Dunaújvárosi művész képviseli hazánkat a Velencei Biennálén

Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján - emlékeztetett a magyar pavilon hivatalos megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: akadnak azonban olyan régiók is, ahol éppen a gazdag történelmi múlt rombolása folyik, mint például a Közel-Keleten.

A háborúk rombolása idején különösen izgalmas a kiállítás mottója: Békét a világnak!, noha ezt a mondatot egy szovjet típusú diktatúra fogalmazta meg, amely a művészet ellensége volt - figyelmeztetett a miniszter.

Mint felidézte, a magyarok több mint egy évszázada vannak jelen a Velencei Biennálén és olyan alkotásokat hoznak, amelyek fontossá válhatnak más nemzetek számára is. 

Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját és azt vizsgálja, mi lett abból napjainkra. Globális víziót idéz, miközben egy kommunista acélmű homlokzatán ez az üzenet egészen más jelentett, mint most.

Mint hangsúlyozta, a művészet néha a történelmi múlt egy-egy darabjának mába emelésével provokál, de ennek segítségével megérthetjük saját múltunkat és jövőnket is.

Balog Zoltán köszönetet mondott a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum színvonalas munkájáért: a Lumú jelenléte azt jelenti, hogy a magyar képzőművészet jelen lehet a nemzetközi vérkeringésben - méltatta a szervezőket a miniszter.

Fabényi Julia nemzeti biztos, a Lumú igazgatója arra emlékeztetett, hogy a zsűri 12 pályázat közül választotta ki Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennálé közönsége számára a legrelevánsabb üzenetet fogalmazza meg. A múzeumvezető köszönetet mondott a magyar kormányzat kiemelt figyelméért is, amely a Velencei Biennálén való magyar jelenlétet kíséri évek óta.

Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta: Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom - fejtette ki.

Mint hozzátette, bizonyos történelmi pillanatokban a toposz és utoposz mégis közel állnak egymáshoz: ma például menekültek tömegei vágynak arra, hogy egy utópiában élhessenek. A technológiai forradalom idején még az egész emberiség ugyanazt az utópiát kergette, amely mára elveszett és az utópia végül metaforává alakult: a béke utáni vággyá. Ez az elérhetetlen egy szocialista épület tetején felállított neonfeliratba sűrűsödött - emlékeztetett Brigitte Franzen, köszönetet mondva Várnai Gyulának, amiért az utópiából "egy létező helyet" varázsolt.

A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is.

Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába. A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került.

Chiristine Macel, az idei biennálé főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba.

A nagyközönség számára szombaton nyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.

 

Forrás: mti