A több mint fél évszázados gyalogos-kerékpáros híd helyére egy korszerű, 80 méteres acélhíd került az M7-es autópálya velencei pihenőjénél. A műtárgy nemcsak a Budapest–Balaton kerékpáros kapcsolat egyik kulcseleme, de mérnöki megoldásaival és kivitelezésével is kiemelkedik: közbenső pillér nélkül íveli át az autópályát, miközben már a jövőbeli pályabővítés igényeit is figyelembe vették a tervezés során.
2026. május 6-án nyílt meg a velencei pihenőnél az M7-es felett átívelő új híd a gyalogosok és kerékpárosok számára. A fejlesztő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Pályán vagyunk! című podcastjében olyan részleteket is elárult, amiket eddig még nem hallhatott a nagyközönség. Az „InnoWay” rovat vendégeként Mányoki Norbert kivitelezési igazgató elsőként az új híd megépítésének hátteréről beszélt.
Az 1967-ben épült vasbeton gyalogoshíd műszaki állapota az elmúlt évtizedek során fokozatosan leromlott. Bár a műtárgy korábban több felújításon és megerősítésen is átesett, a statikai problémák és a várható M7-es bővítés miatt már nem volt gazdaságosan megmenthető. A híd használatát korlátozni kellett, egyszerre legfeljebb tíz ember tartózkodhatott rajta, emellett az autópálya bővítésekor kialakításra kerülő 2×3+ITS sávok keresztmetszete sem fért volna el az eredeti szerkezet alatt.
A beruházás így nem egyszerű rekonstrukciót, hanem teljes szemléletváltást jelentett.
A FŐMTERV által tervezett új híd egyik legnagyobb műszaki értéke, hogy 80 méteres fesztávját egyetlen közbenső pillér nélkül hidalja át, növelve ezzel a közlekedésbiztonságot és biztosítva a későbbi autópálya-fejlesztések lehetőségét.
Az íves főtartós, süllyesztett pályás acélszerkezet a korábbinál csaknem másfélszer szélesebb lett, emellett a korszerű kerékpáros szabványoknak megfelelő, kisebb lejtésű és akadálymentes rámpákkal kialakított megközelítést kapott. A tervezők mindössze négy hónap alatt dolgozták ki a koncepciót, amely digitális BIM-alapú modellezéssel készült, és nemzetközi szakmai díjakat is elnyert.
A kivitelezés 2024 végén indult, az acélszerkezetet Lengyelországban gyártották le, majd Magyarországon festették le és szerelték össze az elemeket. A helyszínen a cölöpözést, a hídfőépítést és az útcsatlakozások kialakítását követően 2025 őszén emelték be a hídelemeket. A forgalomba helyezést 32 személyautóval végzett statikus és dinamikus próbaterhelés előzte meg, amely során a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei ellenőrizték a szerkezet viselkedését.
A vizsgálatok igazolták, hogy a híd a tervezett paramétereknek megfelelően teljesít, így 2026 májusában megnyílhatott a gyalogosok és kerékpárosok előtt.
Az új híd átadását követően azonnal megkezdődött a több mint ötvenéves vasbeton szerkezet bontása. A munkát kizárólag éjszakai, hétvégi időablakokban lehetett elvégezni, figyelembe véve az M7-es forgalmát, az ünnepi időszakokat és a nyári turisztikai szezon közeledtét. A robbantás a környező lakóterületek, a Velencei-tó és az elkészült új híd miatt szóba sem jöhetett, ezért a szerkezetet elemekre vágták és nagy teherbírású darukkal emelték le. A bontás során kinyert acélelemek egy részét újrahasznosítják, a betonszerkezetet pedig feldolgozás után útépítési alapanyagként hasznosítják.
A velencei gyalogos-kerékpáros híd jól példázza, hogy egy korszerű műtárgy egyszerre szolgálhatja a közlekedésbiztonságot, a fenntarthatóságot és a turizmus fejlesztését.
A Budapest–Balaton kerékpárút (BUBA) fontos elemévé vált átkelő hosszú távon javítja a Velencei-tó térségének elérhetőségét, miközben az M7-es autópálya folyamatos modernizációjának is szimbóluma.
Az elmúlt három évben (2023-ban, 2024-ben és 2025-ben) zajlott szintrehozási munkálatok eredményeként az autópályán az öt évnél fiatalabb burkolatok aránya 2 százalékról 80 százalékra nőtt, ami jól érzékelteti a hazai gyorsforgalmi úthálózat megújításának léptékét.
Youtube: https://youtu.be/jRp-W4Qn6os?si=y5AN288RgbH2U0QU
Spotify: https://open.spotify.com/episode/3UrylaolbteGTorCQ0C8Tq?si=sKDfG7aDRma7b4SxAe23Tg
A Demo Hub az AHA Budapest (Affordable Housing for All) nevű európai uniós támogatással megvalósuló lakhatási mintaprojekt része.