A mezőgazdaság és az ipar által termelt hulladékok és melléktermékek gyakran a talajban és a felszíni vizekben kötnek ki, vagyis szennyezik a talajt és a vízi környezetet.
De mi történik akkor, ha ezeket a hulladékokat nem szemétnek, hanem hasznos anyagnak tekintjük? Kirchkeszner Csaba, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertese annak lehetőségeit vizsgálja, hogy a hulladékokból előállított bioszén hasznosításával hogyan javítható a talaj minősége és termőképessége.
A szélsőséges természeti adottságok, a környezeti problémák és a túlnépesedés miatt egyre nagyobb termőterületek válnak alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre. A terméketlen földterületek növekedéséhez emellett az is hozzájárul, hogy az agrárium és az ipar által termelt hulladék lerakása, tárolása és végső elhelyezése sokszor a talajon vagy a talajban történik. Mivel ezeknek a termőterületeknek a nagy része a hagyományos talajjavítási technológiákkal már helyrehozhatatlan, új, alternatív módszereket kell keresni. Kirchkeszner Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója szerint a megoldás a bioszénnel történő talajminőség-javításban lehet, amely aa leromlott szerkezetű, mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajok víz- és tápanyagháztartását, továbbá mikrobiológiai összetételét hosszútávon javíthatja.
A mezőgazdasági hulladékokra és ipari melléktermékekre hasznos anyagként is érdemes gondolni. Kutatásom során ezért gabonahéjból és papíripari szennyvíziszapból előállított bioszén, és kommunális szennyvíziszapból előállított komposzt hatásait tanulmányoztam leromlott szerkezetű talajokon – mondta el Kirchkeszner Csaba, aki tudományos munkájával elnyerte az innovatív eljárásokat kutató fiatal agrárszakemberek támogatását célzó K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategóriájának második helyét.
Ez az innovatív talajkezelési technológia új utat nyithat a fenntartható mezőgazdaság és a környezetbarát hulladékkezelés irányába. Az eredmények azt mutatják, hogy a bioszén alkalmazása időben elnyújtva, késleltetett módon képes a komplex talajjavításra, így egy-egy kezelés hatása több évig megmarad, és kiváló talajminőséget tart fenn. „Az általam kidolgozott és optimalizált technológia révén elérhetővé válik a leromlott szerkezetű, karbonátos homoktalajok minőségének javítása és agrárpotenciájuknak jelentős növelése, továbbá a műtrágya-felhasználás csökkentése. Utóbbinak köszönhetően nemcsak a talajok, hanem a felszíni vizek minősége is javulhat. Ez az innovatív technológia tehát egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el a fiatal kutató.
A K&H mint felelősen gondolkodó vállalat kiemelt célja, hogy üzleti eredményei mellett hozzájáruljon a társadalom tagjai számára a teljes élet megvalósításához. Ennek szellemében társadalmi felelősségvállalási tevékenységének fontos területe a környezetvédelem és a pénzügyi oktatás. E kettőt ötvözve hívtuk életre három évvel ezelőtt a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amellyel évről-évre azokat az ifjú agrárszakembereket karoljuk fel, akik „kis tudósokként” új eljárásokkal állnak elő, és idővel változtathatnak a szakma jövőjén és megítélésén – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Negyedik alkalommal rendezik meg szombaton a Futókörök Napját, melynek keretében húsz helyszínen húznak futócipőt az érdeklődők az egyes településeken.