A Hiemer-házban rendezett konferencia volt a nyitó állomása annak a programsorozatnak, melyet 25 éves fennállása alkalmából rendez a hajléktalanoknak ellátást biztosító Kríziskezelő Központ. A szervezők ehhez kapcsolódóan egy kiállítással is készültek.
A Kríziskezelő Központot Székesfehérvár Önkormányzata alapította 1992-ben, hogy intézményesített formában nyújtson ellátást a városban és annak környékén élő hajléktalanoknak. Akkor a Malom utcában, a Móri úton és a Sörház téren voltak szállások. Az intézményhálózat folyamatosan bővült infrastrukturális és szakmai szempontból egyaránt az elmúlt 25 évben. Ma 350 – 400 között mozog azoknak a száma, akik folyamatos, aktív kapcsolatban vannak a központtal, és ellátásban részesülnek.
Jelenleg a Sörház tér 3. szám alatti központi telephelyen működik férfiak számára 36 férőhelyes éjjeli menedékhely, melyet a téli időszakban plusz 20 hellyel tudnak bővíteni. Ugyanitt van szintén férfiaknak 41 férőhelyes átmeneti szálló, az 50 helyes nappali melegedő, illetve a szociális konyha, ahol egytálételeket osztanak. A 2007-ben átadott, Sörház tér 7. szám alatti Nappali Szolgáltató Centrumban biztosítják a nappali ellátást, van itt adományraktár, csomagmegőrző, irodai ügyintézés, tisztálkodási lehetőség, számítógépes terem és könyvtár is. Ezenkívül a központ égisze alatt működik a Családok Átmeneti Otthona, a Széchenyi úti, 18 helyes női szálló, ahol házaspárok is élhetnek, a Kikindai úti szálló állami gondozottak számára, illetve három, úgynevezett kiléptető lakás azon hajléktalanoknak, akik új alapokra szeretnék helyezni az életüket.
A Hiemer-házban rendezett jubileumi program Reményik Sándor „Istenarc” című versével vette kezdetét Závodszky Noémi színművész tolmácsolásában.
Székesfehérvár Önkormányzata nevében Brájer Éva alpolgármester köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Elismerően szólt az Kríziskezelő Központ munkatársairól, akik – mint fogalmazott – a nagyon elhivatottan végzett munkájuk mellett ezt a jubileumot sem önmaguk ünneplésének szánják. „Ezt a szemléletet szeretném megköszönni és megerősíteni. Mert hitem szerint ez a szemlélet egyrészt az őszinteségen alapul, másrészt szembenéz egy, a társadalomban jelenlévő problémával. Abban, ahogy az életünket éljük, ahogy gondolkodunk a világról, vannak alappillérek, meghatározó és állandó bástyák... Az egyik ilyen alappillér az őszinteség és az ebből fakadó szembenézés önmagunkkal. Azt vallom, hogy társadalmi szinten is így kell, hogy legyen. Itt is fontos az őszinteség, a szembenézés, a problémák nem szőnyeg alá söprése. Persze a világot nem látjuk mindannyian egyformán, vannak akik szívesebben fordítják el a fejüket: nem látom, nem szembesülök vele, akkor ez nincs is. Én ebben nem hiszek, és azt gondolom, még ha a felismeréssel tennem is kell valamit, ha rögösebb is az út, de ezt kell választanom.”
Az alpolgármester arról is szólt, hogy óvatosan ítélkezzünk mások élete felett, és fontos, hogy az erős segítsen a gyengébbnek. A központ munkatársai nem csak az intézmény falai között végzik munkájukat, hanem a városszéli erdőkben és a falak tövében is. Tegyünk ehhez mindannyian valamit, hiszen „…valami kis picit mindenki tehet!”.
Kincses Zsolt Dávid, a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának főosztályvezetője élménytörténeti áttekintéssel készült a Kríziskezelő Központ elmúlt 25 évéből, előadását három fejezetre bontotta. Az elsőben egy szakmatörténetről, a másodikban a szakma-integritásról – kooperációról, együttműködésről, a napi feladatokban való közös szakmai részvétel példaértékűségéről – beszélt, míg a harmadik részben, sajátos megközelítésében az intézmény kollektívájáról, valamint vezetőjéről osztotta meg saját élményekbe ágyazott gondolatait. A résztvevők hallottak számos hasznos, a közeli és a távolabbi múltat idéző projektekkel kapcsolatos, a szakmai együttműködés mintaértékűségét alátámasztó információkat, illetve visszaidézhettek több, a szociális szektort érintő önkormányzati döntést, amelynek hatására az elmúlt 25 év a maradéktalan sikerességről szólhatott.
Zsabka Attila, a központ vezetője visszatekintő előadást tartott, amely ötvözte a tényszerűséget és a szubjektivitást. Ismertette, hogy milyen meghatározó fejlődési pontok, időszakok voltak az intézmény életében akár infrastrukturális jelleggel, akár szakmai programok, EU-s projektek megvalósítása által.
A szervezők egy kiállítással is készültek, melyet a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasóterme közreműködésével állítottak össze korabeli írásos sajtómegjelenésekből a kezdetektől egészen napjainkig.
A jubileumi programsorozat folytatódik. Április 5-én egészségügyi szűrőnapot rendeznek, terveznek szoboravatást a Sörház tér 7. szám alatti központban, és családi napot májusban, kifejezetten a központ munkatársai számára. Szerveznek egy júniusi zenés-kulturális rendezvényt, amely várhatóan a Zichy ligetben lesz, és ősszel kerülhet sor a jubileumi programsorozat zárására.