Az ÉVOSZ kibővített elnökségi ülésén az építésgazdaság aktuális kihívásai, az állami megrendelések visszaesése, a munkaerő- és hatékonysági válság, valamint az új piaci és képzési irányok is napirendre kerültek.
Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár előadásában kiemelte: a szektor jelenlegi mélypontjának egyik fő oka a régóta fennálló, egészségtelen állami megrendelés-függőség.
A 2022-ben leállított beruházások és tervezési előkészítések után a piacnak a tiszta verseny, a minőségi szempontok és a fenntarthatóság felé kell elmozdulnia. A tárca célja az integrált városfejlesztés, a barnamezős területek revitalizációja és a Masterplan-típusú tervezés elterjesztése. Külön hangsúlyt fektetnek a bérlakás- és kollégiumépítési programokra, ahol a korábbi, fejlesztési modellek helyett hosszú távon stabil, alacsonyabb hozamú struktúrára van szükség.
A lakossági és közterületi felújítások terén az államtitkárság el kíván szakadni az eddigi „alsó polcos”, pusztán szigetelésre és ablakcserére szorítkozó gyakorlattól; helyette komplex, területi fókuszú, funkcionálisan és építészetileg is értéknövelő rekonstrukciókat céloznak meg, kiemelten a társasházi állományra koncentrálva. A szabályozás terén folyamatban van az állami beruházások rendjének (ÁBTV), a közbeszerzési szabályoknak (Kbt.) és az ÉMI visszaállítása, valamint a BIM-követelmények életszerűbb integrálása a tervezésben, költségvetésben és üzemeltetésben.
Kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az állami beruházások érdemi indulása legkorábban 2028 elejére várható, az addigi, áthidaló időszakban pedig elengedhetetlen a minőségi tervezési előkészítés, a TSZSZ megerősítése.
Mint elhangzott: feltett szándékuk az 5%-os áfa megtartása a lakóingatlan-építésnél, de ennek részletei még formálódnak.
Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár rámutatott, hogy az ágazat legsúlyosabb korlátja a strukturális munkaerő- és hatékonysági hiány. A hazai termelékenység az uniós átlag 64%-a, míg a hazai kkv-k a nagyvállalati szintnek mindössze 45%-át érik el. Mivel a felnőtt lakosság közel egyharmada funkcionális készséghiánnyal küzd (PIAAC-mérés), a szakmai továbbképzéseket komoly alapkészség-fejlesztésnek kell megelőznie.
A demográfiai fogyás miatt a munkaerő-utánpótlást nem lehet kizárólag a pályakezdőkre alapozni; a vállalatoknak saját eredményük egy részét a meglévő munkavállalók képzésébe kell befektetniük.
Mintegy 7 milliárd forintos keretű programból országos tudásközpont és ahhoz kapcsolódó ágazati képzőközpont-hálózat jöhet létre, amely a korszerű, digitalizált és zöld technológiák oktatási hátterét biztosítja.
Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete meghívta a magyar vállalatokat, hogy vegyenek részt az újjáépítési és védelmi beruházásokban.
Kiemelte, hogy a károk meghaladják az 500 milliárd dollárt, ám a nemzetközi (főként Nordic) alapokból finanszírozott projekteknél a forrás már rendelkezésre áll, miközben súlyos szakemberhiánnyal küzdenek.
Ukrajnában jelenleg is szükség van azonnali újjáépítésekre, különösen oktatási és egészségügyi intézményeknél – amelyeknél a legújabb technológiákat és a moduláris építészetet alkalmazzák. Arra kérte a magyar tervezőket: bátran használják kísérleti terepnek az ukrán újjáépítést, ők ugyanis a legkorszerűbb technológiák bevezetésében érdekeltek.
Mottójuk is ezt sugallja: BULID BACK BETTER
Arra kérte az ÉVOSZ-t, gyűjtse össze azon tervező és kivitelező cégeket, amelyek a potenciálisan érdekeltek lehetnek az újjáépítésben. Mint hangsúlyozta, a tendereken való részvétel alapfeltétele lesz a jelenlegi bekapcsolódás: a megbízásokra a háborút követően már késő lesz jelentkezni.


















Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.