A szervezők a versenyek mellett családbarát környezettel és egész napos sportélményekkel készülnek, így a döntő nemcsak a kézilabda szerelmeseinek, hanem a Velencei-tónál pihenők számára is tartalmas kikapcsolódást kínál. Az országos finálé a hétvége egyik kiemelt sporteseményének ígérkezik Fejér vármegyében.

A beruházás része új műtárgyak kivitelezése, ezenkívül a meglévő, kisebb átmérőjű átereszek mellett épülnek új vasbeton csőátereszek. Az elkészülő átereszek a talpárkokhoz csatlakoznak, így illeszkednek az M1-es teljes vízelvezetési rendszerébe.

Az autópálya forgalmának fenntartásával épül a vízelvezető rendszer

A kivitelezés egyik legfontosabb szakmai sajátossága – tudtuk meg a Colas Alterra építésvezetőjétől - , hogy az átereszek nem nyílt árkos technológiával, hanem kitakarás nélküli módszerrel épülnek meg. Hozzátette, ennek elsődleges oka az autópálya forgalmának fenntartása: a csapadékvíz-elvezető műtárgyak így a felszíni bontások és a forgalom további korlátozása nélkül készülhetnek el.

Munkában a fúrópajzs

A munkákhoz alkalmazott zárt pajzsos AVN technológia lényege, hogy a fúrópajzs a föld alatt, zárt homlokmegtámasztással halad előre, miközben mögötte folyamatosan sajtolják be a vasbeton csöveket. Ez az eljárás a szerelési munkák és a pihenőidők alatt is biztosítja a homlokfelület stabil megtámasztását. Az alkalmazott technológia további előnye, hogy a fejtési munkák gépesítettek. A sajtolás során nincs szükség arra, hogy munkatársak tartózkodjanak az alagútban vagy a csőben; az irányítás a felszínen elhelyezett vezérlőkonténerből történik.

Három eltérő átmérőjű csövet sajtolnak

A Colas Alterra Zrt. kivitelezésben összesen kilenc új áteresz épül. Két helyszínen DN1000 átmérőjű vasbeton csöveket sajtolnak be, 30 és 38 méter közötti hosszban. Egy helyszínen DN1200 átmérőjű, 51 méter hosszú csőáteresz készül. További hat helyszínen DN1400 átmérőjű csövek kerülnek a föld alá, ezek hossza 48 és 65 méter között változik. A beépülő sajtolható vasbeton csöveket az AGM Beton Zrt. gyártotta.

A közműkutatás és az aknák kialakítása alapozza meg a sajtolást

A munkavégzés felvonulással, majd közműkutatással indul. A kivitelezés egyik legkritikusabb előkészítő fázisa, mivel a meglévő közművek pontos helyzete alapvetően meghatározza a biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkaterületen további bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a meglévő autópálya-töltéstest pontosan milyen anyagból készült.

A közműkutatás után alakítják ki az indító- és fogadóoldali munkaterületeket. A projektben kilenc indító- és kilenc fogadóoldali helyszín készül. Az indítóaknák munkatérhatárolását az agyag, valamint homokos-iszapos talajban lemezveréssel alakítják ki, mert a sajtolási technológiához szükséges segédszerkezetek – többek között a kilépőfal és a háttám – ezt a megoldást igénylik.

A víz újra felhasználásával csökkentik a környezeti terhelést

Miután az indítóakna elkészült, a sajtoló gépláncot a helyszínre szállítják és összeszerelik. A tényleges sajtolás az indítóoldali géplánc összeállítása, valamint a fogadóoldali töltés elkészítése után kezdődhet meg.

A munkafolyamat során a fúrópajzs előrehalad, mögötte pedig ütemezetten épül be a vasbeton csővezeték. Amikor egy cső besajtolása megtörtént, az alagút bejáratánál minden vezetéket, tömlőt és kábelt szét kell kapcsolni. A következő cső beemelése után ezeket újra összekötik, majd folytatódhat a sajtolás.

A Colas Alterra építésvezetője elmondta, hogy az AVN technológia vízhasználattal is jár, ugyanakkor a kivitelezés során a felhasznált vizet szeparációs rendszerrel tisztítják, majd újra felhasználják. Ez a zárt rendszerű működés a technológia lehetővé teszi a környezeti terhelés csökkentését is.

Milliméteres pontosságú iránytartás a mélyben

A föld alatt haladó fúrópajzs pontos nyomvonalon tartását ELS irányítási rendszerrel biztosítják. A rendszer vízszintes és függőleges értelemben is folyamatos visszajelzést ad a gépkezelőnek. Az irányítórendszer része a cső felett elhelyezett mérőkerék, amely információt ad arról, hogy milyen hosszban történt meg a cső besajtolása, valamint visszajelzést biztosít a sajtolási sebességről. A rendszer további elemei közé tartozik az ipari csőlézer és az elektronikus céltábla.
A lézer a sajtolókeret mögött, az indítóaknában kap helyet, ahol pontosan beállítják az irányt, valamint az emelkedést vagy az esést. A fúrópajzsban fix pozícióban felszerelt elektronikus céltábla feldolgozza az érkező lézerfényt, az adatokat pedig a vezérlőkonténer számítógépe jeleníti meg a gépkezelő számára. A rendszer milliméteres pontosságú iránytartást tesz lehetővé.

Előregyártott előfejek és árokburkolások zárják a műtárgyakat

A csövek besajtolása után az átereszekhez kapcsolódó befejező munkák következnek. A Colas Alterra Zrt. kivitelezésében előregyártott előfejek kerülnek a sajtolt csőszakaszok végére. Az előfejektől számítva mindkét oldalon 5-5 méter hosszban előregyártott elemekből készül árokburkolás.
A beavatkozási helyszíneken a feladatok közé tartozik az előregyártott akna beépítése is. A csősajtolást követően az előfejek és az akna beépítése, az árokburkolás elkészítése, majd az indító- és fogadóoldali munkaterületek felszámolása zárja a kivitelezési folyamatot.
Az érintett átereszek várhatóan 2026 végére, illetve 2027 elejére készülhetnek el, amennyiben nem válik szükségessé áttervezés. A határidőt ugyanakkor a munkaterület rendkívül komplex organizációja is jelentősen befolyásolja.

