Tavaly július óta több lépcsőben tárgyalt már az Európai Unió és a WHO által támogatott és bevizsgált biológiai szúnyogirtó szert gyártó vállalat, a Lokímica Laboratories képviselőivel Székesfehérvár Önkormányzata. A találkozók alkalmával a város természet- és környezetvédelmi szakemberei megismerhették a cég által kifejlesztett védekező technológiát, sőt további képzési együttműködésekről is szó esett.
Mára biztossá vált, hogy közép-kelet-európai cégközpontját Székesfehérváron alapítja meg a vállalat. Kedden a Bregyó közben szemléltette technológiáját a Lokímica: az előzetes felmérések után kiderült, hogy a kiserdő lápos vidéke táptalaja és gócpontja a szúnyogoknak, amely alkalmat adott a biológiai szúnyogirtásban használt technológia és eszközök bemutatására.
A folyamatról és a székesfehérvári együttműködésről Lehrner Zsolt alpolgármester, Manuel Garcia Howlett, a Lokímica Magyarország ügyvezetője és a Lokímica S.A. nemzetközi igazgatója, Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke, a Lokímica Magyarország partnere és Csete Gábor természetvédelmi szakmai vezető tájékoztattak.
Az 1978-ban alapított spanyol vállalat több mint negyven éve áll a közegészségügy szolgálatában. Céljuk, hogy az emberek életminőségének javítása mellett megóvják a környezetet. A Lokímica Laboratories kártevő-ellenőrzési tapasztalata a cég megalakulásakor kezdődött, szerteágazó kutatási tevékenysége kiterjed a rágcsálók, csótányok és szúnyogok elleni védekezésre is.
A négy évtizede sikeres vállalkozás fehérvári terveiről és környezetbarát, biológiai szúnyoggyérítési gyakorlatáról már tavaly júliusában megkezdte a tárgyalásokat Székesfehérvár városával. Az azóta eltelt időben a székesfehérvári szakemberek megismerhették az alicantei vállalat által használt technológia részleteit, amely egy a természetben is megtalálható baktériumra épül és biológiai szúnyogkontrollt tesz lehetővé, úgy, hogy csak és kizárólag a csípőszúnyog-lárvákra hat. Mára székesfehérvári bázissal megalakult a Lokímica Magyarország Kft. is, amellyel a cég megkezdte európai terjeszkedését. A tavasz folyamán pedig a város és a Lokímica szakemberei közösen kezdték meg fehérvári vizes helyek és szúnyogtelepek feltérképezését is, amely során – nem meglepő módon – a Bregyó köz mögötti kis erdő is erős szúnyog- tenyésztérségnek bizonyult.
Itt tartott ma eszköz- és technológiaismertető bemutatót a Lokímica, amelynek alkalmával Lehrner Zsolt alpolgármester örömét fejezte ki, hogy egy új technológiával bővül a város ipara: „Azzal, hogy a Lokímica a városban terjeszkedik, természetesen új munkahelyeket is hoz majd létre, arról nem is beszélve, hogy ezzel környezetvédelmi tekintetben egy következő szintre léphetünk, hiszen a biológiai szúnyoggyérítés kiválóan illeszkedik a város klímavédelmi programjába. És valljuk be őszintén, a városi létet a szúnyogcsípés-mentes élet még komfortosabbá teszi majd.”
A cég technikusai segítségével Manuel García Howlett, a Lokímica Magyarország Kft. ügyvezetője és a Lokímica S.A. nemzetközi igazgatója mutatta be a területek feltérképezéséhez és kezeléséhez használt eszközöket, valamint beszélt a spanyol vállalat terjeszkedéséről is: „Nagyon régóta vártunk a Lokímica-nál erre az üzleti lépésre, ez lesz az első alkalom, hogy Spanyolországon kívül leányvállalatot alapítunk. Tudjuk, hogy kemény munkának nézünk elébe, de hisszük, hogy mind Magyarországon, mind pedig a közép-kelet-európai régióban óriási potenciál van mind gazdasági, mind technikai, mind tudományos tekintetben. Célunk, hogy a már meglévő tapasztalatunkat itt kamatoztassuk, tudásunkat bővítsük, és külön öröm számunkra, hogy mindezt Székesfehérvárról tehetjük meg.”
Az előzetes fehérvári feltérképezésekről Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke, a Lokímica Magyarország partnere és Csete Gábor, a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője beszéltek. A szakemberek elmondták, hogy a potenciális szúnyogtenyész vizes élőhelyek felmérése és az első minták levétele már megtörtént. „A következő lépés, hogy a lehető leprofesszionálisabban felülvizsgáljuk a területeket, és faji szinten Kőszegi Dánielék segítségével meghatározzuk ezeknek a szúnyoglárva-mintáknak az összetételét. Tudjuk, hogy nem minden szúnyog csípőszúnyog, jelen esetben, az ökoszisztéma védelmében mi csak az ő kifejlődésüket kell, hogy megakadályozzuk a rendelkezésre álló technika segítségével.” – tette hozzá Csete Gábor.
Elhangzott továbbá, hogy hosszú, többéves munkafolyamat áll még a szakemberek előtt, mire eljuthatunk odáig Székesfehérváron is, hogy ne találkozzunk csípőszúnyoggal. Ezt a folyamatot azonban a lakosság is felgyorsíthatja, amennyiben elsajátítják, hogy saját udvarukban mit tehetnek az esetleges gócpontok megszüntetése érdekében.