - hangzott Farkas Ferenc méltatásaként az ünnepségen.

 

 

Az ünnepség folytatásaként Vargha Tamás, honvédelmi miniszterhelyettes és Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola főbejáratánál leleplezte Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző emléktábláját. Koszorúzás következett ezután, a leleplezett emléktáblánál közös koszorút helyezett el Vargha Tamás, Székesfehérvár Országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere. A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola nevében el Palócz Réka igazgatóasszony helyezett el koszorút, míg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nevében Ribi-Kassai Edit operatív vezető rótta le tiszteletét. A rendezvényen Bartók fuvoladarabját Szili Alexandra és Vasvári Tamás; Farkas Ferenc: Gyümölcskosár című dalciklusának Tündér című művét hallhatjuk Koncz Fruzsina és Vasvári Tamás adta elő.