Székesfehérváron is programsorozattal emlékeznek Gyöngyössy Imre filmrendezőre, íróra, költőre

Vetítéssorozattal, közönségtalálkozókkal, könyvbemutatókkal is megemlékeznek Gyöngyössy Imre Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró születésének 90. évfordulójáról szeptember 16-tól három olasz és nyolc magyar városban - tájékoztattak az esemény rendezői.

A 90. évforduló alkalmából rendezendő vetítéssorozaton a Nemzeti Filmintézet által teljes körűen felújított, digitalizált változatban mutatják be Gyöngyössy Imre filmjeit. Egyebek mellett a Férfiarckép, Virágvasárnap, Szarvassá vált fiúk, Jób lázadása, Add tudtul fiaidnak, valamint a Száműzöttek című alkotásokat, de egy dokumentumfilm is szerepel a programban Remény és Mítosz címmel.

A vetítések Magyarországon szeptember 16-tól október végéig zajlanak, és hozzájuk közönségtalálkozók, könyvbemutatók és irodalmi estek is kapcsolódnak.

Az összegzés felidézi, hogy a Balázs Béla-díjas, Cinema per la Pace olasz életműdíjjal, Német Állami Díjjal kitüntetett és Oscar-díjra jelölt filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró előtt tiszteleg az olasz-magyar programsorozat.

A programokat Budapest mellett Szombathelyen, Szegeden, Szolnokon, Székesfehérváron, Vácon, Pannonhalmán és Balatonfüreden rendezik meg.

Az érdeklődőket öt napon át tartó rendezvénysorozattal, napi filmvetítésekkel, közönségtalálkozókkal, könyvbemutatókkal, irodalmi estekkel és plakátkiállításokkal várják.

 

A filmrendező élettörténete 

Gyöngyössy Imre 1930-ban született Pécsett. Gyermekkorát egy dunántúli kis faluban töltötte, ahol édesapja körorvos volt. A mítosz, az archaikus paraszti világ, az ősi rítusok, a természet és a közösség harmóniájában élő ember élménye egész életében elkísérte. Tízéves korában a Dante Alighieri Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba került, ahol anyanyelvi szinten tanult meg olaszul. Dantet és Petrarcát olvasva nőtt fel. Itália szellemi és kulturális öröksége egész oeuvre-jének kiapadhatatlan forrásává, ihletőjévé vált.

1951-ben mint olasz szakos egyetemi hallgatót letartóztatták. Egy koncepciós perben államellenes összeesküvés koholt vádjával három év börtönbüntetésre, tíz év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A börtönből súlyos betegségekkel szabadult.

1956-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben filmíró-filmrendező diplomát kapott. Első játékfilmjével, a Virágvasárnappal nemzetközi hírnevet szerzett.

A külföldi kritika a legnagyobb elismeréssel üdvözölte az elsőfilmes rendezőt, az olasz újságok "magyar Pasoliniként" emlegették. Későbbi játék- és dokumentumfilmjeiben a szabadság határait és határtalanságát kutatta. A születés - halál- újjászületés, a mítoszok cselekvésköltészete, az alapvető emberi kapcsolatok: a barátság, szerelem, anya, fiú és testvérek egymásra találása, az öntudatra ébredő ember, a történelem és az egyes ember személyes drámája érdekelte.

 

Filmjei nemzetközi filmfesztivál díjakat is kaptak 

A hetvenes évek végétől alkotótársaival, Petényi Katalin író, filmrendezővel és Kabay Barna forgatókönyvíró, filmrendező, producerrel különböző kontinenseken készített filmeket a száműzöttekről, hazátlanokról, emberi jogaiktól megfosztottakról a gulág, Kazahsztán munkatáboraitól a dél-kínai tengerig.

Filmjeit nagy sikerrel vetítették a világ legrangosabb nemzetközi filmfesztiváljain, díjakkal jutalmazták, hazájában azonban hosszú ideig az államvédelmi szolgálatok célkeresztjében állt, csak halála előtt, 1994-ben rehabilitálták. Versei életében csak olaszul jelentek meg.

Korábban publikálatlan költeményeit is tartalmazza a nemrég a Nap Kiadó gondozásában megjelent Stigma című olasz-magyar kétnyelvű verses kötet.