2020.09.27, Vasárnap

Hirdetés

Konferenciával ünnepelték az öt éves Alaptörvényt Székesfehérváron

2016.06.10. 16:14

Az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából Igazságszolgáltatás az Alaptörvény tükrében címmel rendeztek konferenciát pénteken Székesfehérváron.

Hirdetés

Az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából Igazságszolgáltatás az Alaptörvény tükrében címmel rendeztek konferenciát pénteken a Városháza Dísztermében. Az Igazságügyi Minisztérium és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közös szervezésében megtartott rendezvényen előadást tartott Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke is.

 

A rendezvény elején Gáspár Sándor színész olvasott fel az Aranybullából, majd Vargha Tamás honvédelmi miniszter-helyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntötte a résztvevőket. „Nekünk, fehérváriaknak Székesfehérvár a szülővárosunk. Nekünk, székesfehérváriaknak Fehérvár az otthonunk, szüleink, nagyszüleink és gyermekeink otthona. Nekünk, magyaroknak Fehérvár az ősi koronázóváros, Szent István városa, nemzetünk történelmi fővárosa." - hangsúlyozta.

"De Fehérvár ennél sokkal több is: itt minden történelmi hely, helyszín erős üzenetet hordoz magában. Szent István szarkofágja, körötte a koronázótemplom romjai vagy az ősi bazilika elhurcolt kövei, melyek beépülve a török kor után Fehérvár házaiba, valóságban is és szellemi értelemben is építőanyagává és tartópillérévé váltak a mai városnak.” - tette hozzá Vargha Tamás, aki kiemelte azt is, hogy a történelmi emlékek azt az erős üzenetet fogalmazzák meg és küldik a magyaroknak, Európának és a világnak, hogy Fehérvár a szellemi bölcsője az öt éve létrehozott Alaptörvénynek.

Vizkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy minden történelmi korban szükség van arra, hogy értékeinket megőrizzük. „Az Alaptörvény történeti rétege arra is emlékeztet bennünket, hogy hazánkban már az államalapítás pillanatában megjelent az önkorlátozó hatalom eszméje. Szent István királyunk Intelmeiben már egyértelmű az állami és egyházi szervezet szétválasztása. (…) Két évszázaddal később az Aranybulla intézményesítette az önkorlátozó hatalom eszméjét, amely hosszú évszázadokon át viszonylagos belső függetlenséget és stabilitást eredményezett még akkor is, ha egyébként az ország külső függetlensége megszűnt vagy korlátozott volt.” – emelte ki az államtitkár a Székesfehérváron kihirdetett törvények jelentőségét.

Spányi Antal püspök beszédében visszaemlékezett arra, hogy a rendszerváltás előtt olyan alkotmánya volt az országnak, aminek volt ünnepe, de az alkotmányt és a törvényt csak kevesek érezték magukhoz közelállónak. "A kommunista alkotmányt a zsarnokság ereje kényszerítette egy nemzetre, nem volt köze a magyar lélekhez, valláshoz, hithez, kereszténységhez." - hangsúlyozta a püspök, aki szólt arról is, hogy az alapvető igazságok megmaradnak, hordozzák a nemzedékek és generációk hagyományozzák egymásnak. "Öt évvel ezelőtt olyan alkotmánya lett az országnak, ami lelkesít bennünket." - tette hozzá Spányi Antal püspök, kiemelve, hogy Alaptörvényünk szemben az EU alkotmányával kihirdette, hogy ennek a népnek keresztény hagyománya van, keresztény alapokon áll.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester az esemény jelentőségét hangsúlyozva megköszönte Magyarország Kormányának azt a gesztust, hogy az ötéves jubileum ünneplésére Székesfehérvárt jelölte ki: „Fontos ez számunkra, hiszen a lélekhez, a büszkeséghez hozzátartozik, hogy a több mint ezeréves város ezekben a jelentős történelmi pillanatokban megkapja a tiszteletet. Ez a szimbolikus alkalom lehetőség arra, hogy az ezer évről beszélve ne csupán a múltban szemlélődjünk, hanem a jelenhez szóljunk és a jövőnket is alakítsuk. Az Alaptörvény is erről szól. Egy olyan nemzetösszetartó keretről van szó, ami nélkül egy modern társadalom nem elképzelhető, nem tudna működni.” – fogalmazott a polgármester, aki hangsúlyozta, a székesfehérváriak számára különösen fontos, hogy az Alaptörvény emlékezzen meg áttételesen a történelemről: a nemzet és a város történelméről. "Kiváltképpen örülünk annak, hogy a Preambulum kitér erre. Ha nem tiszteljük a múltunkat, nem lehet jelenünk, és nem fogunk tudni megfelelni a jövő kihívásainak.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András.

