Székesfehérvár a hazai vetőmag-minősítés központja

Hazánkban – már több mint száz esztendeje – csak minősített szaporítóanyagot lehet hivatalosan forgalmazni, értékesíteni. Ezt az ügyfél kérésére történő minősítést a Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály végzi, amely Székesfehérváron, a Major utca 18. alatt, egy utcafrontra épült, földszintes épületben tevékenykedik, és a Fejér Megyei Kormányhivatal alá tartozik. A minősítést, amelyről bizonyítvány adnak ki, a szántóföldeken, valamint az osztály akkreditált vetőmag laboratóriumában végzik.

Az osztály dolgozói, a vetőmag-minősítésen felül – hatósági jogkörükben eljárva – ellenőrzéseket is végeznek minden olyan üzemnél, vállalkozásnál, ahol vetőmagot forgalmaznak, előállítanak vagy kiszerelnek – mondta el István András osztályvezető. Az osztály illetékessége a szántóföldi és kertészeti vetőmagokat illetően – Fejér megyén túl – kiterjed Veszprém megyére, Pest megye dunántúli részére, valamint a fővárosra.

- Magyarországon az évi átlagosan 4,5 millió tonna árubúzának csak 23-24 százalékát állítják elő minősített vetőmagból. Franciaországban ez az arány akár a 60 százalékot is eléri. A gazdák a termés egy részét visszavetik vetőmagként, tehát nem hivatalosan forgalmazott vetőmagot használnak a következő évben. Ez így olcsóbb megoldás. Ugyanakkor azonban a visszavetett mag folyamatosan romlik genetikailag – fogalmaz István András. Az osztály egyik fő célja tehát a minősített vetőmag népszerűsítése, ami garanciát jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű termésre, a másik pedig az, hogy az élelmiszerek nyomon követhetősége, azaz a szántóföldtől az asztalig elv megvalósuljon. Fejér megye, amelynek nagyobb része a Mezőföldön található, egyébként különösen alkalmas vetőmag termesztésére – húzta alá az osztályvezető.

Az osztály „kötelekében” dolgozik Molnár György erdőmérnök, aki az erdészeti szaporítóanyagok felügyeletét látja el a Fejér, Veszprém, Pest, Heves és Nógrád megyében, valamint a fővárosban. Ezt a munkát az országban összesen csak négyen végzik.

- Az erdőben magot saját célra bárki gyűjthet. Kereskedelmi célra azonban csak regisztrált, illetve minősített területről lehet maghoz jutni, amit engedéllyel rendelkező személyek engedéllyel rendelkező csemetekertben ültetnek el. Mindennek azért van nagy jelentősége – magyarázza a felügyelő –, mert a magban a gyűjtőhely éghajlati tulajdonságai kódolva vannak. A származás ismeretében aztán a telepítéskor megfelelő helyet lehet választani a facsemetének.

Az erdőket különösen érzékenyen érinti a klímaváltozás, hiszen a fáknak évtizedeket kell kibírnia a megváltozó időjárási viszonyok között. Éppen ezért nem ajánlják adott esetben mondjuk fenyvesek telepesítését, inkább a szárazságot jobban tűrő fafajok ültetését szorgalmazzák – tudtuk meg Molnár Györgytől, aki igyekezett egy közkeletű hiedelmet is cáfolni. Elmondta ugyanis: nem igaz az, hogy fogynak az erdők. Az erre vonatkozó törvény értelmében az erdők minden kivágott, letermelt hektárja helyett másik hektárnyi fát kell telepíteni.