Bálint Ágnes ikonikus mesehőseinek avattak domborművet Kápolnásnyéken

Novák Katalin azt mondta: a Bálint Ágnes-művek olvasásával ráeszmélünk, hogy a családi kapcsolatok - például, hogy mit jelent anyának, apának, testvérnek vagy gyermeknek lenni -, hogyan hálózzák be életünk mindennapjait, és milyen fontosak számunkra. Úgy fogalmazott: Bálint Ágnes olyan édesanya volt, aki alkotni is tudott és családjában is aktívan jelen volt, ezzel mindannyiunk számára példaképet jelenthet.

A tíz éve elhunyt írónő munkásságáról szólva Novák Katalin azt mondta: nem könnyű időszakban alkotott, mégis olyan értékeket tudott megjeleníteni, amelyek ma is maradandók, és azok lesznek még generációk számára.

Az államtitkár rámutatott: a mai gyermekek számára számos korábban használt kifejezés elvesztette jelentését, mert egy más világba születtek. De Frakk, Lukrécia vagy Vízipók olyan hősök, akik a mai napig együtt élnek velünk, ott vannak a hétköznapokban a mai gyerekeknek is - jelentette ki.

L. Simon László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: Bálint Ágnes művein nemzedékek nőttek fel. Csukás Istvánnal ők voltak azok, akik a itthon a műfajt megteremtették és olyan szinten művelték, hogy versenyképessé tudták tenni a magyar rajzfilmgyártást, illetve a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisokkal szemben is.

Csukás István író Bálint Ágnesre emlékezve azt mondta: fantasztikus munkatárs, önzetlen, sokoldalú, a természetet szerető kolléga volt. Felidézte: Bálint Ágnesnek már 14 éves korában megjelent első meseregénye, és ő találta ki az akkori magyar televíziónak a gyerekosztályt is, amit Cicavíziónak nevezett el, és ahol később együtt is dolgoztak.

Bálint Ágnes József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója tíz éve hunyt el.

Két mesehősének, Frakknak és Labdarózsának Kontur András szobrászművész által vörös márványból készített domborműveit a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarában egy játszótér mellett helyezték el.