Érezzük a bőrönkön a változásokat

A folyamat hátterében többek között a fosszilis energiahordozók használata, a túlzott energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a pazarló termelési és fogyasztási gyakorlatok állnak. Következményei Magyarországon is érzékelhetők az egyre súlyosabb aszályokban, a szélsőséges időjárási eseményekben, a vizes élőhelyek kiszáradásában és a biológiai sokféleség csökkenésében.

Van még erőforrás, amit nem használunk

„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Mit tehetünk...

A WWF Magyarország szerint az egyéni takarékosság mellett rendszerszintű változásokra is szükség van: javítani kell az energiahatékonyságot, csökkenteni kell a fosszilis energiaforrások használatát, és növelni kell a megújuló energia részarányát. A Global Footprint Network számításai alapján a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás megfelezése önmagában csaknem három hónappal tolhatná későbbre a túlfogyasztás napját.

A Mézesvölgyi Nyár célja, hogy a nyári szezonban minőségi kulturális programokat vigyen a Velencei-tó partjára. A következő hetekben további koncertek, színházi estek és családi rendezvények is szerepelnek a kínálatban, így a Fejér vármegyébe érkezők több alkalommal is tartalmas kikapcsolódásra számíthatnak.

A közlemény szerint több gazdaságban idén is lehetőség nyílik Szedd magad! szüretre, így a családok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak friss gyümölcsöt. Az országban a legjelentősebb termesztőkörzetek Csongrád-Csanád, Pest, Bács-Kiskun és Tolna vármegyében találhatók. Közölték, az időjárástól függően a magyar őszibarack szeptember elejéig vagy közepéig is elérhető lesz.

Az éves hazai termés jellemzően 10-20 ezer tonna

A világon évente mintegy 25 millió tonna őszibarack terem, Kína - csaknem 17 millió tonnával - messze a legnagyobb termelő. Európában évente mintegy 4 millió tonna terem, elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban.

Magyarországon mintegy 2400 hektáron termesztenek őszibarackot, míg az 1970-es években még közel 13 ezer hektáron. Napjainkban az éves termés jellemzően 10-20 ezer tonna, de kedvezőtlen évjáratokban jóval alacsonyabb is lehet, miközben a hazai fogyasztás kielégítéséhez évente a becslések szerint 10-15 ezer tonna import érkezik. A NAK megállapította: a hazai ültetvények jelentős része elöregedett, miközben az új telepítések üteme nem elegendő az állomány megújításához.

2026-ban országosan 152 helyszínen indított kivitelezési munkálatokat a Magyar Közút ahol többek között burkolatfelújítás, körforgalmi csomópont építés, gyalogátkelőhely létesítés épül.

A vonatkozó közbeszerzési értesítő tanúsága szerint 50 helyszínen dolgozhat a STRABAG, 41 helyszínen a Duna Aszfalt, 21 helyszínt nyert a Colas, 19-en a HE-DO, 16 jutott a SWIETELSKY Magyarország számára, 11 helyen végezhet munkákat a Soltút, 7 helyen a KE-VÍZ, 5 helyen az Euroaszfalt, három helyen pedig a Zemplénkő.

Van, ahol teljes burkolatcserére van szükség

Ebből 69 útszakaszon készült el teljes burkolatcsere, összesen 153,4 kilométeren és további 72 szakaszon, összesen 219,6 km mellékút felújítása van folyamatban jelenleg is. Emellett hazai támogatásból idén eddig négy felújítási munka keretében közel 8 km hosszon újult meg a burkolat és egy hídfelújítás is befejeződött. Folyamatban van további hét kivitelezés, ahol 13,5 kilométeren készül burkolatfelújítás és egy körforgalmi csomópont kialakítása.

Minden felújítás során az útburkolat korszerűsítése mellett sor kerül az alépítmény (alapréteg, földmű) lokális javítására, továbbá szükség esetén kisebb mértékű szélesítésre, ívkorrekcióra, hídfelújításra is.

Nem csak a burkolatok újulnak meg ott, ahol a Magyar Közút dolgozik: a forgalomtechnikai jelzésekre, úttartozékokra és a vízelvezető rendszerekre is gondot fordítanak. Szükség szerint az útszakaszok csomópontjait átalakítják, fejlesztik, és amennyiben szükséges, a közművezetékeket is áthelyezik.

A mérések kezdete óta júniusban még soha nem regisztráltak ilyen magas napi átlagértéket, amiben a hónap végi extrém hőség mellett a Balaton alacsony vízállása is szerepet játszott. A júliusi változékony időjárás után a jövő héten várható kánikula hatására ismét jelentősen melegszik majd a Balaton vize - jelezték. Közölték azt is, a hivatalos vízhőmérséklet-mérés a Siófoki Viharjelző Obszervatórium előtt, mély vízben, egyméteres mélységben történik. A part közelében, a sekélyebb területeken ezért akár 1-2 fokkal magasabb is lehet a víz hőmérséklete.

Ugyan a Velence térségében átépített hidat májusban már átadták, a Magyar Építők stábja végigkövette az új híd építését és a régi elbontását is.

A pár perces tartalomban megtekinthető, hogyan állították össze az új híd elemeit, hogyan építették be őket, hogyan zajlott a próbaterhelés, és miként bontották el az új híd elődjét, a 60 éves vasbeton műtárgyat.

A Főmterv Zrt. által tervezett, látványos átjáró létjogosultságát két erős szempont indukálta:

• egyrészt a régi, 1966-ban épült, elavult vasbeton átjáró kijavítása drágább lett volna, mint egy új híd építése;
• másrészt az M7-es jövőre induló bővítése után a háromsávos autópálya a régi híd alatt nem fért volna el.

A Városünnep célja, hogy erősítse a helyi közösséget, miközben a környékről érkező vendégek számára is tartalmas kikapcsolódást kínál. A nyári fesztiválhangulat és a sokszínű programok révén Martonvásár a hétvége egyik meghatározó Fejér vármegyei rendezvényhelyszínévé válik.

A fesztivál célja, hogy a nyári hónapokban változatos kulturális programokkal szólítsa meg a helyieket és a turistákat egyaránt. A szervezők a színházi előadások mellett további rendezvényekkel is készülnek, így a Velencei-tó környéke a hétvégén is számos élményt kínál a kultúra iránt érdeklődők számára.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastruktúrafejlesztési tervét jelentették be ezzel, ugyanis a visszaszerzett uniós források több, mint felét, 3550 milliárd forintot fordítanak 10 éves távlatban vasútfejlesztésre. Ez az osztrák vasútfejlesztés költségvetésével azonos mértékű ráfordítás.

