Megkezdődtek a tervásatások az egykori székesfehérvári koronázóbazilika területén

Emlékeztettek arra, hogy a koronázóvárost nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon már a XI. század elején kőfallal vették körül, ráadásul nem csak egy kis részét, hanem - a szakemberek jelenlegi tudása szerint - a teljes belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, egyben mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják most a nemzeti emlékhelyen a három hónappal ezelőtt elvégzett talajradarozás által kijelölt helyszíneken, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész közölte, hogy törmelékek, faragott kövek, cserépdarabok bukkantak elő eddig a tervásatáson. Hozzátette, hogy a középkori fal vonalát a tervek szerint egy méter mélységben érik el.

Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban kiderült: a városfal hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. Amennyiben a nemzeti emlékhelyen is sikerül megtalálni ezeket a fagerendákat, akkor a dendrokronológiai kutatásoknak köszönhetően kiderülhet az is, hogy ez a szakasz pontosan mikor épült, és - közvetve - megbízhatóan lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.