Székesfehérvár uralja a Közép-dunántúli ingatlanpiacot

A három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotta Közép-Dunántúl régió központja Székesfehérvár, a város a térség gazdaságának egyik motorja, így nem meglepetés, hogy a megkötött ingatlanpiaci tranzakciók száma is itt volt a legmagasabb. A fehérvári megyeszékhely a tavaly regisztrált 1580 adásvétellel őrzi vezető pozícióját, míg a régió második legnagyobb városában, Tatabányán 1320 tranzakció köttetett; a 2018-as évben Veszprémé volt a bronzérem 1160, a negyedik hely pedig Dunaújvárosé 1080 adásvétellel.

Az idei év azonban változást hozott a Közép-dunántúli ingatlanpiacon: „A második negyedéves előzetes adatatok alapján helyet cserélt két település a régió négy megyei jogú városából” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője, aki az adatokat sorolva megemlítette: Székesfehérvár az első fél évben 640 adásvétellel a korábbiakhoz hasonlóan a legkedveltebb település, míg Tatabánya ismét a második 520 tranzakcióval. Dunaújváros azonban 470 adásvétellel megelőzte Veszprémet, ahol 400 ingatlan ügylet köttetett. „Az adatokból látható, hogy számottevő visszaesés csak Veszprémben volt tapasztalható, ahol bő 20 százalékkal csökkent az idei forgalom; ezzel szemben Tatabányán 7 százalékkal több adásvétel volt a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva” – mondta Soóki-Tóth Gábor.

A népességre vetített tranzakciók száma azonban tovább árnyalja a régiós ingatlanpiaci képet. A kisebb iparvárosokban – Almásfüzitőn (37), Hajmáskéren (29), Pétfürdőn (25) –, valamint az üdülőterületeken – Balatonkenesén, Balatonfőkajáron és Badacsonytomajon (25-30) – ezer lakosra vetítve kiemelkedő pezsgést regisztrált az Otthon Centrum. Utóbbiak népszerűsége egyértelműen a nagy idegenforgalmi jelentőséggel bíró Balatonnal magyarázható. Ugyanakkor a térség nagyobb városai közül nem mindenhol pörög az ingatlanpiac, leggyengébben Bicske teljesített, ahol mindössze 11,5 ezrelék volt a lakáspiac népességre vetített forgalma. A régió négy megyei jogú városa közül népességarányosan Dunaújváros volt a legerősebb (24,5 ezrelék), míg Székesfehérvár a leggyengébb (16,3 ezrelék).

„A vándorlási adatok is igazolják a tranzakciók száma alapján felállított népszerűségi listát. A Balaton környékét és a fővároshoz közeli járásokat vándorlási többlet jellemzi, a régió más térségeit enyhe elvándorlás” – folytatta Soóki-Tóth Gábor, aki megjegyezte: az ezer lakosra vetített vándorlási mérleg alapján az ország három legkedvezőbb értékkel rendelkező járása közül kettő, a Gárdonyi, valamint a Balatonalmádi járás itt található. Előbbi három év alatt ezer lakosra 80 fő, míg utóbbi 50 fő vándorlási nyereséget tudhat magáénak. Jelentős elvándorlás csak a vörösiszap katasztrófában majdnem tíz éve érintett Devecseri járásra jellemző.

A régió legnagyobb városa egyben a legdrágább városa is: Székesfehérvár ahol a téglalakások 404 ezer, a panellakások 390 ezer, a családi házak 300 ezer, az újépítésű lakások pedig 520 ezer forintért keltek el az idei év értékesítési statisztikái alapján. Ezt az árszintet leginkább Veszprém közelítette meg, míg Dunaújvárosra és Tatabányára valamivel alacsonyabb árak jellemzőek 2019-ben. A Közép-Dunántúl idei árrekordere egy kiváló állapotú, 210 négyzetméteres, 80 négyzetméteres kerttel és 9 négyzetméteres terasszal rendelkező székesfehérvári családi ház, amelyik 84 millió forintért cserélt gazdát. A legalacsonyabb áron egy ajkai sorház kelt el, a rossz állapotú, egyszobás ingatlant 1,4 millió forintért értékesítette az Otthon Centrum.