Nehéz helyzetből indul a program

Az ország szinte minden fővonalát érintő beruházáscsomag részletes tájékoztatását a miniszter azzal nyitotta: ma évente 100 millió utazást bonyolít a vasúthálózat. Emellett az is átszik, ahol fejlesztés történik, kilő az utasszám.

43 év a járműkpark átlagéletkora, így egyik legfontosabb feladatként emelték ki ennek javítását:

„Az a cél, hogy 10 éven belül megfelezzük az átlagéletkort” – mondta Vitézy Dávid.

Ráadásul a legtöbb helyen az állomások vagy vonatok akadálymentessége sem megoldott. „Óriási feladatunk van abban, hogy mindenki számára elérhetővé tegyünk a vasutat” – tette hozzá.

Az állomások 33 százalékában nincs valós idejű utastájékoztatás, míg a pályahálózat 42%-án van érvényben érdemi sebességkorlátozás. Elképesztő vállalásokra van tehát szükség egy átfogó minőségemeléshez.

Ott avatkoznak be először, ahol a legtöbb késés keletkezik, majd a következő években lépnek előre a beruházásokkal is. Létrehozzák hamarosan az Országos Közlekedésszervezőt, digitalizálják a vasúti működést, új intercity flotta érkezhet majd az országba pár éven belül, idén elindítják a HÉV szerelvények és több motorvonat beszerzését is.

A kormány szándéka a vasútállomások kereskedelmi hasznosítása és bizonyos fejlesztésekhez a magántőke bevonása is, de minden esetben úgy, hogy az a közérdeket szolgálja.

Az útépítési prioritást a vasútra tolják át

Távlati képként mutatták be, hogy a teherforgalmat a közútról a vasútra kívánják terelni. „Ausztria – emlékeztetett Vitézy – minden erővel védi gyorsforgalmi útjait a kamionoktól, nekünk is át kell vennünk ezt a mintát.”

A Baross Tervben rögzítették a szándékot megyeszékhelyek közötti vasúti közlekedés versenyképessé tételére. . A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, ami a megyeszékhelyek között óránként jár, ehhez gyorsabb fővonalakra és új generációs InterCity motorvonatokra lesz szükség. Hosszabb távú célként jelölték meg, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat kiépítése, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása is. Minden 500 fő feletti településen szeretnék elérni, hogy napi öt járat legyen elérhető, ehhez a jelenleginél sokkal szorosabban összehangolják majd a vonat- és buszközlekedést. „Ez a magyar vidék felzárkóztatása szempontjából is kulcsfontosságú feladat” – jegyezte meg a miniszter.

Újjáépítik a pécsi vasútvonalat, illetve a Debrecen-Nyíregyháza, valamint a Hatvan-Miskolc vonal is 160 km/órás pályává válhat; mindkettő 200 milliárd forint fölötti fejlesztéssel; kidolgozzák a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tram-train koncepcióját; de 170 milliárd jut majd a Budapest-Szeged vonalra is.

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

Az agglomerációs térségek fejlesztésére eddig jóformán nem reagált a magyar közlekedéspolitika.  Ma Budapest körül 30 percenként közlekednek vonatok, ezt 15 percre emelnék, míg a nagyvárosoknál fél órára sűrítenék a járatokat.

Budapest kulcspozícióban

„A fővárosi agglomeráció autófüggőségét – hangsúlyozta – fel kell oldani, el kell kezdeni a központi régió fejlesztését.”

Amint arra felhívták a figyelmet: minden fővonal a fővárosba köt be, ahol azonban teljesen telítettek a vasúti kapacitások. Budapest vasúti kapacitása az egész országét befolyásolja: ha egy budapesti rendezőpályaudvaron történik probléma, az akár egy békéscsabai vonalon mutatkozó késésért is felelős lehet.

Kulcskérdés tehát az fővárosi fejlesztések előtérbe helyezése. Ezért korszerűsítik majd a Nyugati pályaudvart, építik meg a déli körvasút folytatásaként a Népligeti vasútállomást (ami az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja lesz) és újítják fel a Csepel-ráckevei, valamint szentendrei HÉV vonalakat, ahová új szerelvények is érkeznek majd.

Mivel kész tervek vannak hozzá, elkészülhet még a jelenlegi kormányzati ciklusban a 3-as metró meghosszsabbítása úgy 80 milliárd forintból, ősszel indul a budai fonódó folytatása és 2030-ig megépülhet a Bajcsy-Zsilinszky úti villamospálya is kb. 52 milliárd forintból.

Nekiállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér városba való kötöttpályás bekötésének is. Ezt új vonalon képzelik el, amely Monortól vezet Budapestre. A 400 milliárd forintos tervezett költségvetésű fejlesztéstől azt várják, a jelenlegi monori vonal a teherszállításban hasznosul majd. E beruházást koncesszióban építené a kormány.

Messzire tekintve az országot szeretnék bekötni az európai gyorsvasút-hálózatba, így 2050-re el akarják érni, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába 3,5, Varsóba pedig 5-6 óra alatt el lehessen jutni Budapestről.

-- Galériánkban több fejlesztés tervezete között is böngészhet -- 

Nemcsak a kérdőíven, hanem mailben is elküldhetik javaslataikat

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak a közlekedésbiztonság legfontosabb kérdéseiről" - fogalmazott a tárcavezető. A visszajelzéseket a kérdőív mellett a kozlekedesbiztonsag@kbm.gov.hu email címen is várják. A kérdőívben egyebek mellett az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a kirívó gyorshajtás elleni fellépésről, a visszaeső szabályszegők szankcionálásáról, az átlagsebesség-mérés bevezetéséről, valamint az elektromos rollerek szabályozásáról kérik ki az emberek véleményét.

A kivitelezők a két, egyenként 175 négyzetméteres hídfödém elkészítéséhez összesen közel 320 köbméter betont, vagyis mintegy 40 betonmixer teljes rakományát használták fel.

A munkafolyamat során a helyszínre érkező betont minden esetben laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. A szakemberek többek között a beton terülését ellenőrzik, és csak a megfelelő minőségű anyagot juttatják a betonpumpába, majd a szerkezetbe.

A beton terülésekor azt ellenőrzik, hogy a friss beton megfelelő állagú és jól bedolgozható-e. Ez biztosítja, hogy a beton egyenletesen kitöltse a szerkezetet, és a híd a tervezett szilárdsággal készülhessen el.

