A Szamár-sziget szellemkatonái

A tárlat olyan történetet mesél el, amiről évtizedekig nem volt szabad beszélni sem. 

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára megnyitó beszédében felidézte, hogy több mint 80 ezer magyar és osztrák katona esett hadifogságba, ám 1915 őszén már csak 35 ezret tartottak nyilván, ennyien élték túl az embertelen körülményeket. Őket átterelték az albán havasokon, 23-24 ezer katonát hajóztak be Albániában, majd szállítottak Asinarára (Szamár-sziget). A háború végére mindössze hatezer hadifogoly maradt életben.

- A megmaradásról szólt ez a halálmars, mint ahogy a megmaradás volt a tét a Trianon utáni Magyarország számára is. Nem tudunk nem gondolni arra, hogy ezen a balkáni útvonalon érkezett az a több mint egymillió bevándorló az elmúlt esztendőkben, akiknek a vándorlása még mindig nem ért véget. Ma is a megmaradásról szól az életünk, az a tét, hogy megmaradunk e újra - vont párhuzamot az egykori és a mostani események között az államtitkár.

 

Margittai Gábor irodalomtörténész a feleségével, Major Anitával, aki a tárlat egyik rendezője végigjárta a balkáni halálmarsot. A történész hangsúlyozta, hogy a Szamár-szigeten történtek körül "emlékezetpolitikai háború" dúl többek között Szerbiával, ezért a magyaroknak folyamatosan meg kell mutatnia a valóságot, hogy ne a történelemhamisítás győzedelmeskedjen.

 

Az október 7-ig látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.

A tárlat megnyitóját követően egy másik, szintén e témához kapcsolódó kiállítás is megnyílt Székesfehérváron. Az asinarai-szardíniai haláltábort megjárt Kuczka Mihály festőművész kiállítása a Fekete Sas Patikamúzeumban látható november 6-ig.
    

Kuczka Mihály kiállítása az olasz frontról egy évvel később a szigetre került honvédek mindennapjairól tanúskodik. Az Asinara oda-vissza című kamarakiállítás a festőművész katonáskodását és raboskodását mutatja be festményein és vázlatrajzain keresztül, amelyeket Asinara börtönszigetén készített.