A másfél milliárdos beruházásban második biomassza üzemét építi a Hungrana. A napi 3500 tonna kukoricát feldolgozó cég ezzel teljes mértékben elő tudja állítani a termeléséhez szükséges hőt és gőzt.
Letették a szabadegyházai Hungrana Kft. újabb biomassza erőművének alapkövét. A keményítő- és izocukorgyártó cég a másfél milliárd forintos beruházással a termeléséhez használt teljes gőz- és hőigényét száz százalékban maga fogja kielégíteni.
Egy másik fejlesztésben a 2012-ben átadott, meglévő biomassza kazánt is bővítik. A Hungrana a meglévő biomassza erőművében évente 60 ezer tonna szalmát, továbbá 12-15 ezer tonna napraforgóhéj pelletet éget el. Ezzel a gőz- és hőigényének kétharmadát fedezi, ezt az arányt növelik most száz százalékra.
A honlapján Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozójaként jellemzett társaságot alkoholüzemként alapították 1912-ben. A vállalat többek közt természetes cukor-, és keményítőféleségeket, alkohol- és takarmányalapanyagokat, bioetanolt (gépjárművek számára) állít elő.
A Hungrana a gyártásában csak magyar, GMO-mentes alapanyagot használ. A társaság kukoricafeldolgozási kapacitása napi 3500 tonna, ugyanakkor évente 1,15 millió tonna kukoricát dolgoz fel. Ebből körülbelül 310 ezer tonna izocukrot, 180 millió liter alkoholt, 60 ezer tonna keményítőt, 105 ezer tonna glükózt és dextrózt, 270 ezer tonna CGF takarmányt, 44 ezer tonna glutént, 63 ezer tonna csírát termelnek.
Reng Zoltán a Hungrana Kft. vezérigazgatója a "Kukorica - a jelen és jövő aranya?" címmel rendezett szakmai konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az országban minden negyedik hektáron kukoricát vetnek, miközben minden második tonnát feldolgozás nélkül exportálnak. Megemlítette, hogy a kukorica sokáig takarmánynövény volt, pedig a keményítőt kivonva kiváló fehérje koncentrátum, nem mellékesen pedig kiváltható vele a GMO-gyanús, importált szója.
A hétfői alapkőletételen részt vevő Fazekas Sándor szintén a feldolgozás kulcsszerepét hangsúlyozta. A földművelésügyi miniszter elmonta, a Hungrana a kormány elképzeléseivel összhangban magasabb szinten feldolgozott, versenyképes élelmiszer alapanyagokat állít elő. "A feldolgozottsági szint növeléséhez fejlesztések kellenek, amit a kormány uniós források felhasználásával, a GINOP és ÉLIP pályázatok keretében támogat" - fogalmazott a tárcavezető.