A tervek szerint augusztus 3-án a Torbágyi utat ismét használatba vehetik az autósok. A forgalom ekkor félpályán, jelzőlámpás irányítás mellett indulhat meg.

A koncerteknek a Lamberg-kastély parkjának Zenepavilonja ad otthont, ahol a kellemes nyári környezet és az élőzene különleges kikapcsolódást ígér. Rossz idő esetén a szervezők fedett helyszínen is megtartják az előadásokat, így a programsorozat minden alkalommal biztosított.

A program nemcsak a történelem iránt érdeklődőknek kínál élményt, hanem azoknak is, akik egy kellemes kirándulással szeretnék összekötni a kulturális feltöltődést. A kastélyok parkjai és történelmi környezete különleges hangulatot biztosítanak a nyári kikapcsolódáshoz.

Koszorúzással tisztelegtek a vasutasok, vasútépítők előtt

A Nyugati pályaudvarról 180 évvel, 1846. július 15-én indult útjára az első menetrend szerinti gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között, az emléktábla koszorúzásával a vasútépítők, az elődök és mindazok előtt tisztelegtek, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar vasút fejlődéséhez, sikereihez. Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen arról szólt, hogy az 1846-os vasút közlekedését jellemző előremutató szemlélettel kell tovább dolgozni, hogy a következő évtizedekben a magyar vasút aranykorát lehessen megvalósítani. Hegyi Zsolt beszámolt arról, hogy a 180. évfordulónak méltó emléket szeretnének állítani. Egyebek közt a 180 éves évfordulóra felmatricázott Vectron mozdonyt közlekedtetnek, emlékbélyegsorozatot készítettek, és elindítottak egy online játékot is.

Változások a MÁV vezérkarában

Az ünnepséget követően Vitézy Dávid az MTI kérdésére elmondta, hogy rövidesen kinevezik a MÁV új igazgatósági tagjait is. Az Országgyűlés várhatóan július 21-én elfogadja az országos közlekedésszervező és gördülőállomány-kezelő társaság létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot. Ekkor foglalkoznak majd a személyi kérdésekkel, és ennek része lesz az új MÁV igazgatóság is - tette hozzá. Hangsúlyozta, addig sem lesz működési zavar, az igazgatóság új tagjainak kinevezéséig a jogköröket ő gyakorolja.

A hangulatos program kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a városlakók és a turisták egyaránt más szemszögből fedezzék fel Székesfehérvár kulturális örökségét. A fáklyák fénye különleges atmoszférát teremt, amely még közelebb hozza a királyok városának történelmét.

A tábor célja, hogy a nyári kikapcsolódást élményszerű ismeretszerzéssel ötvözze. A természetközeli környezet, a katonai hagyományokat bemutató foglalkozások és a közösségi élmények egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a résztvevők tartalmas vakációt töltsenek Pákozdon.

Új P+R parkolók és B+R kerékpártárolók segítik a közlekedőket.

Berettyóújfaluban megszépült az épület homlokzata, az utasok pedig mára tágasabb előcsarnokot, valamint egy új, hűtött-fűtött várótermet és teljesen korszerűsített, akadálymentes mosdókat vehetnek birtokba.

Demecserben a külső-belső felújítás mellett, bringatárolót és egy akadálymentes parkolót is kialakítottak. Az épület körüli burkolatot felújították, ezen belül akadálymentessé is tették a környezetet, taktilis burkolatokkal, rámpával.

A programban Henry Purcell művei, Schubert alkotásai, rézfúvós kamarazene, valamint kortárs magyar zeneszerzők darabjai is helyet kaptak. A szervezők célja, hogy a hagyományos templomi koncertek révén közelebb hozzák a klasszikus zenét a közönséghez, miközben különleges kulturális élményt kínálnak a nyári esték során.

A beruházás célja, hogy ezen a szakaszon is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni.

A MÁV Pályaműködtetési Zrt. által kiírt tendert a Ring Mérnökiroda nyerte el 1,474 milliárd forintos szerződéses értéken. A cégnek komplex tervezési feladatot kell elvégeznie: a döntés-előkészítő tanulmánytól és a környezeti hatásvizsgálattól kezdve egészen a kiviteli tervek elkészítéséig és az engedélyeztetésig.

Egy kimaradt projekt pótlása történik meg

Vitézy Dávid posztjában emlékeztetett: az elmúlt csaknem húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Lapunk számos cikkben számolt be a Szántód-Balatonszentgyörgy, valamint a Fonyód-Kaposvár vonalszakaszok felújításáról, amelyek 2018 júniusában zárultak. Ezekből a projektekből azonban kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz, ennek pótlása indulhat el.

A most induló beruházás keretében második vágányt készítenek elő Szabadbattyán és Lepsény között, ezen felül akadálymentes peronok tervei is elkészülnek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson. A projekt része lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, ez ugyanis feltétele a 160 km/órás sebességnek.

Az igazi nyereség az lesz, hogy stabilabbá válhat a menetrend

„Önmagában ezen a szakaszon csak néhány perc időnyereség érhető el az emelt sebességgel, de ha Nagytéténytől Lepsényig szinte végig 160-nal közlekedhetnek majd a vonatok, az már érdemi menetidő-csökkenést eredményez” - mutatott rá a miniszter.

Vitézy Dávid kiemelte azonban: az igazi nyereség az lesz, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, valamelyest nő a pályakapacitás is,

több vonat közlekedhet Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz, ami ma a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalon.

A déli és északi part közötti utazások is lerövidülnek

A beszámolóban azt is elárulta, külön tervezési munka részeként, de rövidesen megkezdődik egy rövid, új vasúti átkötés előkészítése is Lepsénytől Balatonakarattya felé. „Így a Balaton északi partja is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a mostani, csupán 80 km/órával járható, kanyargós nyomvonalon” – mutatott rá.

Hangsúlyozta, az északi és déli partra tartó vonatok közösen használhatják majd a 160 km/h sebességre tervezett új pályát Lepsényig, ez pedig lényegesen rövidíti majd a déli és északi part közötti vasúti utazások időigényét is.

Impozáns eredménylista

Az NB I-ben 142 bajnokin lépett pályára, ezeken 14 gólt jegyzett, míg a lengyel élvonalban hatvan bajnokin 11 gól a mérlege. Az NB II-ben 45 meccsen 12 gólt szerzett. A játékos háromszoros lengyel bajnoknak (a Legia Warszawával), egyszeres magyar bajnoknak (a Ferencvárossal), háromszoros Magyar Kupa-győztesnek (a Ferencvárossal), egyszeres lengyel kupagyőztesnek (a Legia Warszawával) mondhatja magát

Két Dominikkal erősít a Fehérvár

Nagy érkezésén kívül további igazolásokat is bejelentett már a klub. Cipf Dominik a támadósorba, Nagy Dominik a középpályára, Kelemen Dávid a védelembe, míg Vas Bálint a kapuba érkezett!

