Helyzetbe hoznák a hazai élelmiszeripari cégeket

Jakab István az Egészséges magyar élelmiszerek - a helyi gazdáktól az asztalig szakmai eseményen rámutatott, hogy Magyarországon az élelmiszer-feldolgozó ipar szinte teljes egészében külföldi tulajdonban van, így "egyes ágazatok sorsát néhány multinacionális nagyvállalat dönti el".
    

Az élelmiszeripari export árbevételének 50 százalékát húsz nagyvállalat adja: ezek közül tizenegynél 100 százalékos, négy esetében többségi külföldi tulajdon van, és mindössze öt cég van hazai tulajdonban.
    

A támogatási program célja, hogy az egészséges hazai alapanyagokat feldolgozó, profi technológiát alkalmazó cégek jöjjenek létre lehetőleg gazdatulajdonban, vagy résztulajdonban.
   

A pályázók maximum 500 millió forintra pályázhatnak, ennek háromszorosát csak a gazdatársulás keretében létrejövő feldolgozóüzemek kaphatják.
    

Jakab István hangsúlyozta, hogy a feldolgozatlan alapanyagok exportálásával "a munkalehetőséget is exportáljuk". Hozzátette: amennyiben a hozzáadott érték helyben keletkezik, abból több bevétele származik a gazdatársadalomnak, mert az mindig magasabb áron értékesíthető, mint a nyersanyag.
    

Varga Gábor (Fidesz-KDNP) Sárbogárd és térsége országgyűlési képviselője kifejtette, a fő cél a helyi kistermelők piachoz juttatása Fejér megye déli részén is.
    

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke közölte, hogy a válság idején Franciaországban a kézműves sajtot előállítók esetében az egy főre jutó jövedelem 40 ezerről 45 ezer euróra emelkedett. Azoknak, akik csak nyerstejet értékesítettek, 20 ezer euróra csökkent a bevételük - tette hozzá.
Úgy vélte, Európa megbecsüli a valódi nyomon követhetőséget, de a szántóföldtől az asztalig szlogen ma még sok esetben nem igaz. Jelezte, a magyar társadalomnak kell kikényszerítenie, hogy ellenőrizhető folyamat végén jusson el az asztalra az egészséges élelmiszer, amely nyilvánvalóan előtérbe helyezi majd a helyi termékeket.