A Szabadics munkájának eredményeként jelentősen csökkent a patak melletti települések vízkárkockázata.
Befejeződött a Szent László-patak rehabilitációja, elsősorban annak Fejér megyei szakaszán, amelyre uniós források felhasználásával 1,5 milliárd forintot fordítottak - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal konzorciumi együttműködésben megvalósított fejlesztés célja „a vízfolyás vízelvezető képességének növelése, valamint vízhozamának egyenletesebbé tétele volt a hasznosítási lehetőségek együttes megteremtésével. Az elvégzett beavatkozások eredményeként jelentősen csökkent a patak melletti települések vízkárkockázata”
- írták a közleményben.
A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása, vízjárása a csapadék térbeli és időbeli eloszlásához igazodik, ezért az utóbbi években többször előfordult, hogy nagyobb esőzések után jelentős vízkárok keletkeztek a partmenti településeken. Továbbá a patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki duzzasztásos vízkivételi formában, ezért szükségessé vált a vízszolgáltatást biztosító műtárgyak felújítása is.
A patak mintegy 10 kilométeres szakaszán mederrendezés történt, 11 kilométeren pedig a fenntartó utak állapotát javították, figyelmet fordítva a parti növényzet helyreállítására. A kivitelezést a Szabadics Zrt. végezte el.
A projekt egyik legjelentősebb elemeként a rendszeres elöntések megszüntetése érdekében Bicske belterületi szakaszán árvízvédelmi művek épültek, valamint a 1104-es út patakon átívelő hídját is átépítették. A híd nyílásszélessége a korábbi 4 méterről 6 méterre növekedett, biztosítva a vízfolyás megfelelő vízelvezető képességét, a mértékadó vízhozam kártétel nélküli levezetését.
A projekt kiemelten a Fejér megyei Martonvásár, Bicske, Csabdi és Gyúró települést érintette.
A patak a Váli-víz legnagyobb mellékága, ezért a Váli-víz teljes vízgyűjtő területét érintő monitoringrendszer fejlesztéséhez kapcsolódóan, Tarján községben hidrometeorológiai állomás létesült. Az állomás kiépítésének célja a vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetésének segítése, valamint a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követése. Ezáltal növelhető az árvízi biztonság, és mérsékelhető a vizek hiányából eredő kedvezőtlen hatások.
A vízgyűjtő területen tavaly kétszer hullott nagy mennyiségű csapadék, azonban a Szent László-patak melletti területeket nem veszélyeztette elöntés, köszönhetően a rehabilitációs munkáknak.