Bagolyvárral és kilátódombbal újult meg az oroszlányi Malom-tó környezete

Befejeződött az oroszlányi Malom-tó környezetének a zöldfejlesztési elemeket és a szivacsváros elveit követő megújítása. A tó környezete a Partner Mérnöki Iroda és a Gaia Kertműhely tervei alapján újult meg a STRABAG kivitelezésében. A közösségi terek bővítésén túl a csapadékvíz helyben tartását segítő megoldásokat helyezték előtérbe.

 

A Malom-tó Oroszlány kiemelten fontos közösségi és rekreációs helyszíne. A tó ezenkívül a Vértesből érkező patakok, a települési csapadékvíz és kisebb villámárvizek befogadásával a város vízgazdálkodásában is meghatározó szerepet tölt be. Az elmúlt évek elhúzódó aszályai azonban jelentősen csökkentették a tavat tápláló patakok vízhozamát. A vízutánpótlási problémák mellett az elhasználódott sétányok és burkolatok is indokolttá tették a tó környezetének átfogó megújítását.

 

Séta, sport pihenés, relaxáció – immár minden feltétel biztosított

Korábbi cikkünkben részletesen ismertettük a tó körbejárhatóságát biztosító, 1,4 kilométeres sétányrendszer építését. Beszámoltunk a zömében vízáteresztő, zúzottkő burkolatú útvonal kialakításáról és a jelentős tereprendezési munkákról, amelyek többek között az esőkert építéséhez kapcsolódtak.

 

A STRABAG-tól kapott tájékoztatás szerint a nyár folyamán felépült a Bagolyvár, elkészült a szabadtéri edzőpálya és a kilátódomb kőburkolata, úszóstéget telepítettek, helyükre kerültek az utcabútorok, valamint a tólevegőztető berendezés. Ádám Szabolcs, a kivitelező cég építésvezetője hozzátette, a befejező feladatokhoz tartozott az ivókút telepítése, a térfigyelő kamerák kiépítése, a korlátok, forgalomtechnikai és tájékoztató elemek elhelyezése, továbbá az aszfaltozás, a tereprendezés, a humuszterítés és a növénytelepítés több helyszínen.

 

Különböző burkolatokat alakítottak ki a tóparton

A funkciókhoz illeszkedően zúzalékos sétányok, aszfaltfelületek és gyeprácsos parkolók is épültek a projektben. Ezek, valamint a zöldterületek találkozásainál többféle szegélymegoldást alkalmaztak. Az eltérő formájú szegélyköveket szükség esetén gérvágással igazították egymáshoz: így oldották meg például a K jelű és a süllyesztett szegélyek csatlakozását.

 

A zúzalékos járdákat kerti szegéllyel választották el a zöldfelületektől, az aszfaltos parkolók mellett K jelű vagy süllyesztett szegélyt építettek. Az aszfalt- és a gyeprácsos burkolatok találkozását ugyancsak süllyesztett szegéllyel alakították ki.
A projektben összesen mintegy 1300 négyzetméternyi felületet aszfaltoztak le, és 36 parkolóhelyet létesítettek. Az aszfaltozási munkák a parkolók mellett a rendezvényteret is érintették.

 

Helyben kitermelt földből emelték a kilátódombot

A tópart egyik karakteres eleme a 2,5 méter magas kilátódomb. A kialakításához a helyszínen kitermelt mintegy 150–200 köbméter földet használták fel. Ádám Szabolcs elmondta, forgókotróval rétegenként terítettek el a földet, amit kilenctonnás hengerrel tömörítettek. A töltés ülepedésére hozzávetőleg két–két és fél hónapos konszolidációs idővel számoltak. A domb két oldalának kialakításánál a meredekebb rézsű 60–100 kilogrammos tardosi mészkövekből készült megtámasztást kapott, a lankásabb oldalon fákat ültettek és füvesítettek.