A magyar tájfutó 22 másodpercre a győztestől és négy másodpercre a dobogótól a negyedik helyezést érte el, ami minden idők legjobb magyar férfi egyéni helyezése a felnőtt világbajnokságok történetében. 

Jó versenyt futott Jónás Ferenc is, aki 54 másodperc hátránnyal a 13. helyen végzett, korábbi világbajnokot is maga mögé utasítva. A számot a norvég Kasper Fosser nyerte, második a francia Vilhelm Gerove, harmadik a finn Tuomas Heikkila.

Csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb

A magyar szövetség honlapján Bujdosó Zoltán elmondta, hogy előre aláírta volna ezt az eredményt, ám picit bosszantja a hiba, amit a 15-ös pontnál elkövetett. Jó előjelnek tartja a kieséses szám előtt, hogy versenyben volt a legjobbakkal, és ez extra motivációt ad neki.

"Tudtam, ha összeáll egy jó futás, akkor az bármire elég lehet, de igazából csak arra akartam koncentrálni, hogy a saját futásom jó legyen, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég" - fogalmazott a Tabáni Spartacus versenyzője.

A szerdai pihenőnap után csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb, amire szintén Sestri Ponentében kerül sor. A kieséses körök majd pénteken következnek immár a belvárosban.

Fotókkal mutatták be a cölöpözést, amely a töltésépítést megelőző munkafázisként szolgál az altalaj megerősítésére ott, ahol az a mérések alapján szükséges. Az 57-es kilométernél készült képek jól ábrázolják  technológia működését:

a hivatalos nevén „kavicshozzáadásos mélytömörítés” célja, hogy a talajjavítás során a nem teherbíró altalaj paramétereit feljavítsuk a szükséges mértékig: a szemcsés, laza talajokat tömörítjük, a vízzel telített kötött talajokba préselt kavics segítségével pedig azok víztelenítését, konszolidációját gyorsítjuk fel – írják.

Igény és talajréteg szerint változtatják a cölöpök méretét

Bár a kavicscölöpök átlagos átmérője 50-60 cm, mélysége pedig 5-8 méter, ez az érték nem állandó: a talaj paraméterei alapján változtatnak rajta.

A vízszintes „vibró-erő” ugyanis az egyes talajrétegek tömörségétől függően különböző mennyiségű követ présel a talajba, ezért a cölöpátmérők talajrétegenként változnak. A tömörebb talajba kevesebbet présel, a lazább-puhább talajba többet. Így érik el a megjavított altalaj homogén teherbírását.

Környezeti terhelés nélkül

Az előfúrt lyukakba leengedjük az ún. vibrátort, majd néhány deciméterrel feljebb húzzuk, miközben az adalékanyagot bejuttatjuk a zsilipen keresztül a talajba, a vibrátor csúcsához. Az ezt követő újabb leeresztéskor a vibrátor az adalékanyagot oldal irányban a talajba préseli és tömöríti.

A megfelelő tömörség eléréséhez a vibrátor áramfelvételének az 80 – 100 amper közötti tartományban kell lennie.

Kiemelten fontos, hogy a Keller-féle kavicscölöpözésnek nincs semmilyen káros környezeti hatása. Természetes eredetű kavicsot visznek be általa a talajba, ami tömörítve úgy teszi teherbíróvá az alépítményt, hogy az eredeti környezeti állapot semmit sem változik.

A Duna Aszfalt évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll. Mi előzte meg, hogy elvállalja az elsőszámú vezetői tisztséget?

Én Sátoraljaújhelyről származom, a családom elsőgenerációs értelmiségi tagjaként, mint egy korábbi interjúban is említettem, már hetedik osztályos koromban tudtam, hogy építőmérnök akarok lenni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és elmondhatom, hogy az építőipar számos pozíciójához volt már szerencsém.

Lehettem például a KKK (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) főigazgatója, ez egy helyettes-államtitkári pozíció lenne ma. Az az ismeret, amit az államigazgatás terén szereztem, rendkívül nagy segítség volt, amikor 2010 után visszakerültem a céges világba. Közismert, hogy keresem mindenkivel a jó együttműködéseket, illetve a legnehezebb feladatoknál is megtalálom a megoldásokat.

A felkérés után egy hét gondolkodási időt kértem. Átgondoltam előszőr is, hogy van-e bennem elég energia, hogy ennek a rendkívüli tempóban fejlődő csoportnak az elsőszámú vezetői tisztségét betöltsem. És azt is át kellett gondolnom, mint mindenkinek, aki vezetői tisztséget vállal, hogy ezt a 24 órás „hivatalt” magánszemélyként akarom-e? Miután alaposan átgondoltam és egyértelmű igen volt a válaszom, visszajeleztem a felkérésre!

Ki vezeti a cégcsoportot?

Az igazgatóság.

Milyen a munkakapcsolata a tulajdonossal?

A felkérést természetesen a tulajdonostól kaptam, azzal, hogy a tisztséggel a pénzügyi és a jogi felelősség az enyém. Szíjj László iparági tapasztalatára szeretnék építeni, hiszen mára – ha tetszik - az építőipar doyenje.

Csakúgy az igazgatóság tagjaira is rendkívül számítok, hiszen mindannyian minimum évtizedes tapasztalatok birtokosai a társaságnál. Nekem a tulajdonosokkal közösen meghatározott elvek mentén és célok felé kell a cégcsoportot irányítani.

Milyen területeket képviselnek az igazgatóság tagjai?

Az alapító nem tagja a tanácsnak. Az igazgatóságban a jogi, vállalkozás és kommunikáció, a gazdasági, vállalati integritás, a hazai kivitelezési és két fővel a nemzetközi területek felelősei foglalnak helyet.

Ez nem egy multinacionális vállalat szervezeti felépítésére hasonlít?

