Változtak az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok

A tájékoztató szerint a magánszemélyek az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározásakor levonják a bevételből - többek között - az ingatlan megszerzésére fordított összeget. Január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, hogyan kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni, ha a magánszemély ingatlan formájában adóköteles bevételt szerez  (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és az ingatlant a későbbiekben értékesíti.

Ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni az új szabály szerint, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt. Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, annak megszerzésekor egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ha később ezt az ingatlant eladja, a jövedelem számításakor az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.

Szintén január 1-jétől, amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (például haszonélvezet, használat) értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek.