Mezőgazdasági kutatásokról közérthetően - ezt kínálja a Martonvásáron épülő látogatóközpont.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában, Martonvásáron épül meg az akadémia új Agrár-Innovációs Centruma, amely 21. századi kutatási feltételeket teremt. Mellette épül meg a látogatóközpont, melynek megvalósításáról július 14-én írtak alá háromoldalú megállapodást az MTA, az akadémiai kutatóközpont és a város vezetői.
Az összesen 9,8 milliárd forintos beruházás révén – melyhez a kormány 7,8 milliárd forinttal járul hozzá – egy telephelyre kerülhetnek az MTA agrárkutató intézetei, és a magyar mezőgazdaság igen fontos erőforrása jön létre, ahol többek között a klímaváltozás miatt szükségessé vált kutatásokat végeznek majd.
– A társadalmi, gazdasági, környezeti változások arra ösztönzik a tudomány művelőit, hogy minél pontosabb válaszokat adjanak az emberiség számára nehézséget jelentő problémákra. Ilyen például a globális felmelegedés, a szárazság, illetve a megváltozott körülmények között még hatékonyabb eljárásokra kényszerülő élelmiszer-termelés. E kihívásokkal Magyarországnak is szembe kell néznie – mondta a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontban tartott sajtótájékoztatón Lovász László, az MTA elnöke.
– A tudomány akkor képes feladatát elvégezni, ha olyan agrártudományi kutatóközpont jön létre, amely tudásánál, felszereltségénél és kapacitásánál fogva alkalmas arra, hogy a mezőgazdasági kutatások élére álljon – tette hozzá.
A központban egyebek mellett a klímaváltozás miatt szükségessé vált kutatásokat végeznek, így például az időjárás változásainak ellenállóbb vagy az extrém körülményekhez jobban alkalmazkodó növényeket nemesítenek, valamint a klímaváltozás nyomán Magyarországon újonnan megjelent kórokozófajokat is vizsgálnak majd.
A fejlesztés részét képezi:
A tervek szerint 2018 márciusára 800 millió forintos beruházással megvalósuló, interaktív kiállítást is magában foglaló látogatóközpont az agrártudományi kutatásokat mutatja majd be közérthetően minden korosztály számára, amelyen az érdeklődők megismerhetik a tudományos vizsgálatok módszereit és legújabb eredményeit.
Szabó Tibor polgármester megtisztelőnek nevezte, hogy egy ilyen komplex fejlesztés Martonvásáron valósulhat meg. Egyúttal köszönetét fejezte ki Balázs Ervinnek, valamint az akadémiai kutatóközpont és a város együttműködését lokálpatriótaként is segítő Barnabás Beátának, az MTA főtitkárhelyettesének.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.