Én azért is vállaltam ezt a rendkívül megtisztelő tisztséget, mivel jól látható, hogy 2014 után, amint a jogi lehetőségek megnyíltak, egy európai nagyvállalati modellt alakított ki a tulajdonos. A Duna Group egy nemzetközi cégcsoport, ahol a Duna Aszfalt Zrt. a zászlóshajó. Kiegészülve a pénzügyi és befektetési csoporttal egy modern európai vállalkozási formációt adnak. Lehet, hogy hasonlít erre egy multinacionális vállalat szerkezete, ám a legfontosabb, hogy a fiatalok számára vonzó dinamikát sugalljunk, hiszen egy ilyen céghez kezdő mérnökként is szívesen jöttem volna, igazgatósági elnöknek pedig pláne!

Mindjárt az első napján szembesülhetett azzal, hogy hurrikán szerű kritikák jelennek meg  a társaság által kivitelezett mohácsi Duna-híd és az arra felhordó négysávos út projektje kapcsán. Mit mond erről?

Az ország egyik legnagyobb építőipari beruházását végző szervezet vezetőjeként természetesnek gondolom, hogy az új kormány új vezetői áttekintik a beruházásokat. Ha módosítani akarnak, mi nyitottak vagyunk az együttműködésre.

A kinevezéséhez mit szólt a szakma?

Egészen meglepő gratulációkat is fogadhattam. Jó jelnek tekintem, hogy száz százalékban pozitív üzeneteket kaptam. Azt gondolom, hogy ez nem elsősorban nekem, hanem a Duna Aszfalt Zrt. eddigi munkájának az elismerése is. Hiszen, ha az ismerőseim rossz tapasztalatot szereztek volna korábban a cégről, biztosan nem gratulálnak őszintén.

Mire számíthatnak Öntől a kollégái?

Négy éve erősítem a Duna Group csapatát. Azt gondolom, van annak jelentősége, hogy személyemben a tulajdonos egy tapasztalt mérnököt kért fel vezetőnek. Ez a társaság építeni akar.

A Duna Aszfalt Zrt. elismerten egy rendkívül dinamikus szervezet. A kollégáim arra számíthatnak tőlem, hogy az innováció fenntartását és a technológiai fegyelem további maradéktalan betartását várom. 

Tekintettel arra, hogy a hazai teher és személygépkocsi állomány mennyisége a következő tíz évben a szakértők szerint még jelentősen nőni fog Magyarországon, én az előttünk álló feladatok tengerét látom. Hiszen az országban mind a kötöttpályás, mind a közúti hálózatok fejlesztése és fenntartása terén rendkívüli a lemaradásunk.

A monumentális, 16 méter magas és 13,5 méter széles tűzfalfestmény kilenc alkotó mintegy 80 órás munkájával készült el. Az elkészítéséhez 317 liter festéket és 33 különböző színt használtak fel. A szervezők reményei szerint a mű a sportkedvelők egyik új székesfehérvári látványosságává válhat.

"Meg fogunk ott jelenni, feltérképezzük, hogy mi a helyzet és utána az önkormányzatokkal közösen megpróbáljuk ezeket a telepeket minél hamarabb korszerű európai telepekké tenni" - jelentette ki Gajdos László.

A helyzetfelmérés lezárultával a szaktárca az önkormányzatokkal közösen dolgozza majd ki a szükséges fejlesztési irányokat.

A beruházások között kisebb és nagyobb volumenű fejlesztések egyaránt szerepelnek. A kisebb projektek 50–100 millió forintos nagyságrendben akár önkormányzati forrásból is megvalósíthatók, míg a nagyobb létesítményekhez állami vagy európai uniós támogatásra lesz szükség. A részletes kiviteli tervek elkészülése után a közgyűlés dönthet arról, melyik fejlesztés valósulhat meg elsőként.

A STRABAG központi roxit építőanyag-szervezete tizenkét országban, több mint 300 helyszínen működik, és a nemzetközi projektüzletágban is aktív. Körülbelül 3 000 munkatárs dolgozik többek között 116 betonkeverő üzemben, több mint 70 kőbányában, 17 homok- és kavicsbányában, valamint egy tucat bitumenemulziós és polimerrel módosított bitumen (PMB) gyárban, ahol évente mintegy 3 millió köbméter betont és 24 millió tonna követ és kavicsot állítanak elő. Leopold Leonhartsberger, a roxit gazdasági ágazatvezetője a változások okairól elmondta:

Több mint kétórás ki- vagy betáplálásra képesek a rendszerek

A kiépített lítium-ionos energiatárolók maximális teljesítményen több mint két órán át képesek megszakítás nélkül villamos energiát ki- vagy betáplálni. Ez különösen fontos az időjárásfüggő megújuló termelés rendszerszintű kezelésében, hiszen az energiatárolók a termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérések kiegyenlítését is segíthetik.
A fejlesztés javítja a megújuló energián alapuló termelés szabályozhatóságát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az nagyobb arányban jelenhessen meg a villamosenergia-termelésben. A projekt elősegítheti újabb megújuló energiaforrásokra épülő termelők létesítését és hálózati csatlakozását.

Uniós források bevonása is segítette a fejlesztést

A projekt teljes összköltsége 3 102 895 389 forint volt. A beruházás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával 684.975.197 forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósult meg. A PLOOP Kft. beruházása hozzájárul a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasabb működéséhez, a megújuló energiaforrások hatékonyabb hasznosításához, valamint a fenntartható energiatermelés bővüléséhez.

Egy modern egészségügyi intézmény működésében a levegő minősége legalább olyan fontos, mint annak hőmérséklete.

A légtechnika szerepe messze túlmutat a kényelmi funkción: közvetlenül hat a betegek egészségére, biztonságára és komfortjára a lábadozás alatt, a dolgozók munkakörnyezetére, az energiafelhasználásra és az épületek hosszú távú fenntarthatóságára.

A kórház nem iroda és nem is lakóépület

A köztudatban gyakran elsőként a klíma jut eszünkbe, ha a levegő kerül szóba. Valójában azonban egy kórház működésének alapja egy összetett gépészeti és légtechnikai infrastruktúra, ahol mind a hűtés-fűtés, mind a megfelelő levegőminőség kiemelt szempont.
Egy irodában vagy otthon elsősorban a hőmérséklet és a komfortérzet optimalizálása a cél, az egészségügyben azonban a rendszer feladata ennél jóval összetettebb. Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű, olykor steril levegőt, szabályozni kell a páratartalmat és a nyomásviszonyokat, szűrni kell a szennyeződéseket, valamint csökkenteni kell a fertőzéskockázatot. Ezek az egészségügyi intézményeknél kiemelt szerepet kapnak, és speciális megoldásokat igényelnek.

