Fontos problémának találják, de a megoldást másoktól várják az emberek

Felmérést végzett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A fő eredmény, ami elég beszédes is, hogy a kutatóktól, tudósoktól várják az emberek a klímaváltozással kapcsolatos megoldást.

Ön hányadik helyre rangsorolná a klímaváltozást a lényegesnek ítélt társadalmi problémák között? A saját életvitelében törekedik arra, hogy a saját lehetőségein belül csökkentse az ökológiai lábnyomát?

Csak egy példát kiragadva, például számít Önnek hogy a vásárolt paradicsom Spanyolországból érkezett vagy hazai termés?

Az MTA 3269 fős reprezentatív mintán elvégzett felméréséből kiderült, hogy a magyar lakosság elég tájékozott klímaváltozás ügyben, csupán 2 %-uk nem hallott a problémáról, 8 % nem tudja miről van szó, és mindössze 7 % nem tudta megnevezni a klímaváltozás egyetlen okát sem.

Az emberek viszonylag fontos és aktuális társadalmi problémának tartják a klímaváltozást. A lényegesnek ítélt problémák rangsorában az egészségügy helyzete az első, az elszegényedés a második, a környezetszennyező életmód a harmadik, a pazarló életmód a negyedik, a munkanélküliség az ötödik, a klímaváltozás a hatodik.

Ez az eredmény abból a szempontból nagyon biztató, hogy ezek szerint a lakosság figyel a környezettel kapcsolatos kérdésekre. Ezt alá is támasztja, hogy a válaszadók 40 százaléka ért egyet teljesen azzal a kijelentéssel, amely szerint "majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek".

A felmérésben résztvevők 70,8 százaléka hajlandó lenne többet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok. Minél jobb valakinek az anyagi helyzete, minél képzettebb és minél kedvezőbb a foglalkozási státusza, érthetően annál inkább hajlandó plusz áldozatokat hozni. A "nem baj, ha a klímabarát termék vagy szolgáltatás többe kerül" attitűd valamelyest erősebben jellemző a férfiakra, a fiatalokra és az aktív dolgozókra, valamint a Budapesten, Csongrád, Fejér és Pest megyében élőkre.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók elsősorban nem saját feladatuknak tartják a fellépést a klímaváltozás kihívásaival szemben. A kutatás szerint a lakosság a saját felelősségét hasonló mértékűnek látja, mint a politikusokét vagy a kormányét, a klímaváltozás kezelése terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják legtöbbet.

A politikusok és a kormány szerepét jól látják, a kérdés az, hogyan lehet presszionálni a magyar kormányt, hogy a klímaváltozás problémáját, a megújuló energiák használatát a jelenlegi szintnél sokkal jelentősebben a zászlajukra tűzzék. Ebben óriás szerepe lenne a társadalmi nyomásnak, hiszen a politikusok egyik mozgatórugója, hogy a választók mit akarnak, a választásokat mivel nyerhetik meg. És addig, amíg ezt az igényt nem érzik a választók részéről, addig más, kevésbé jelentős, és kevesebb erőfeszítést igénylő intézkedésekkel igyekeznek megnyerni az emberek bizalmát.

A lakosság részéről viszont egy lényeges felelős nem merült fel, akik pedig a kormányok mellett a legtöbbet tehetik a klímaváltozás mérsékléséért. Ezek pedig a vállalatok. Szerencsére már számos jó példa van a vállalati kezdeményezésekre, de újabb és újabb vállalásokra van szükség.

MTI, Bácsmegye