Három vezető, három nézőpont, egy irány – A SZABADICS üzenetei a Portfolio Építőipar Konferencián

Március 19-én csütörtökön nyolcadik alkalommal rendezték meg a Portfolio Építőipar Konferenciat. A Hotel InterContinental Budapest épületébe több mint félezer vezető építőipari szereplő érkezett, hogy megvitassák az ágazat legaktuálisabb pénzügyi, szabályozási, hatékonysági kérdéseit.

 

A magyarepitok.hu mint médiapartner által támogatott szakmai fórum és üzleti networking számos izgalmas vitaindító eszmecserét tartogatott az érdeklődők számára.

 

Alábbi cikkünkben - három különböző kerekasztal-beszélgetésben megszólaló - vezető szakemberek rajzolták meg a hazai építőipar jelenlegi kihívásait és jövőbeli irányait a SZABADICS Group képviselőinek nézőpontjából.

Szabadics Roland: a generációváltás kulcsa a folyamatosság és a felelősség átadása

A „Nem csak vezetőt, hanem szemléletet is kell váltani” című kerekasztal során Szabadics Roland operatív igazgató a családi vállalkozásban végbement generációváltás tapasztalatait osztotta meg.

Kiemelte, hogy a sikeres utódlás nem egyetlen döntés, hanem tudatosan felépített, hosszú folyamat, amelynek alapja a folyamatosság és a megfelelő időzítés.

 

Hangsúlyozta, hogy a vezetői szerep átadható korábban, de a tulajdonosi kontroll elengedése jellemzően csak a folyamat végén történik meg. Ugyanakkor valódi vezetői működés csak akkor alakul ki, ha az utód megkapja a szükséges felelősséget és felhatalmazást is.

 

A családi örökség kapcsán két alapértéket emelt ki: a minőségi munkát és az adott szó szentségét. Ezek mellé saját vezetői szemléletében három új fókuszt hozott be: a digitalizációt, a fenntarthatóságot és a fiatalítást. Véleménye szerint minden generációváltás szükségszerűen szemléletváltással is jár, amely új irányokat és fejlődési lehetőségeket hoz a szervezet számára.

 

Szintén fontos tanulságként fogalmazta meg, hogy az utódlás sikerének mércéje az, hogy a szervezet erősebben kerül-e ki a folyamatból. Ennek feltétele a bizalom, a hiteles vezetői jelenlét, valamint az, hogy az átadó fél egy idő után teljes mértékben átengedje a döntési felelősséget.

 

Kovács Tamás: a túlélés záloga a diverzifikáció és a hatékonyság

A „Tiszta lappal. Nincs idő már a mellébeszélésre” elnevezésű kerekasztalban Kovács Tamás, a cégcsoport elnöke az iparági ciklikusság és az alkalmazkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Tapasztalata szerint az elmúlt évtized kedvező időszaka után ismét nehezebb környezet alakult ki, amelyhez tudatos stratégiával kell alkalmazkodni.

 

A vállalat válasza erre a helyzetre a piaci diverzifikáció volt: külföldi leányvállalatok létrehozása Horvátországban és Romániában, valamint új piaci szegmensek felé nyitás. Példaként említette, hogy a közműépítési tapasztalatok más területeken – például öntözési rendszerek kiépítésében – is hasznosíthatók.

Kiemelte, hogy a jelenlegi, erősödő versenyhelyzetben a siker kulcsa a belső működés fejlesztése.

A hatékonyabb folyamatok, az alaposabb előkészítés és a jól megválasztott alvállalkozói kör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat versenyképes ajánlatokat tudjon adni.

 

Hosszú távon a stabilitást a kiszámítható működés, valamint a következetesen képviselt alapértékek biztosítják. A cég több mint három évtizede ugyanarra a két pillérre épít:

a minőségi munkára és az adott szó betartására, amely szerinte a változó gazdasági és politikai környezetben is biztos iránytű marad.

 

Varga Ignác: a kivitelezés valójában szervezés – és egyre nagyobb nyomás alatt működik

Az „Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni!” című, a magyarepitok.hu által szervezett kerekasztalon – Hegedűs Gergely főszerkesztő moderálásával – Varga Ignác, a magasépítési divízió igazgatója a kivitelezési oldal mindennapi kihívásairól beszélt. A beszélgetés különlegessége, hogy valamennyi tagja korábban a Hónap Mérnöke rovatunk résztvevője volt.

 

Varga Ignác saját pályafutásán keresztül mutatta be, hogy a szakmai fejlődés és a gyakorlati tapasztalat milyen meghatározó szerepet játszik a vezetői munkában. Véleménye szerint

a generálkivitelezés ma már döntően nem műszaki, hanem szervezési és menedzsment feladat: körülbelül 70%-ban koordinációról, kommunikációról és szervezésről szól, és csak kisebb részben klasszikus mérnöki tevékenységről.

 

Rávilágított arra is, hogy az elmúlt években jelentősen romlottak a kivitelezés feltételei: kevesebb projekt, alacsonyabb fedezet és jelentősen megnövekedett munkaterhelés jellemzi az ágazatot. Külön problémaként emelte ki a tervezési fázis hiányosságait, amelyek következményeit gyakran a kivitelezőknek kell kezelniük szoros határidők mellett.

 

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fontosságát elismerte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek bevezetése komoly szervezeti kihívás. A dolgozó kollégák számára nehéz időt és energiát találni az új rendszerek elsajátítására, ezért

 a vezetők egyik legfontosabb feladata a motiváció és a szemléletformálás.

Kikerülhetetlen témaként végezetül az álom-projekt kérdés merült fel, ennek kapcsán Varga Ignác egy inspiráló nemzetközi példát hozott a holland Delfti Műszaki Egyetemről, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben Magyarországon is megjelennek nagyobb arányban újrahasznosított anyagokra épülő projektek.