A hullámvasút az idei KSH-adatok alapján újra megnyilvánult, a folyamatot tökéletesen leképezi a hazai mélyépítésben meghatározó Duna Aszfalt helyzete.
Mit tehet egy 600 főt alkalmazó cégcsoport, amikor egyik évről a másikra százmilliárdos nagyságrendről tízmilliárdos nagyságrendre zsugorodik az árbevétele? Az építőipartól nem szokatlan az idei év elején látott zuhanás, így a hazai mélyépítésben piacvezető Duna Aszfaltnak van rutinja a helyzet kezeléséhez. A céget a hétfőn közzé tett tájékoztatója kapcsán kereste meg a magyarepitok.hu.
Az építőipar számára állandó kihívást jelent a megrendelések jelentős hullámzása, amit az ágazat több szereplője is fontos problémaként nevezett meg. Nem véletlen, hogy az ÉVOSZ javaslatainál is kiemelt szempont a kiszámíthatóság növelése a hazai építőiparban.
A hullámvasút az idei KSH-adatok alapján újra megnyilvánult, a folyamatot tökéletesen leképezi a hazai mélyépítésben meghatározó Duna Aszfalt helyzete. A közvetve 600 főt foglalkoztató magyar cég tavalyi eredményei kiugróak voltak, elsősorban az előző uniós ciklus zárása miatt, ami a pénzek rekordsebességű lehívásával a beruházások megugrásához vezetett. A társaság előzetesen nyilvánosságra hozott adatai szerint a tavalyi nettó árbevétele 124,5 milliárd forint, míg adózott eredménye 11,1 milliárd forint lett. A vállalat tehát kiváló eredményeket könyvelhet el, ám ezzel egy időben már azon kell dolgoznia, hogy a zuhanó megrendelései miatt kialakult helyzetet kezelni tudja. A megoldásról Lehel Zoltánnal, a cég innovációs főmérnökével, egyben szóvivőjével beszélgettünk.
„Első ránézésre, nincs nagy gond, hiszen az egész évre várható szerződés-állományunk biztatónak tűnik a tavalyi évhez képest” – fogalmazott Lehel Zoltán. „Ugyanakkor a tényleges teljesítés tekintetében egész más a helyzet. A szerződések nagy részét ugyanis olyan időszakban fogjuk aláírni, ami már nem teszi lehetővé, hogy még idén realizáljuk őket.”
Mindezek miatt már most látható, hogy a Duna Aszfalt éves teljesítése jelentősen el fog maradni a tavalyihoz képest: „Pontos számokat előre nem tudunk mondani, de a tavalyi százmilliárdot kicsivel meghaladó árbevételünket idén tízmilliárdos nagyságrend fogja váltani.”
Hogyan lehet ehhez alkalmazkodni, ha egyáltalán lehetséges? „Mondhatnám azt is idézőjelben, hogy idén a 'túlélés' a megoldás.” Ez a stratégia azt jelenti, hogy bár az kihasználatlan lesz, a cég nem nyúl kapacitásához se a gépek se a humán erőforrás terén. „Nem kívánunk senkit elbocsájtani, de össze kell húzni a nadrágszíjat, költségtakarékosabb működésre lesz szükség.” A cég ugyanakkor a 2015-ös sikerekre is tud alapozni az idei recesszióban: „A pénzügyi helyzetet a tavalyi eredményeink terhére igyekszünk kezelni.”
A zuhanást nem először kell végigcsinálnia az összesen kilenc aszfaltkeverő telephellyel rendelkező társaságnak, a 2008-as válság és a 2012-es év is hasonló helyzetbe hozta. „Mi leginkább hosszú távban, de legalábbis középtávban gondolkodunk, emiatt még 2008-ban is befektettünk a humán erőforrásba, ami aztán az elmúlt években meg is térült. Ezt az erőforrást most azért sem szeretnénk elveszíteni, mert nagyon nehéz lenne pótolni a mára rutinos, megfelelő szaktudással bíró munkaerőt az eleve szakemberhiánnyal küzdő építőiparban.”
Hogy van miért továbbhaladni a megkezdett úton a Duna Aszfaltnak, azt a szóvivő bizakodó előrejelzése támasztotta alá. Rámutatott, hogy az előző uniós ciklus zárása lekötötte az erőforrásokat, így a mostani uniós ciklusnak még nincsenek előkészített projektjei. Ezek csak idén fognak szerződés szintjére elérni, viszont a teljesülésük a következő két évet már jelentősen megdobja. „Azt látom, hogy a mostani uniós ciklus 2022-es kifutásáig az útépítés prosperálni fog. A cégünk 2017-től nagyságrendileg a tavalyi volumenre számíthat, tehát az idei zuhanás után jön a kiegyenesedés. 2018-ig a jövőnk abszolút tervezhető, 2022-ig pedig azt mondhatjuk, hogy kiszámítható.”
Lehel Zoltán hozzátette, az is bizakodásra ad okot, hogy a közbeszerzések egyik legfőbb megrendelőjeként a Magyar Közút idén öt évre szóló szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, és ez a 401 milliárd forint hosszabb távra biztos hátteret ad a közútfejlesztőnek az országos közúthálózat felújítási munkáihoz.
Hegedűs Gergely