A légtechnika az egészségügyben ezért mindig rendszerszemléletű megközelítést kíván. A légcsatorna-hálózat, a légkezelés, a szabályozás, a szűrés, az akusztika és az energiahatékonyság együtt alkot működő egészet, amelyhez minőségi szellőztetési megoldásra van szükség.

A levegő minősége közvetlenül kapcsolódik a gyógyuláshoz

Az egészségügyi intézményekben a levegő nem csupán kényelmi tényező, hanem az ellátási környezet része. Egy rosszul szellőző betegszobában nő a diszkomfortérzet, a nem megfelelő légcsere pedig romló beltéri levegőminőséget eredményezhet. Mindez a gyógyulást is késleltetheti.
Az egészségügyi dolgozók esetében a komfort és a megfelelő levegőellátás a koncentrációra és a munkavégzés minőségére is hatással van. Különösen kritikus szerepet kapnak az olyan terek, mint a műtő vagy a műtő-előkészítő, ahol fokozott higiéniai követelmények érvényesülnek.

Nem minden helyiségnek ugyanazokra a megoldásokra van szüksége

Egy korszerű egészségügyi intézményen belül jelentősen eltérő igények jelennek meg a légtechnikai elvárások tekintetében.
A betegszobákban a komfort és a folyamatos légcsere dominál. A műtőkben a levegő tisztasága, az irányított légáramlás és a stabil környezet elsődleges. Az intenzív osztályokon a folyamatos, üzembiztos működés és a kontrollált környezet elengedhetetlen. A diagnosztikai helyiségek, a szakrendelők, valamint a csecsemő- és újszülöttosztályok szintén egyedi követelményeket támasztanak. Ezért a légtechnika tervezésénél nem elegendő egyetlen logikában gondolkodni: helyiségfunkcióra optimalizált megoldásokra van szükség.
A Lindab teljes körű légtechnikai megoldásai minden alkalmazási területre választ adnak, az egyedi elemektől a teljes rendszerekig. Több hazai kórház és egészségügyi intézmény felújítása során országszerte Lindab-megoldások kerültek beépítésre, hiszen a cég tanúsítványokkal és minősítésekkel rendelkező termékei tartós, megbízható rendszerelemeket kínálnak az egészségügyi intézmények felújításához. Legyen szó a betegszobák megfelelő szellőztetéséről vagy a tiszta terek kontrollált levegőellátásáról, a svéd vállalat a termékek mellett mérnöki támogatással is segíti a projekteket.

A korszerűsítés nemcsak teljesítményről, hanem működtethetőségről is szól

Az elavult légtechnikai rendszerek problémája gyakran nem látványos, mégis jelentős. Jellemző problémák lehetnek:

• csökkent teljesítmény;

• megnövekedett energiafelhasználás;

• nem megfelelő szűrési hatékonyság;

• szabályozási pontatlanság;

• magasabb zajterhelés;

• nehézkes karbantartás;

• váratlan leállások.

Az egészségügyi intézmények esetében az üzembiztonság különösen fontos, hiszen egy meghibásodás nem pusztán kényelmi kérdés.

Ezért a felújítás tervezése során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a megfelelő teljesítmény: ami a nyolcvanas–kilencvenes években még elegendő volt, a mai igényeknek már nem biztos, hogy megfelel. Ma korszerű technológiai megoldások állnak rendelkezésre mind a komplett rendszer, mind a levegőszűrés terén.
Szintén fontos szempont, amelyet már a tervezésnél mérlegelni kell, az energiahatékony üzemelés. Ha a rendszert az intézmény tényleges működésére szabják, jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költség érhető el. Ezek mellett az egyszerű karbantarthatóság is lényeges, hiszen egy ilyen intézmény nem állhat meg, és a cél az, hogy a munkavégzés a lehető legrövidebb ideig zavarja az ott lábadozók és dolgozók mindennapjait.

A korszerű légtechnikai rendszerekben egyre nagyobb szerepet kap a szabályozhatóság és az igényalapú működés. A megfelelő vezérlés nemcsak energetikai oldalon jelent előnyt, hanem a tényleges használathoz igazított működést is támogatja.

A Lindab kínálatában a légcsatorna-rendszerektől és a szabályozóktól kezdve a légkezelési és beltéri komfortmegoldásokig akár egy teljes rendszer is elérhető.

Hőhullámok idején válik igazán láthatóvá a különbség

A nyári extrém hőmérsékletek egyre nagyobb terhelést jelentenek az egészségügyi infrastruktúrának. A régi épületállományban különösen fontos a megfelelő hűtési stratégia, az energiahatékony légcsere és a korszerű légkezelés összehangolása.
A cél nem csupán a hűvösebb belső tér biztosítása, hanem az is, hogy az intézmények szélsőséges időjárási körülmények között is biztonságosan és üzembiztosan működhessenek. A korszerű egészségügyi intézményekben a légtechnika nem háttérrendszer, hanem a minőségi betegellátás egyik alapfeltétele.

*https://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/0fea4f4426b980b6fa5ed1cda81e8312a1585154

A program nem csupán a levendulaszedésről szól: a helyszínen a saját termesztésű levendulából készült, Magyar Termék díjas illóolajok és levendulavizek is megvásárolhatók, emellett előzetes bejelentkezéssel a lepárlóüzem működésébe is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. A sárkeresztúri levendulaszüret így egyszerre kínál természetközeli élményt, családi kikapcsolódást és betekintést a levendula feldolgozásának folyamatába.

Ez ma Magyarország legnagyobb beruházása, nagy kihívás és nagy megtiszteltetés, hogy ebben részt vehetek.

A legfontosabb és egyben legkomplexebb engedélyek egy atomerőmű építése során egyebek mellett a környezetvédelmi, a telephely- és a létesítési engedély, de az üzembe helyezésig még több ezer hatósági engedélyre van szükség az ezek mellett szinte eltörpülőtől kezdve az egészen összetettekig. A Paks II. Zrt. legfőbb partnere az engedélyeztetésben az Országos Atomenergia Hivatal, de számos más hatóság is bekapcsolódik a munkába, hiszen a majdani vasúti szállításhoz vagy éppen a dolgozókat ellátó konyha üzemeltetéséhez is kellenek engedélyek, ám ezek más és más illetékességi területet érintenek.

