2017 június 28-án rendezték meg Székesfehérváron a „69-es előre!” I. világháborús emlékmű újraavatási ünnepségét. A felújítást a Honvédelmi Minisztérium támogatta és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum valósította meg.
Vargha Tamás, a város fideszes országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az avatóünnepségen azt hangsúlyozta, hogy az emlékművön látható honvéd puskát tartó keze lendül, arca feszült figyelmet mutat, vagyis Bory Jenő szobrász a harc azon pillanatát örökítette meg, amely életről vagy halálról szól. Bárhonnan is érkezik valaki a Vörösmarty térre, megkerülhetetlen a rohamra induló, szuronyos puskát tartó katona alakja - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy az 1859-ben alakult, előbb Georg Jellasics de Button gróf gróf, majd Paul von Hindenburg nevét viselő, rövid ideig Rudolf trónörököst is "tulajdonosként" tisztelő gyalogezred a közös, osztrák-magyar hadsereg részeként karhatalmi feladatokkal éppen Székesfehérvárra kerülve "lett magyarrá". A Fejér és Tolnamegyéből, illetve Esztergom környékéről besorozott újoncok már magyarok, akik az első világháború arcvonalaiban tanúsított bátor magatartásukkal aranyérmes vitézekké lettek - tette hozzá. Felidézte, hogy ott voltak a román, lengyel, szerb és olasz frontokon, "hősi helytállásukon megtörik az orosz arcvonal".
A 69-es gyalogezred nevében felszólaló katona 1931. augusztus 16-án, több ezer ember előtt azt kérte Simon Sándor akkori polgármestertől, hogy az emlékszobrot megóvni szíveskedjen az utókor számára - idézte Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a korabeli sajtót, amely az avatásról tudósított.
Úgy vélte, a város évtizedekig megfelelt az avatáskori vállalásnak, gondozta, ápolta a gyalogezred emlékét, továbbá az emlékmű ma is ott áll, ahol egykor felavatták. Megfogadta, hogy a szimbólumot ezután is megőrzik, megtartják, az emlékeket pedig tovább ápolják.
Az első világháború centenáriuma alkalmából felújított, az 1918. évi montellói csata évfordulójára készült, a 69-es Hindenburg gyalogezred hősi halottainak emléket állító szobrot Bory Jenő készítette.
A másfélszeres életnagyságú alkotást 1931-ben avatták fel, majd útépítés miatt 1940-41-ben és 1975-ben is áthelyezték - ekkor találták meg az ezred naplóját a talapzatban.
A talapzat két oldalán az ezred csatáinak helyszínei olvashatók, a hátoldalon ez áll: "Az 1914-1918 évi világháborúban elesett sok ezer bajtársa, és dicső ezredük örök emlékezetére emelte a volt cs. és kir. 69. Hindenburg tábornagy nevét viselő gyalogezred tisztikara és legénysége. Az ezred alakult Lombardiában 1860. február 1. megszűnt 1918. november 1. De ha hív a haza, újból élni fog!"
A talapzat elején található, Hindenburgot ábrázoló domborművet 1949-ben távolították el, Kocsis Balázs szobrász-restaurátor pótolta 2010 őszén.
Forrás: mti