Hat év alatt kevesebb, mint a felére csökkentek a műtéti várólisták

A parlamenti államtitkár felidézte, hogy a kormány 2012-ben vezette be a jelenleg is működő, átlátható várólista rendszert, amelynek köszönhetően a betegek nyomon tudják követni, hogy hányadikak a várakozók sorában.

Kiemelte: az elmúlt hat évben több, mint 17 milliárd forintot költött a kormány arra, hogy a listákon lévőknél minél gyorsabban sor kerüljön a beavatkozásra. Ezt megelőzően, 2012-ben 1000-ből 7,2 magyar szerepelt valamilyen kórházi várólistán, az arány mára 2,8 főre csökkent - mutatott rá Rétvári Bence.

Kifejtette: a szürkehályog műtétre várakozók száma jelentősen mérséklődött, 23 ezerről a felére csökkent 2018. január végéig. Jelentős csökkenés volt a csípőprotézis műtétre várók számában is, ahol 2013-ban még több mint 9 ezer várakozó volt, idén február elsején már a felére, 4787 főre csökkent a számuk.

Hozzátette: 2013 végéhez képest 2018-ra a szürkehályog műtétre való várakozási idő 71 százalékkal, a csípőprotézis műtétre esetében a várakozási idő pedig 57 százalékkal lett kevesebb.

A gerincstabilizáló műtétre várók száma 301-re csökkent, ami 380 nappal rövidebb várakozási időt jelent, mint 2012-ben.

A rendszer 2012-es bevezetése óta a várakozási idő tekintetében a leglátványosabb csökkenés a térdprotézisműtétek esetében volt. Az erre való várakozási idő 65 százalékkal lett kevesebb, így az akkori 906 nap helyett a most februári adatok szerint legfeljebb 320 napot kellett várni. Az ilyen jellegű műtétre készülőknél a várakozók száma is jelentősen alacsonyabb, a 2012-es adatokhoz képest 4000-rel kevesebben vannak a listán - ismertette a parlamenti államtitkár.