Részese lehet Dunaújváros a Kurultájnak

A Kurultaj- Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz, Kárpát medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg, akik főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban vesznek részt benne aktívan. A múzeumi ülésen az együttműködés lehetőségeiről beszéltek, ugyanis az alapítvány örömmel szervezne meg egy-egy részprogramot Dunaújvárosban, az önkormányzat pedig, ahogyan Sztankovics László is megerősítette, szívesen biztosítana helyszínt egy-egy hagyományőrző programnak.

Hingyi László, a gazdasági bizottság elnöke is hangsúlyozta a város együttműködésre kész nyitottságát.

-Nagyon örülök annak, hogy városunkban megindult egy olyan pezsgő élet, amibe még több rendezvénysorozatot lehet behozni. A gasztronómiát kiválóan képviseli a Parázs-Varázs rendezvényünk például, és itt van a Dudik, a Rockmaraton is. Most pedig a Turán Alapítvány jelentkezése, akiknek föltehetően egy telephelyet szolgáltatunk majd arra, hogy az ősmagyarok mellett Dunaújvárost is megismerjék a látogatók. 

A képviselő említést tett arról, hogy az éppen zajló turisztikai pályázatokon való részvétel is támogatóan hat majd a jövőre nézve, hiszen egy regionális Duna menti, horgászati pályázat, valamint a Modern Városok programjában való szereplés is ezeket célozza. Meglátása szerint a lakosságot szolgáló, munkahelyteremtő lehetőségeket hordoznak ezek az elképzelések.

Bíró András Zsolt, az alapítvány kuratóriumi elnöke, aki a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója is egyúttal, nem rejtette véka alá, hogy a tavalyi bugaci Kurultaj nyitónapján közel százhatvanezer látogató vett részt, s meggyőződése, hogy a hagyományápolás mellett bőséggel megfér a magyar őstörténettel elmélyülten foglalkozó kiállítások megrendezése is Dunaújvárosban. Tekintettel arra, hogy földrajzilag is meghatározó vidék voltunk már a honfoglalás korában, nem tartja kizártnak az Intercisa Múzeummal közösen rendezett, valóban ritka leletek bemutatását sem, hiszen kölcsönös nyitottságot tapasztalt. Mindezt persze szakértők tolmácsolásával és cselekvő eseménysorral egybekötve képzeli el.

-Dunaújváros valóban új város, ám nem szabad elfelejteni, hogy a Duna középső medencéje, annak középső völgye nagyon fontos területe volt már az avar kori magyarságnak is, majd a honfoglaló magyarságnak. Nem messze a Dunától találtak hun kori áldozati üstöket is. Amit kiemelnék, hogy az Árpád népe féle betelepedéskor a Duna – Tisza közti területeket birtokba véve, itt a honfoglaló törzsek azon elit részei voltak jelen, amelyek életmódjának a legjobban megfeleltek. A Mezőföldön egészen a Velencei-tóig hózódnak, mint Verebély, de Székesfehérvárott is. A föld is sok mindent rejthet még, hiszen másként temetkeztek, mert más volt a nomád életmódot folytatók kulturális szokása.

Farkas Lajos múzeumigazgató a találkozót követően az alapítvány képviselőit a lehetséges helyszíneken körbevezetve (Római kőtár, Szalki-sziget, Duna part) bemutatta, hogy milyen remek lehetőségeket kínál a város a lovasbemutatóktól kezdve, akár a tavaly nagy sikert aratott Attila vezéri jurtájának felállítására.

Galéria