November 16-án lesz a „Ne gyújts rá!” jelmondatú, dohányzás ellenes világnap. Ennek apropóján beszélgettünk dr. Müller Cecíliával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetőjével.
A dohányzás a legjelentősebb – egyébként megelőzhető – halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban évente 30 ezer személy idő előtti haláláért felelős a cigaretta, a pipa, valamint évente 2300 ember életét oltják ki a passzív dohányzásra visszavezethető betegségek. A tüdőrákban történt elhalálozások számát tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó.
Fejérben évente mintegy 1000 nő és körülbelül 1200 férfi halála róható föl a dohányzásnak. A férfiak esetében magas a 15-64 év közötti áldozatok száma. A tüdőrák miatt pedig a megyében évente mintegy 240 férfi és 120 nő hal meg. Mind férfiaknál, mind nőknél hozzávetőleg az esetek felében kerül ki az elhunyt a 15-65 év közötti korosztályból.
A dohányzás a tüdőrákon kívül okozója, elősegítője több más rosszindulatú daganatnak is, a rákos megbetegedések 30-40 százalékáért a cigaretta a felelős – mondta el beszélgetésünk alkalmával dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos. De a dohányzás a felelős szívinfarktusoknak és a súlyos következményekkel járó agyi történések mintegy 50-70 százalékáért is. A cigaretta fő összetevőjének, a nikotinnak erőteljes érszűkítő hatása van. A láb érszűkülete az alsó végtag csonkolásához, amputálásához, a méh ereinek szűkülete pedig koraszüléshez vezethet. A koraszülés gyakorisága hazánkban 10-12 százalék, egyedülállóan magas Európában.
Aki egyszer rászokott, az nagyon nehezen mellőzi a cigarettát, pedig ma már több helyen segítséget kaphat ehhez. A leszokási ráta mégis nagyon alacsony, mindössze három százalék. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a fiatalok ne váljanak rabjaivá a dohánynak.
A gyerek számára meghatározó a szülők által nyújtott minta – húzta alá a főosztályvezető. – Azt, amit otthon lát, természetesnek fogadja el, ráadásul a cigarettához is könnyebben hozzájut, hogy – a kíváncsiságtól hajtva – kipróbálja. Persze, nem szükségszerű, hogy a pöfékelő szülők fia, lánya maga is cigarettázni fog. Ellentétes hatást is kiválthat, ha a gyereket zavarja a füst, a büdösség, vagy valamely hozzátartozója éppen a dohányzás miatt betegszik meg.
A dohányzás elleni prevenciós kampányt főosztályunk egészségfejlesztő munkatársai már az óvodában elkezdik, persze játékos formában – folytatta dr. Müller Cecília. Örvendetesnek nevezte, hogy míg öt éve a lakosság 32 százaléka dohányzott, addig ez az arány mostanra két százalékkal csökkent. Ez a tény is jól illusztrálja, hogy eredményes az a tevékenység, amely 2000-ben a nem dohányzók védelméről szóló törvénnyel kezdődött, és amely a többséget kíméli meg attól, hogy dohányfüstöt legyen kénytelen szívni, és így maga is – passzív – dohányossá váljon. A jogszabályokat fokozatosan vezették be, a rendelkezések betartását folyamatosan ellenőrzik.
Fejérben a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását a kormányhivatal népegészségügyi főosztályának és a járási hivatalok népegészségügyi osztályainak munkatársai ebben az esztendőben eddig összesen több mint félezer alkalommal ellenőrizték. A legtöbb vizsgálat – több mint százötven – munkahelyeken történt, gyakoriságban ezt követte a közoktatási intézményekben végzett – szám szerint csaknem száz – ellenőrzés. Dr. Müller Cecília örömmel számolt be arról, hogy egyre ritkábban tapasztalnak jogszabálysértést.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.