A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. munkájával hozzájárul, hogy az akadémia megépítésével Sukoró válhat a hazai kajak-kenu utánpótlás központjává.
Szeptemberben írta meg lapunk, hogy nagyszabású kajak-kenus paradicsomot építhet a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. a Velencei-tó északi partján. A több mint 43,4 milliárd forintos óriás beruházás alapkőletételi ünnepségére csütörtök délelőtt került sor. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia projektje a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt. beruházásában valósul meg Sukorón.
Az ünnepi ceremónián beszédet tartott
Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg.
Az alapkőletételi ünnepségen Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, hogy az akadémia megépítésével Sukoró válhat a hazai kajak-kenu utánpótlás központjává. Jelezte, hogy az utánpótláskorú versenyzők a kollégiumi szárnyban laknak majd és egyéni tanrend szerint tanulnak, ugyanakkor az akadémia a tehetségek menedzselése mellett módszertani központ is lesz. Közölte, hogy a létesítmény bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból valósul meg és a későbbiekben az állam fogja üzemeltetni.
A komplexum 2024 harmadik negyedévében készül el.
A 19 ezer négyzetméteres főépületben lelátóval rendelkező, országos versenyek megrendezésére alkalmas versenymedencét építenek, de lesz benne
A kollégiumban 66 szobát alakítanak ki, melyek közül tizennégyet kerekesszékes sportolók is akadálymentesen igénybe tudnak venni.
A másik, hétezer négyzetméteres épületben lesz a mérési központ, egy fedett tesztpálya, valamint a kajak-kenu és evezős hajók tárolója. A 137 ezer négyzetméteres udvaron műfüves labdarúgópályát, salakos teniszpályákat, rekortán futópályát, szabadtéri fitneszparkot és homokos strandröplabda-pályát hoznak létre.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint a minden idők egyik legeredményesebb magyar kajakozójának nevét viselő létesítmény új dimenzióba helyezi Magyarország egyik legeredményesebb sportágát, és Kovács Katalin a garancia arra, hogy élversenyzők fognak kikerülni az akadémiáról. Rámutatott, ma már semelyik sportágban nem dominálnak egyes nemzetek, egyre élesebb a verseny az érmekért, ami folyamatos fejlődést és a tudás még jobb átadását kívánja. A kiemelt akadémiákon ehhez minden feltétel adott - fűzte hozzá.
Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakozó, az akadémia elnöke felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Budapest Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehetett.
Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta.
Kovács Katalin úgy fogalmazott:
"nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált".
A névadó az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül.