Barokk mennyország, kincsek, rejtélyek a Szent István király-székesegyházból címmel nyílt kiállítás pénteken a székesfehérvári Csók István Képtárban: a tárlaton a teljes belső felújítás előtt álló bazilika barokk műkincsei láthatók.
A megnyitón Spányi Antal megyéspüspök úgy fogalmazott, hogy "a barokk művészet a legalkalmasabb Isten dicséretére".
Emlékeztetett arra, hogy 2016 szeptemberére teljesen megújult a székesegyház külső homlokzata. Azóta a kormány támogatásából a szükséges kutatási és tervezési feladatokat elvégezték, készek a teljes belső helyreállításra, amelynek rendhagyó módon az első lépése a kiállítás - tette hozzá.
A püspök történelmi lépésnek nevezte, hogy a székesfehérvári önkormányzat támogatásával a templom barokk műtárgyaitól restaurálás előtti állapotukban egy modern tárlat keretében "búcsúznak el", hogy néhány év múlva eredeti fényükben köszönthessék őket a bazilikában.
Cser-Palkovics András polgármester örömének adott hangot amiatt, hogy a műtárgyakat, amelyeket egy-egy mise alkalmával bárki láthatott, most testközelből, "kicsit máshogy" is megtekinthetik az emberek. Úgy vélte, az alkotások értékekről, hitről és történelemről is sokat mesélnek. A városvezető rámutatott, hogy ezen tárgyak nélkül "sem magyarok, sem keresztény emberek nem lehetnénk ma".
Nagy Veronika, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a barokk műtárgyak 250 éve nem változtatták meg helyüket, most azonban "megmutatják fizikai valóságukat".
Hangsúlyozta, hogy az alkotások méltóak arra, hogy a közép-európai barokk művészetet reprezentálják. Megjegyezte, hogy a barokkra oly jellemző pompa a szenvedélyes vallásosság nélkül nem létezett, hiszen a török kiűzése után a fizikai építkezés mellett a lelki építkezésre is szükség volt.
Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója kiemelte: intézményük és a Szent István Király Múzeum eddigi legnagyobb szabású közös projektje a kiállítás, amelyen a bazilika legértékesebb kincsei láthatók. Megemlítette, hogy nem szokványos a tárlat rendezése, mégis közérthetően mutatja be a közönségnek a műtárgyak mondanivalóját.
Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora emlékeztetett arra, hogy a törökök kiűzése után romjaiból kellett újjáépíteni az országot és a várost is, ezért nevezhető a barokk Fehérvár reneszánszának. Elmondta, hogy a bazilika összefogásból épült fel 1768-ra, és a birodalom elismert mestereit hívták a díszítésére.
A kiállítást a bazilika befejezésének 250. évfordulója inspirálta, de a sok kiváló minőségű műtárgy segítségével az egész korszak szellemiségét idézi fel. A tárlat a klasszikus korszakokat bemutató, hagyományosan távolságtartó kiállítások gyakorlatával szakítva a látogatókat a műtárgyak közvetlen közelébe engedi, és korszerű technikai eszközök segítségével közérthetően mutatja be azokat.
A kiállítás száznál több festményt, szobrot, ötvöstárgyat és egyéb műtárgyat vonultat fel, különlegességei a bazilika hatalmas mellékoltárképei, amelyeket a freskókkal együtt Johann Ignaz Cimbal készített.
A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum által szervezett kiállítás október 23-ig látogatható.