Az automatizáció, a digitalizáció meghatározta Ipar 4.0 egyik hatása a munkaerőpiac átrendeződése, amire az önkormányzatnak, a cégeknek, a felsőoktatási intézményeknek, a felnőttoktatási intézményeknek és a szakképző intézményeknek közösen gondolkodva kell felkészülniük – ezzel a céllal rendeztek fórumot hétfőn délelőtt a Városházán.
Gyökeresen átalakul az ipari tevékenység az egész nyugati világban, beleértve Európát is. Az Ipar 4.0-nak nevezett szemlélet- és technológiaváltás mostanra már a magyar gazdaság egyik legfontosabb központját Székesfehérvárt is elérte.
A konzultáción a DENSO Gyártó Magyarország Kft., a Hanon Systems Hungary Kft., a Hydro Extrusion Hungary Kft., a VIDEOTON Holding Zrt., a Macher Zrt., a Mondelez Europe Services és a Polyax Alkatrészgyártó Kft. képviselőivel az automatizáció, a digitalizáció munkaerő-piaci hatásairól és az ennek kapcsán felmerült változtatások igényéről értekeztek. Felmerült legfontosabb témaként olyan felnőttképzés elindítása, amely gyakorlatorientált, és a helyi igényeknek megfelelő tematikával Székesfehérváron zajlik.
Hétfőn a Városházán találkozott dr. Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Éva kulturális és szociális ügyekért, Égi Tamás gazdasági ügyekért, Róth Péter társadalmi kapcsolatokért, valamint Mészáros Attila kiemelt fejlesztési és ifjúsági ügyekért felelős alpolgármesterek a helyi gazdasági élet szereplőinek képviselőivel.
Automatizálás, egyedi tömeggyártás, big data elemzés – csak néhány a jelenleg is zajló világméretű ipari átalakulás kulcsfogalmai közül. Az Ipar 4.0 keretében lényegében hasonló folyamatok mennek végbe a gazdaságban, ahogy az emberek hétköznapjaiban is: az okoseszközök, az egyéni megoldásokat kínáló digitális technológiák és sokszor az élőmunkát kiváltó automatizáció elterjedése.
A gazdasági életben a szakemberhiány és a legújabb ipari forradalom kihívásai jelentenek megoldandó problémát. A technológiai fejlődéssel nő az ipar versenyképessége, ezzel válik a gazdaság fejlődése fenntarthatóvá és a munkaerő hiánya is mérséklődhet; mindezek a munkaerőpiac átrendeződését is magukban hordozzák. A magasabb hozzáadott értékű termelés felé történő elmozdulás a felkészülés, az átképzés, a digitális kompetenciafejlesztés igényét fogalmazza meg, amiben az önkormányzatnak, a cégeknek, a felsőoktatási intézményeknek, az átképző intézményeknek, a szakmai szervezeteknek is jelentős szerepük van.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a fórum résztvevőit, és a konzultáció kezdeményezését illetően két irányt nevezett meg: a technológiai fejlődés számos kérdést fölvet Székesfehérvár gazdaságában, és nem biztos, hogy csak a munkáltatói-munkavállalói oldalnak, hanem a városnak is lehet ezeknek a megoldásában szerepe. Másrészt az ezzel párhuzamosan az Óbudai Egyetemen elindult csúcstechnológiás labor és a hozzá kapcsolódó képzés, valamint az Alba Innovár működésének tapasztalatai jelentik a párbeszéd szükségességét. A negyedik ipari forradalom érinti Székesfehérvár gazdaságát, tehát nem a jövőre vonatkozó, hanem a jelent meghatározó tényről van szó. A polgármester hozzátette, hogy a város számára fontos szempont az Ipar 4.0 társadalmi vetülete is: mit jelentenek a változások a közösség számára.
Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke a fórum résztvevőinek azt mutatta be, mi az IVSZ szerepe az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projektben. A három éve megalapított Ipar 4.0 platform lényeges része a kkv-k részére létrehozott digitalizációs projekt, amely a negyedik ipari forradalom vívmányainak alkalmazását támogatja: a digitalizált folyamatok érzékenyítése a teljesítményjavítást célozza, a kihívások között mind a menedzsment, az információáramlás, mind pedig az anyagáramlás szerepelnek. Laufer Tamás elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az Ipar 4.0 program az 50 fő körüli vállalatokat érinti leginkább. A projekt szakemberei digitális stratégiákat készítenek a résztvevő kkv-k számára, a mintagyárak technológiai központokként funkcionálnak a programban. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb feladat a kapcsolódó felnőttképzési programok elindítása és a már működő technológiák minél szélesebb körű középiskolai megismertetése. Elmondta, hogy a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány 40 millió forintos programot nyert, amelynek a lényege a felnőttképzés: több száz embernek tudnak digitalizációs tréninget nyújtani egy intenzív képzéssel.
A konzultáció során felmerült, hogy az Önkormányzat az Alba Innovárban felvállalta a diákok megismertetését a robottechnológiával – ennek a lehetősége akár a cégek részére is adott a felnőttképzések szervezését illetően –, továbbá támogatja az egyetemi képzés fejlesztését. A vállalatok részéről szó volt többek között a Modern Gyárak Éjszakája országos programról; a műszaki pályák népszerűsítésének fontosságáról a pályaválasztás előtt állóknak, illetve a felnőttek körében; a valóban használható képesítést adó felnőttképzésről; a technológiai változásokat követő átképzések gyorsaságának az igényéről; a kamarák szerepéről. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat elkötelezett a digitális és robottechnológia témájában, helyben megvalósuló, helyi igényeknek megfelelő gyakorlati tréningek támogatásában. A középiskolák számára olyan program kidolgozása van folyamatban, amely a pályaorientáció keretében lehetővé teszi, hogy a diákok a helyszíneken találkozzanak a gazdaság szereplőivel, a helyi vállalatokkal, cégekkel.