A konferencia első előadását Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkára tartotta. A korábbi alkotmányról, mint átmeneti alkotmányról és működési keretrendszerről beszélt. Míg az új alkotmányt egy értékekre épülő jogszabályként definiálta, amiben a család alapérték. Ezen túl hangsúlyozta, hogy az új alkotmány a magyar állam fogalmát is átértelmezte, tekintettel arra, hogy nem egy határok által körbezárt területet ért alatta, hanem egy közösséget, amiben minden magyar ember a magyar állam része, kifejezve ezzel a nemzet iránti felelősséget és a nemzeti összetartozást. Az államtitkár a migráció problémájáról is beszélt, ennek során hangsúlyozva a nemzet megőrzésének kötelezettségét, valamint Magyarország szuverenitásának jelentőségét.

Balogh Elemér jogtörténész professzor, az Alkotmánybíróság volt tagja Székesfehérvár, mint ítélkezési központ és a történeti alkotmány címmel tartott előadást. Ennek során összehasonlította más népek alkotmányait, alaptörvényeit a mienkkel. Azzal a magyar alkotmánnyal, ami nem szakít múltjával, hanem büszke arra. Szót ejtett az Árpád-házi királyok törvényalkotásairól, míg Székesfehérvárról, mint a törvénylátó napok székhelyéről, valamint szakrális fővárosról beszélt. A jogtörténész kiemelte azt is, hogy az országgyűlés a székesfehérvári törvénylátó napokból fejlődött ki Magyarországon.

Az igazságszolgáltatás szervezeti függetlenségéről Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke tartott előadást. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869-es törvényről beszélt, ami kimondta a közigazgatás és az igazságszolgáltatását elkülönülését. Majd a bírósági szervezet függetlenségével kapcsolatban osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, melynek során szólt az Alkotmánybíróság munkájáról is. Handó Tünde előadásában kiemelte, hogy a törvény a bírói értelmezés alapján válik élővé, ezek nélkül csak paragrafusok halmaza. Véleménye szerint fontos az is, hogy a bíró ne "szőrszálhasogatóan" értelmezze a törvényt.

Polt Péter legfőbb ügyész Az ügyészség alkotmányos jogállása címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a modern magyar ügyészi szervezet alapját az az 1871-ben megalkotott törvény adja, aminek ma ünnepeljük 145. jubileumát. Majd az alaptörvény ügyészségre vonatkozó legfontosabb passzusáról beszélt. Két dolgot emelt ki ennek kapcsán; az ügyészség függetlenségét, valamint azt a kitételt, miszerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője. Ezeket kiegészítette azzal, hogy ez a két kritérium együtt jár a felelősséggel is. Az ügyészség nem független hatalmi ág, viszont az Alkotmánybíróság megfogalmazása által önálló alkotmányos tényező, ugyanakkor politikai felelősséggel nem tartozik.

