Tudnivalók a méltányossági alapon megállapítható kivételes nyugellátás-emelésről és egyszeri segélyről.
Kivételes nyugellátás-emelést kérhet
- az a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas, vagy
- az a legfeljebb 50 %-os egészségi állapotú özvegy, vagy
- az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy, vagy
- az az árva, akinek a nyugellátása és a rendszeres pénzellátása együttes havi összege nem haladja meg a 85 ezer forintot. A rendszeres pénzellátásba nem kell beleszámítani az időskorúak járadékát.
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, a 70 éven felüli személyt, továbbá azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
Egyszeri segély nyugellátásban részesülő személy részére engedélyezhető abban az esetben, amennyiben olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg
- a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
- a 85.000 forintot, ha egyedül él.
Az egyszeri segély megállapításánál előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli.
Az egy kérelmező számára évente csak egy alkalommal megállapítható egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét (jelenleg 42.750 forintot).
A kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben, amennyiben a kérelmező hozzátartozói nyugellátásban (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) részesül, a Magyar Államkincstár Központ, egyéb esetben pedig a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal jár el.
A kérelmeket be lehet nyújtani postai úton, személyesen és az ügyfélkapuval rendelkezők számára elektronikus úton is. Postai úton a kérelmeket
– a Magyar Államkincstár Központhoz tartozó ügyekben a Magyar Államkincstár Központ címére (Budapest, 1916),
– egyéb esetekben, Fejér megyei lakosok ügyében a Fejér Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály Adatbázis-kezelési, Megtérítési és Méltányossági Ügyek Osztályának (8000 Székesfehérvár, József Attila u. 42.) kell címezni.
A kérelmeket személyesen benyújtani a kormányablakokban, valamint a Székesfehérvári Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Adategyeztetési és Nyugdíjbiztosítási Osztálya (Székesfehérvár, József Attila u. 42.), illetve a Dunaújvárosi Járási Hivatal Társadalombiztosítási Osztálya (Dunaújváros, Szórád Márton út 39.) ügyfélfogadásán lehet. Ezen ügyfélszolgálatokon további információkkal, részletesebb tájékoztatással is segítik az érdeklődőket.
A kormányablakokban és az említett ügyfélszolgálatokon elérhetőek a benyújtáshoz szükséges nyomtatványok, illetőleg azok letölthetőek a Magyar Államkincstár Központ honlapjáról.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.