2020.09.28, Hétfő

Hirdetés

Film készült a Szent Koronáról

MTI, fejervar.hu

2016.09.26. 09:32

A Szent Koronával és a koronázási jelvényekkel kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket bemutató film premierjét tartják a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szeptember 28-án, szerdán.

Hirdetés

A Szent Korona és koronázási kincseink című film az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012-ben létrejött Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb eredményeit összegzi - mondta el Pálffy Géza, az intézet történésze, az akadémiai kutatások vezetője és a film egyik készítője.
    

A mohácsi csatától a XX. századig

A film a középkori önálló magyar állam Mohács utáni bukásától a 20. századig követi nyomon a korona, a királykoronázások és koronázási jelvények történetét, egyúttal ebből a nézőpontból magyarság történelmét is.
A nézők a középkori előzmények rövid felidézése után az 1526-os utolsó székesfehérvári koronázástól az utolsó magyar uralkodó, IV. Habsburg Károly 1916-os budai koronázásáig, a korona és a koronázási jelvények Egyesült Államokból történő 1978-as hazatérésig ismerhetik meg részletesen a Szent Korona történetét.
    

A szakember elmondta: a koronázási tárgyak több csoportra oszthatók. Az állandó koronázási jelvényeket nagyrészt a Parlamentben őrzik, ezek a Szent Korona, az országalma, a kard és a jogar, amely valószínűleg a legrégibb közülük. Szent István korabeli lehet a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palást is, rajta államalapító királyunk és felesége, Gizella királyné arcképével. Az állandó koronázási jelvényeket korábban a koronázási ládában őrizték.
    

A koronázási tárgyak egy másik csoportja egyházi jellegű, ilyenek például az esztergomi érseki kincstárban őrzött koronázási keresztek, miseruhák. Az alkalmi koronázási tárgyakat csak egyetlen ceremónián használtak fel, ilyenek például az országzászlók és koronázásokra készült érmek is. A filmben együtt láthatók a különböző helyeken őrzött koronázási tárgyak.
    

500 éven keresztül Székesfehérváron koronáztak

 

 

A film mintegy húsz helyszíne között van az öt koronázási város: Esztergom, ahol Szent Istvánt koronázták, Székesfehérvár, ahol fél évezreden át, egészen Mohácsig több alkalommal tartottak koronázást, Pozsony, amely 1563-tól adott otthont ezeknek a ceremóniáknak, Sopron, ahol a 17. században háromszor koronáztak és Buda, ahol 1792-től háromszor. A budai koronázások közül a két utolsó, Ferenc Józsefé 1867-ben és IV. Károlyé 1916-ban a Mátyás-templomban volt, I. Ferencet pedig a mai Kapisztrán téren lévő helyőrségi, egykori ferences templomban koronázták meg 1792-ben.

"In Civitate Alba - Térjen haza a palást!” 

Székesfehérvár Önkormányzata április végén aláírásgyűjtést indított a koronázi palást Székesfehérváron történő elhelyezéséért. A székesfehérváriaknak és a város történelmét tisztelő embereknek lehetőségük van, hogy a petíció aláírásával fejezzék ki szándékukat amellett, hogy amennyiben az állapota azt megengedi, "a koronázási palást oda kerüljön, ahová az azt elkészíttető király és királyné – Szent István és Boldog Gizella – azt szánta, és ahol sokszáz éven át őrizték, valamint a koronázások alkalmával használták: Székesfehérvárra" - mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester.
  

A korona kalandjai  

Pálffy Géza elmondta: valószínűleg sikerült magyarázatot találni a Szent Korona tetején lévő kereszt elferdülésére. Valószínűsíthető, hogy 1638-ban III. Ferdinánd feleségének koronázásakor érhette durva behatás a koronázási ládát, és akkor deformálódhatott a korona is. Az eset oka az lehetett, hogy a koronaláda kulcsát Bécsben felejtették. A koronázási ládát még legalább egyszer, a millennium évében, 1896-ban lakatosnak kellett felfeszítenie, arról az esetről már a korabeli lapokban is lehetett olvasni.
    

A koronával kapcsolatos más kalandokat is felidéz a film, így például azt, hogy miként került 1529-ben Szulejmánhoz és a szultán miért adta vissza 1532-ben, miért volt 1619-től három évig Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnél, miként menekítették ki Pozsonyból az 1663-1664-es háború miatt és miért, milyen körülmények között került sor arra, hogy a szabadságharc bukása után, 1849 őszén Orsovánál Szemere Bertalan elásatta a koronaládát. 


A Filmlab Bt. által létrehozott alkotást Bárány Krisztián rendezte és Bárány Dániel fényképezte, elkészítésében közreműködött számos történész. Az alkotók célja, hogy a Szent Koronával kapcsolatos legkorszerűbb tudományos ismeretek eljuttassanak a nagyközönséghez és a közoktatásba - mondta Pálffy Géza.
    

Aktuáliskoronázási palástSzent Istvánszent korona