2019.06.19, Szerda

Hirdetés

Rossz hír az allergiásoknak: a klímaváltozástól magasabb a pollentermelődés is
discovermagazine.com

Rossz hír az allergiásoknak: a klímaváltozástól magasabb a pollentermelődés is

greenfo.hu, origo.hu

2019.04.13. 09:37

Rossz hír azoknak, akiket pollenallergia gyötör: direkt kapcsolatot talált egy amerikai-magyar kutatópáros a felmelegedés, a hőmérsékleti maximumok és minimumok együttes növekedése, valamint a pollentermelődés között. A kutatópáros számára az is világossá vált a mérési adatok elemzésekor, hogy az utóbbi években szinte megszokottá vált fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon és megnövekszik a pollenkoncentráció is. A kutatás szerint az allergén növények északabbra húzódnak a bolygón.

Hirdetés

A nemzetközi szakirodalomban a pollen és bolygónk klímájának kapcsolatrendszerét vizsgáló témakörben 20 éve nem született ilyen magas szintű munka, mint amilyet most közölt a tekintélyes Lancet Planetary Health-ben Prof. Dr. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar oktatója, valamint szerzőtársa, az amerikai Lewis H. Ziska, a pollenkutatás nemzetközileg is elismert szakértője. A kutatás során 17 város adatait elemezték.


Első alkalommal készült globális felmérés a pollensűrűség és a klímaváltozás kapcsolatáról

A tudományos cikk első szerzője Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus, nemzetközi szaktekintély a pollenkutatásban, a második szerző pedig Prof. Dr. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója, aki mintegy 3 évtizede foglalkozik a klíma és pollen kapcsolatrendszer vizsgálatával. A cikket néhány hete publikálta a tekintélyes, egyébként orvosi témákkal foglalkozó Lancet Planetary Health. Eredményeik arra hívják fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.  

Alapvetően a célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével. Továbbá az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is – magyarázta a kutatás lényegét Prof. Dr. Makra László.

 

 

3 kontinens, 17 ország, 20 éves összehasonlító adatok

Kutatótársával, Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológussal 3 kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. A kritériumrendszert már a kutatási program elején kialakították, és ehhez szigorúan tartották magukat: egyrészt szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezik adatsorral, a másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, vagyis hogy a mérések azonos helyen történjenek.

Ezenkívül az is fontos volt, hogy az adott állomáson a méréseket ne egy konkrét kezdeti, illetve záró időpontban kezdjék és fejezzék be, hanem a pollenszezon aktivitásához igazodjon a mérési időszak. Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző növényegyütteseket magába foglaló összes pollenfajtát – tette hozzá a szegedi egyetem professzora. – A munkánk jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján. Továbbá a nemzetközi szakirodalomban ez az első cikk, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait veti össze hőmérséklettel kapcsolatos meteorológiai paraméterekkel, mint a hőmérsékleti minimum és maximum, a fagymentes napok száma, s a foknapok, és ezek összefüggéseit vizsgálja - avatott be a szegedi professzor a kutatási metodikába.

 

A klímaváltozás növeli az allergiások számát

A Szegedi Tudományegyetem professzora hozzátette: a nemzetközi szakirodalomban ez az első olyan, a témakört globálisan felölelő kutatás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma.

 

A felmelegedés miatt északabbra húzódnak az allergén növények

Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy bolygónk klímájának melegedése komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után. Mindezeket tehát a kutatás során vizsgált adatok támasztják alá. A kumulatív pollenkoncentráció évi átlagos százalékos változása az Egyesült Államokban volt a legnagyobb: 12 százalékkal Fairbanks-ben és 11,5 százalékkal Minneapolisban. Mindkét esetben növekedést mutattak ki. Szintén ilyen magas növekedést regisztráltak Görögországban: Thessalonikiban 11,2 százalékot - mutatott rá a professzor a kutatás konkrét eredményeire.

 

A Szegedi Tudományegyetemen évtizedekre nyúlik vissza a pollenkutatás

 

 

Magyarországon az 1960-as évek végétől mérik a pollenkoncentrációt: először 1968-ban történt mobil mérőeszközzel pollenmérés, amelyet Simoncsics Pál, a szegedi egyetem Növénytani Tanszékének biológusa végzett munkatársaival, s az ezek alapján készült cikkeiket 1970-ben jelentették meg. Az első állandó aerobiológiai állomást 1989-ben állították fel a szegedi egyetem bölcsészettudományi kar Egyetem utcai épületének tetején. Ez volt Magyarországon az első pollenmérő állomás.

Országos hírekklímaváltozásallergiaSzegedi Tudományegyetem