Történelmi pillanat: hivatalosan is elrajtolt a paksi bővítés - fotókkal és videóval frissítve

Február 5-én délelőtt megtörtént az első beton földbe helyezése a paksi atomerőmű bővítésében.

Ezáltal megkezdődött az 5. blokk valódi fizikai építése: 

konkrétabban az 5. blokki nukleáris sziget alaplemezének kivitelezése. 

Ezzel a lépéssel a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek minősül.
 

Ezért kulcsfontosságú a mai esemény

Az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatója szerint az „első beton” kifejezés definíciója közvetlenül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által alkalmazott terminológiából ered. A NAÜ „Power Reactor Information System” (PRIS) adatbázisában – amely a világ atomerőműveinek adatait kezeli – egy létesítmény építésének hivatalos kezdő dátumaként a reaktorépület (nukleáris sziget) alaplemezének első betonöntését rögzítik.

 

Az első betonöntésre szervezett ceremónián Szíjjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter; Süli János, a paksi atomerőmű bővítésért felelős miniszter; Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) főigazgatója is részt vett. 

Így zajlott az előkészítés

Az épülő 5. blokki nukleáris sziget alaplemezének ma indult kivitelezési munkáihoz számos feltételnek kellett teljesülnie, ezeket lapunk is folyamatosan nyomon követte. November 4-én a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített párizsi interjúnkkal egyidőben született meg négy kulcsfontosságú engedély a nukleáris sziget alaplemezének kivitelezéséhez. 

November 18-án számolhattunk be arról, hogy megteremtették az összes technikai és engedélyezési feltételt a bővítés első betonozásához. Ekkorra már elkészült a vasbeton szerkezet, és működésbe állt az a betonkeverő üzem az atomerőmű területén, amelyben a valódi fizikai építéshez szükséges speciális betont előállítják. Decemberben ugyanakkor már a szerelőbeton készítéséről írhattunk, továbbá a betonvas szerelésének kezdetéről, amely a tervezettnél hamarabb történhetett meg.

Ez következik most

A ceremónia napján közzétett információk alapján a most zajló alapozás után megkezdődik a reaktorépület belső és külső védőburkolatának, a födémeknek a kivitelezése, majd ezt követően a berendezések beszerelése.

Elsőként a reaktor alá kerülő zónaolvadék csapdát építik be, ami az atomerőmű passzív biztonsági rendszereinek egyik eleme.  

A Roszatom tájékoztatása szerint a Paks II lesz az első olyan atomerőmű az Európai Unió területén, amely orosz VVER-1200-as III+ generációs reaktorokkal működik majd.

Fókuszban az energiaszuverenitás

A csütörtöki eseményen Szijjártó Péter emlékeztetett, a ma Európában folyamatban lévő nukleáris beruházások közül a legnagyobb és a legelőrehaladottabb nukleáris építkezés a Paks II. "Ez az európai kontinens nukleáris újjáéledésének zászlóshajója" - fogalmazott. "Még néhány év, még néhány évnyi kivitelezés, még néhány évnyi nagy munka, s a Paks II.-t ráköthetjük Magyarország villamosenergia-hálózatára, és ezáltal óriási lépést teszünk a magyar energiaszuverenitás elérése érdekében" - tette hozzá.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a betonöntés napját a magyar atomenergia, a magyar-orosz kapcsolatok ünnepének nevezte, amellyel az építkezés új státuszba lépett. Felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar atomenergia a 70. évfordulóját is ünnepli, ugyanis 1956-ban jött létre az Országos Atomenergia Hivatal. "A paksi atomerőművet pedig 1975-től kezdve építették, amely a mai napig döntő szerepet játszik Magyarország ellátásáan, és generációkat köt össze."

Sokéves előkészítő munkára volt szükség

Süli János a projekt történelmi múltjára visszatekintve összesen 17 év együttműködést köszönt meg az abban részt vevőknek, ugyanakkor fontos háttérként kiemelte a kormány által 2011-ben megalkotott új energia stratégiát. Ebben lefektették, hogy az országnak szüksége van két új blokkra a paksi atomerőműben, enélkül nem lehet megoldani a hazai éllátást. "A mostani tél is megmutatta, hogy az ország nem tud atomenergia nélkül meglenni, a lakosság olcsó energiaellátását tudják ezzel biztosítani" - jelentette ki a miniszter.

"Ha meg kellene neveznem egy olyan beruházást, aminek akadályok százaival kellett megküzdenie, az a Paks II" - emelte ki beszédében Rafael Grossi. "De ez a projekt egyben az eltökéltség és az akarat legjobb példája is – tette hozzáa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója. "A mai nap jelentős lépés nemcsak Magyarország, hanem a nemzetközi nukleáris szakma és a fenntartható energiatermelés számára is."