Mari nap lesz Iszkaszentgyörgyön

Mari nap lesz Iszkaszentgyörgyön április 14-én, csütörtökön 17 órától. 2016 Finnugor Kulturális Fővárosában ezúttal egy újabb finnugor kultúrával ismerkedhetnek meg a résztvevők: az ELTE mari lektorának, Tatiana Jefremova a Mari Köztársaságról, a mari nyelvről és hagyományokról szóló előadása segítségével.

Az érdeklődők Iszkaszentgyörgyön, 2016 Finnugor Kulturális Fővárosában egy újabb finnugor népet ismerhetnek meg az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér épületében (Rákóczi u. 2.) április 14-én, csütörtökön 17 órától.. A meghívott előadó az Eötvös Loránd Tudományegyetem mari lektora, Tatiana Jefremova a Mari Köztársaságról, a mari nyelvről, a kultúráról és a jellemző hagyományokról tart interaktív előadást. A kulturális program során a résztvevők kérdezhetnek az előadótól és megismerkedhetnek néhány érdekes használati eszközzel is.

A marik a Volga középső folyásának vidékén élnek, az országnak több mint a felét erdő borítja. Hosszú időn keresztül szoros kapcsolatban álltak a szomszédos mordvinokkal és udmurtokkal, ezenkívül kultúrájukban a török nyelvű népek is nyomot hagytak. Az erdőkben gazdag Mariföldön a lakosság hagyományosan halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozott, a mari vadászok még a 19. században is használtak nyilakat. Állattartásukra jellemző a legeltető-istállózó állattartás, legfontosabb háziállataik a ló, a szarvasmarha és a juh.

A marik nagy része akárcsak régen, ma is elsősorban falun él. Falvaik, hasonlóan a finnugor szomszédnépek falvaihoz, folyópartra épültek, lakóépületeik rönkfából készültek, nyeregtetővel. A mari konyha alapját a földművelés és az állattartás termékei adták, de megtalálhatók náluk a természet ajándékai is. A mari menyasszony háziasszonyi tudományát még ma is úgy próbálják ki, hogy háromrétegű palacsintát készíttetnek vele.

Népművészetük egyik legősibb ága a fa művészi megmunkálása, különösen nagy súlyt fektettek a rituális edények díszítésére. Ősi szertartásaik egészen a közelmúltig fennmaradtak: hitvilágukra az ősök kultusza, a sokistenhit, a természet erőinek megszemélyesítése volt jellemző. Tisztelettel övezték a Napot, a Holdat és a csillagokat, a szelet, esőt, földet, vizet, erdőt, melyeknek külön-külön isteneik, szellemeik voltak.

Galéria