A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy az ügyészség feletti kontrollt a bírói hatalom gyakorolja. A nyomozási bíró dönthet arról, hogy megalapozott-e az ügy, ez fontos kontroll az ügyészségi működésben. Ugyancsak kontrollt jelent a pótmagánvád intézménye: ha az ügyész megszünteti a nyomozást, sértett közvetlenül a bíróság elé viheti az ügyet. A jogbiztonságról, mint az ügyész alapvető kötelezettségéről beszélt, aki ugyanakkor nem formális jogalkalmazásra kötelezett. 

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi hivatás igazságszolgáltatásban betöltött szerepéről beszélt, különös tekintettel az alapjogok védelmére. Előadását azzal kezdte, hogy a konferencián való részvétele – képviselve valamennyi magyar ügyvédet - szimbolizálja azt, hogy az igazságszolgáltatásban közreműködőként fontos szerepe van az ügyvédi hivatásnak is. Beszélt az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. törvényről, ami alapján 1875-ben létrejöttek az ügyvédi kamarák. Majd hangsúlyozta, hogy az ügyvédi hivatásnak 1990-től indult el egy új formája, amikor megsokszorozódott az ügyvédek száma is. Elmondta, hogy az alaptörvényben csak a védő fogalma szerepel, az ügyvédé nem. Viszont úgy fogalmazott, hogy az alapjogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen az ügyvédek szerepe, akik az igazságszolgáltatás rendszerének közreműködői. 

A törvényhozó hatalom és az igazságszolgáltatás címmel Répássy Róbert országgyűlési képviselő tartott előadást. Az alaptörvény rendelkezése alapján hangsúlyozta, hogy a törvényhozói hatalom közvetlenül a néptől kapja a hatalmát, miközben az igazságszolgáltatás csak közvetve. Így a bírák ítélete közhatalmi döntés, és nem a nép akarata. A törvényhozás befolyásolhatja a bírói döntés kereteit, de közvetlenül abba nem avatkozhat bele. Beszélt arról is, hogy a két hatalmi ág közötti konfliktusok kezelésére az Alkotmánybíróság jogosult. Majd tájékoztatást adott a Kúria szerepéről, jelentőségéről és tevékenységi köreiről is.

A konferencia zárszavát L. Simon László, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért felelős államtitkára mondta. Azzal kezdte beszédét, hogy kiemelte, a konferenciasorozat legfontosabb állomása ez a mai volt, amikor a nemzet történelmi fővárosában került sor az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulójára. Összegzést adott a konferencián elhangzott beszédekről, előadásokról, miközben figyelmeztetett arra, hogy tartózkodjunk a bírói döntések bírálataitól, tekintettel arra, hogy az a demokrácia minőségét jelzi. Hangsúlyozta: nemcsak az a fontos, hogy demokratikus jogállamban élünk, hanem az is, hogy azt is érezzük, hogy egy jó minőségű demokráciában és egy jó minőségű államban élünk. Majd megköszönve mindenkinek a konferencián való részvételt, Magyarország miniszterelnökének gondolataival zárta a tanácskozást, aki az alaptörvénnyel kapcsolatban az alábbiakat fogalmazta meg: „Az alkotmány lényegesen többet jelent, mint egy értéksemleges jogi katalógust. A hagyományos fölfogás szerint azt a történeti alkotmányt jelentette, amely tartalmazta mindazokat az írott vagy íratlan szabályokat, amelyek a magyar társadalmat működtették az államalapítástól kezdődően. Egy nemzeti közmegegyezést értettek alatta, amely még közvetlen kapcsolatot létesített jog és erkölcs között, és olyan iratok voltak a fundamentumai, mint például István király intelmei, az 1222-es Aranybulla, a Hármaskönyv, vagy a Pragmatica Sanctio. Mi ezt a fölfogást átvettük. Meggyőződésünk szerint létezik és mindig is létezni fog, ameddig a magyar állam fennáll, a történeti alkotmány.”

forrás: szekesfehervar.hu

 

Galéria

AktuálisigazságszolgáltatásAlaptörvény