2020.09.26, Szombat

Hirdetés

73,5 millióból újították fel a műemlék-együttest

MTI

2016.09.05. 12:54

Felavatták Ercsiben az újjáépült Eötvös-kápolnát, Eötvös-obeliszket és a Mária-kegyhelyet a hétvégén.

Hirdetés

Az erősen leromlott állapotú, 1828-ban épült műemlék felújítását L. Simon László országgyűlési képviselő kezdeményezte, miután az Ercsi határában álló kápolnánál először járt.

- Magyarország első kultuszminisztere, Báró Eötvös József élete és öröksége erkölcsi mérce az utókor számára, nagyságával és tévedéseivel együtt - mondta az emberi erőforrások minisztere az avatási ünnepségen.


A miniszter hangsúlyozta, hogy Eötvös József egy nagy nemzedék egyik legnagyobb alakja volt, amely "az országot új útra vitte, a szabadság útjára". Olyan államférfiak irányították a nemzetet, mint Kossuth, Deák, Széchenyi vagy Eötvös, akik tisztában voltak a szabadság értékével, emelkedett helyzetükből fakadó felelősségükkel - fűzte hozzá.
    

A miniszter Eötvös József szakpolitikai tevékenységét méltatva kiemelte, hozzá fűződik Magyarország közoktatási reformja, a népiskolai törvény, Európa egyik legprogresszívabb nemzetiségi törvénye.
    

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy báró Eötvös József születésének 203. évfordulójára méltó módon helyreállított kápolna kegyhely, zarándokhely és találkozási hely lesz a jövőben.

 

Győri Máté polgármester, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő (b-j) Ercsiben, az újjáépült Eötvös-kápolnában az avatás napján, 2016. szeptember 3-án. MTI Fotó: Bodnár Boglárka


Az általános tankötelezettség bevezetője

Báró Eötvös József 1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. 1856-tól az Akadémia alelnöke, 1866-tól elnöke volt, s részt vett a Kisfaludy-társaság újjászervezésében. Ausztria egységéről és Magyarország különállásáról írt 1859-es tanulmányai a kiegyezés irányába mutattak. 
1867 után - egyedüliként a '48-as miniszterek közül - az Andrássy-kormány tagja lett, újra a vallás- és közoktatási tárca élén. Bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést.

 

Közadakozásból épült az obeliszk

Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetője báró Eötvös Ignác, császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és főpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsin birtokos. A kápolna sírboltjába először az öreg Lilien bárót temették el, 1828-ban. Őt követte lánya - Eötvös József édesanyja - Anna 1858-ban. Ekkor már Ercsi nem volt az Eötvös-család birtokában, anyagi okok miatt kénytelenek voltak eladni.
Az Ercsiben töltött boldog időszak azonban oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendeletében meghagyta, hogy halála után a Duna fölé 40 méterrel magasodó kápolnába temessék, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre.
    

1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Az obeliszk és a kápolna között kis kertet alakítottak ki melyben egy kőszarkofág is helyet kapott. Az így teljessé lett családi sírboltba már mást nem temettek. Eötvös József feleségét és gyermekeit máshol helyezték végső nyugalomra. A II. világháború heves harcai után az épület romlásnak indult. A kriptában lévő koporsókat többször kifosztották, a kápolnán utoljára 1986-ban végeztek karbantartási munkálatokat.

A korábban erősen leromlott állapotú műemlék-együttest 73,5 millió forintból újították fel.

KultúrafelújításErcsiEötvös József