 

Bagolyvár és edzőpálya bővíti a kikapcsolódási lehetőségeket

A Bagolyvár felépítéséhez mintegy fél méter mélységig kiemelték a földet a játszótéren és elkészítették a játékelem monolit betonalapjait, majd a szerkezet felállítását követően osztályozott homokkal töltötték fel a területet. Az építésvezető elmondta, hogy a szabadtéri edzőpálya építésekor is hasonló előkészítő feladatok után alakították ki a megfelelő gumiburkolatot és szegélyt. A létesítmények kialakítását és biztonságos használhatóságát a TÜV és a Hexon Gold szakemberei ellenőrizték.

 

A fejlesztés része volt a tópartra szinuszpad, lóca, asztalok, padok és ülőtámaszok kihelyezése. A Malom-tó környezetében a köztéri installációkat az OIH Zrt. helyezte ki, a fekvő formátumú tanösvény táblák, rovar hotel és evező formájú táblákat a Patkós Stúdió készítette az OIH Zrt-vel közösen.

 

Csónakból telepítették a tólevegőztetőt

A tó vízminőségének megőrzését támogató eszközöket is telepítettek a projekt keretében. Új tólevegőztető rendszert alakítottak ki. A két levegőztető szökőkút létesítése segíti a víz áramoltatását és oxigénnel való dúsítását és a levegő párásítását. A berendezést csónakkal szállították a helyére. A szivattyút süllyesztett szegélyelemekkel súlyozták le, az elektromos kábelt K jelű szegélykövekkel rögzítették.

 

Az elmúlt évek csapadékszegény időszakaiban komoly problémát okozott a tó vízutánpótlásának jelentős és hosszú ideig tartó csökkenése. Ez a magas hőmérséklettel együtt egyes esetekben algásodáshoz vezetett, az oxigén szint csökkenése pedig kedvezőtlenül érintette a tó élővilágát is. A halpusztulást a vízfelület többszöri mozgatásával védték ki, ehhez vízágyúkat, szivattyúkat és jet-skiseket is bevetettek korábban.

 

A felszín alatti rétegek is segítik az esőkert működését

A tó környezetét érintő fejlesztések másik fontos eleme az esőkert. A növényzet mellett a felszín alatti rétegek összeállítása is lényeges volt, hogy hatékonyan működhessen. A humuszmentes, tömörített altalaj fölött 50 centiméter vastag, geotextíliába csomagolt, 24–40 milliméter szemnagyságú, osztályozott, mosott kavicsréteget alakítottak ki. E fölé 30 centiméteres termőközeg került, amelyet 30 százalékban 0–4 milliméteres homokból, 70 százalékban pedig termőfölddel kevert komposztból állítottak össze.

 

Több ezer növényt telepítettek

A fejlesztés része volt a növénytelepítés, amelynek során 36 lombhullató fát, 1352 cserjét, 2984 évelőt és további 490 tő díszfüvet ültettek el közel 1200 m2 ágyás felületen. A fajták kiválasztásakor figyelembe vették az adott terület élőhelyi jellemzőit, a Vértes előterére jellemző természetes növénytársulások egy-egy fajtáját, továbbá a helyszíni vízellátottságát. A növényjegyzékben szerepel a mezei és korai juhar, a magyar kőris, az enyves éger, a fehér fűz, a madárberkenye, a juharlevelű platán, valamint kis- és nagylevelű hárs is. Az évelők között külön csoportot alkotnak az időszakos vízborítást elviselő vagy igénylő növények: a sásfélék, vízparti és mocsári nőszirmok, vízi menta és gyékény. A kiültetési tervben levendula, sudárzsálya, ligeti zsálya, kasvirág és varjúháj is helyet kapott. 

 

Ez a munkafolyamat nagy kihívást jelentett a tartósan forró és rendkívül száraz időjárási körülmények között. A megeredést öntözéssel segítették, és ahol az aszály miatt szükségessé vált, elvégezték a pótlásokat. Összesen mintegy 4500 négyzetméternyi területet füvesítettek. Az üzemeltető számára a növények gondozásához és a tólevegőztető kezeléséhez ismertető üzemeltetési és karbantartási kézikönyv készült.