A munka célja a rézsűk állékonyságának javítása és a vízelvezetési problémák átfogó rendezése.
A MÁV Pályaműködtetési Zrt. feltételes közbeszerzési eljárást indított a 29-es számú Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca vasútvonal Csajág–Balatonkenese szakaszán szükséges beavatkozások megtervezésére. A feladat a 343–350. szelvények közötti pályarészt érinti, az ajánlatokat 2026. március 30-ig várják.
A nyertes ajánlattevő feladata a teljes tervezési diszpozícióban szereplő dokumentáció elkészítése, beleértve valamennyi szükséges tervet, tenderanyagot és az esetleges engedélyezési eljárások lefolytatását is. A munka minden érintett szakágra kiterjed, és magában foglalja a műszaki megoldások teljes körű kidolgozását.
A tervezési feladat középpontjában a vasúti pálya menti rézsűk stabilizálása áll. Kiemelt cél a geocellás védelemmel nem érintett szakaszok megerősítése, valamint a teljes jobboldali rézsű állapotának felmérése és a szükséges beavatkozások meghatározása.
A projekt része a gabion támfal károsodásának okfeltárása és hosszú távú állékonyságának biztosítása, továbbá a 345+51 szelvényben található surrantó és a kimosódott rézsű helyreállítása is. Emellett meg kell oldani a csapadékvizek biztonságos elvezetését egészen a befogadóig, valamint fel kell tárni és meg kell szüntetni a felszíni és felszín alatti vízelvezető rendszer hiányosságait.
Az alaptervezés részeként egy 3,5–4 méter magas támfal állapotát is vizsgálják, miközben a vasút mellett húzódó, helyenként 20 méter magas rézsű omlásveszélyének csökkentése is feladat. Ehhez részletes geotechnikai és vízépítési tervek készülnek, a romlási folyamatok feltárásával és a talajmechanikai vizsgálatokkal együtt.
A tervezőknek meg kell határozniuk a teljes vízgyűjtő terület nagyságát, a lefolyási viszonyokat és az elvezetendő vízmennyiséget is. Vizsgálni kell, hogy a vízelvezetés milyen nyomvonalon valósítható meg egészen a Balatonig.
A közbeszerzés opcionális feladatokat is tartalmaz. Ezek között szerepel a vasúti pálya átépítésének megtervezése abban az esetben, ha a vízelvezetési problémák ezt szükségessé teszik. Ehhez kapcsolódóan külön opcióként jelenik meg a Távközlési, Erősáramú és Biztosítóberendezési (TEB) tervezés is.
További opciós tétel az esetlegesen szükséges engedélyek és jóváhagyások beszerzése, amennyiben ezek az opcionális munkarészek megvalósításához szükségesek.
A Sínek Világa szakmai lap összefoglalója szerint a Szabadbattyán–Tapolca vasútvonalat 1909 júliusában adták át a forgalomnak az Észak-Balaton-part vasúti közlekedési útvonalaként. A Balaton keleti partját képező talajokra nagymértékben a lösz a jellemző. Ez mind a déli, mind az északi vasúti pályákon a fenntartásban több esetben komoly gondot okozott.
A vasútvonal forgalomba helyezése után, 1914 májusában Balatonkenese és Balatonfűzfő állomások között a löszfal mozgása miatt súlyos vasúti szerencsétlenség következett be. A vasúti pálya a mozgó löszfallal együtt belecsúszott a Balatonba.
A lösz mozgása továbbra sem állt meg, ezért a 60-as években majdnem a teljes állomásközben új nyomvonalat kellett kialakítani a tó vizéből történő térhódítással. Ezen a szakaszon a pálya stabilizálódott, azonban Csajág és Balatonkenese állomások között ezzel a lassú kúszó mozgással továbbra is számolni kellett.
A partfal folyamatos eróziója miatt a vasútvonal ezen a szakaszon a mai napig fokozott figyelmet igényel.