Ismét látogatható a titkokkal teli csontkamra

Egykori uralkodóink és családtagjaik, rangos egyházi és világi személyek földi maradványait rejti az Osszárium a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen. A hagyományokhoz híven idén is megnyitották a sírkamrát a Székesfehérvári Királyi Napokon. 

 

A Nemzeti Emlékhely a Székesfehérvári Királyi Napok teljes időtartama alatt, augusztus 21-ig, naponta reggel kilenc és este nyolc óra között várja a látogatókat és díjtalanul, mindössze regisztrációs jeggyel tekinthető meg.

Rácz Piroska antropológus szakvezetésével augusztus 20-án és 21-én 15 órától nézhetik meg az érdeklődők az Osszáriumot.

 

 

Az ünnepélyes megnyitón Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum korábbi igazgatója részletesen beszámolt a széleskörű összefogással megvalósult, városfejlesztési és nemzeti célokat egyaránt szolgáló feltárásról, valamint az 1938-as év jelentőségéről.

A Szent István halálának 900. évfordulójáról megemlékező esztendőben több, országos jelentőségű esemény zajlott Székesfehérváron. Május 22-én a vitézavatás volt az első hivatalos ünnepség a frissen feltárt és kialakított Romkertben. Június 1-jén az Aranyvonat - országjáró körútjának második állomásaként - Székesfehérvárra érkezett és szállította a Szent Jobbot, illetve ezen a napon zajlott Prohászka Ottokár püspök újratemetése. Augusztus 18-án a városban tartották az országgyűlés két házának együttes ülését, melyen augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították.

 

Kiknek a maradványai vannak az Osszáriumban?

 

 

A nagy kérdést régóta próbálják megválaszolni a kutatók és még mindig sok a kérdőjel. A Szent István által építtetett királyi bazilika nem csak a királyoknak és királynéknak szolgált temetkezési helyül, az ország előkelői közül többen az uralkodó különleges kegyéből megkapták annak a lehetőségét, hogy itt találják meg végső nyugalmukat.

Szent Istvánon és fián, Szent Imrén kívül a többi között Könyves Kálmán, II. Géza, III. Béla, majd Károly Róbert, Nagy Lajos, Habsburg Albert és Hunyadi Mátyás és legvégül Szapolyai János  temetési ceremóniáját is itt tartották, az ő testüket biztosan Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra.

A nyugalmat azonban nem nagyon élvezhették, mert a 19. századra gyakorlatilag nem maradt olyan sírgödör, amelyről biztonsággal meg lehetett volna mondani, ki nyugszik benne. Sértetlen állapotban csak III. Béla és felesége, Antiochiai Anna vörös márvány koporsóban nyugvó földi maradványai kerültek elő 1848-ban, egy csatorna felújítása közben.
 
A 2000-ben átadott,  légkondícionált, állandó hőmérsékletet tartó csontkamrában jelenleg 216 ládában közel ezer történelmi, magas rangú személy csontmaradványát őrzik. A régészek szerint a maradványok között három királyunk csontjait lenne érdemes keresni: Nagy Lajosét, Károly Róbertét és Habsburg Albertét.

A DNS-minták kinyerése, összehasonlítása és az azonosítás azonban töméntelen összegeket emésztene fel, és a realitás azt mutatja, erre egyelőre nem kerül sor.