– Ezek közül számos már rendelkezésünkre áll, az említett komplex engedélyek mellett például megszereztük már az 5. blokki nukleáris sziget létesítményeinek az építési engedélyét, az 5. blokki talajszilárdítás, talajkiemelés használatbavételi engedélyét vagy éppen azét az irodaházét, ahol most is beszélgetünk – tájékoztatott dr. Szondi-Biczó Boglárka. Az Engedélyezési Osztály vele együtt nyolcfős szakembergárdája felel valamennyi hatósági engedélyeztetés lefolytatásáért, menedzseléséért. – Az elkészült tervek, dokumentációk alapján látjuk, milyen ütemezés szerint halad a beruházás. Erre tekintettel építjük fel az engedélyezési stratégiát: meghatározzuk, milyen eljárásokat, melyik hatóságnál hogyan, milyen ütemben kell elindítani, lefolytatni. A legfontosabb cél, hogy valamennyi engedély a szükséges időpillanatra rendelkezésre álljon – részletezte az osztályvezető.

A beruházás megvalósításához körülbelül húszezer engedélyre van szükség.

Az engedélyezési csapathoz tartozik a teljes hatósági kapcsolattartás. Hozzájuk érkeznek be a megkeresések, levelek, határozatok, ők küldik ki a válaszokat, reakciókat. – Közel kilencezres adatbázisunk van, ahol ezeket a dokumentációkat nyilvántartjuk. Ezek már most is össze vannak kötve a műszaki adatbázissal, de szeretnénk felhasználóbarátabb rendszert létrehozni: egy Power BI alapú elemző és adatvizualizációs platform segítségével biztosítunk egyszerű hozzáférést és adatkeresést minden kolléga számára – tájékoztatott dr. Szondi-Biczó Boglárka.  Elmondta, hogy a rendszer lehetővé teszi az adatkeresést nemcsak épületekre, berendezésekre, hanem egyes programelemekre is. Mint hozzáfűzte, a programelemek egy-egy összefüggő feladatcsoportot foglalnak magunkban, mint például a terület-előkészítés vagy az 5. blokki nukleáris sziget építése.

– Ha egy munkatársunk szeretné megnézni, hogy az 5. blokki nukleáris sziget kapcsán milyen engedélyeink vannak, ezeket mikor szereztük meg, meddig érvényesek, illetve milyen folyamatban lévő eljárások vannak és ezek az eljárások hol tartanak és mikorra várható az engedély megszerzése, elég rászűrnie az 5. blokki programelemre – vázolta. Az osztályvezető hozzáfűzte, hogy a szakterületüket illetően fontosnak tartja a transzparenciát és a hatékonyságot.

Nyíltan és őszintén kell kommunikálni mind a kollégákkal, mind a hatóságokkal.

– Természetesen szükség van a jogszabályok és a műszaki adatok maradéktalan ismeretére. A műszaki és jogszabályi követelmények közül pedig mindig meg kell találnunk a legoptimálisabb megoldást ahhoz, hogy az engedélyek mindegyike kellő időben rendelkezésünkre álljon – összegezte az engedélyezési tevékenység sikerének receptjét dr. Szondi-Biczó Boglárka.

A MÁV saját erőforrásból megvalósított, 1,15 milliárd forint értékű beruházása négy héten át zajlott. Az elmúlt hetekben 120–130 vasutas dolgozott az érintett vonalszakaszon, ahol több helyszínen végeztek pályafenntartási, alépítményi és vízelvezetési beavatkozásokat.

Több mint 4500 méteren cseréltek sínt

A munkálatok során 4800 tonna zúzottkövet, valamint 400 vasbetonaljat építettek be a vasúti pályába, több mint 4500 méteren cseréltek ki a sínt. A beavatkozások része volt továbbá a váltók felújítása, a vízelvezetés korszerűsítése és több helyen megerősítették a pályát és az alépítményt.
A korábbi tájékoztatás szerint a beruházás hét különböző szakaszt érintett Rétszilas és Dombóvár között. Ezeken a helyszíneken olyan pályahibák felszámolásán dolgoztak, amelyek korábban sebességkorlátozásokat, ezzel együtt pedig menetidő-növekedést és késéseket okoztak.

Korszerű gumielemes átjárót kapott Sáregres

A karbantartás egyik kiemelt eleme a sáregresi Széchenyi utcai vasúti átjáró átépítése volt. Az átjáróban Ponti-STRAIL előregyártott panelekből álló gumielemes rendszert építettek be, amely a sínek közötti, illetve melletti burkolati felületeket fedi le. A megoldás simább, zökkenőmentesebb közúti áthaladást biztosít a vasúti kereszteződésben. Az átjáró környezetében mintegy 100 méteren javították az alépítményt, ágyazatot és síneket cseréltek, emellett ároktisztítást is végeztek.

Megerősítették több szakaszon az alépítményt

Rétszilas és Simontornya között az elmúlt hetekben több helyszínen ágyazat-, sín- és betonaljcsere zajlott. A szakemberek javították a pálya alépítményét, valamint több mint 100 méteren vágányszabályozást is végeztek.
A kivitelezést a simontornyai munkaterületen talált robbanóeszköz is nehezítette: a tűzszerészi intézkedés miatt közel egy napra le kellett állítani a munkavégzést. A fennakadás ellenére a tervezett beavatkozásokat megvalósították a szakemberek.

Gyorsabb és kiszámíthatóbb közlekedést hozhat a beavatkozás

A felújítás eredményeként több szakaszon megszűnnek a korábbi sebességkorlátozások. Vitézy Dávid tájékoztatása szerint a nyár végére az érintett részeken ismét 20–40 kilométer/órával gyorsabban közlekedhetnek majd a vonatok. Ez önmagában néhány perces menetidő-megtakarítást jelenthet, a beruházás legfontosabb eredménye azonban az lehet, hogy csökken a meghibásodások kockázata, javul a pálya állapota, és kiszámíthatóbbá válik a közlekedés a Budapest–Pécs fővonalon.

Ne locsoljanak csapvízzel! 

Probléma jellemzően akkor van a vízellátásban, amikor a szolgáltatás kulcselemei meghibásodnak, ilyenkor a javítás ideje alatt akadozhat a szolgáltatás. Az ilyen havária helyzetek miatt lehet hosszabb-rövidebb ideig vízhiány, vízkorlátozás, ami a hőségben még nagyobb kihívást jelenthet - írták. A felhasználóktól azt kérik, hogy locsolásra ne csapvizet használjanak, hanem az otthoni fúrt kutakat, vagy az összegyűjtött esővizet, csökkentsék a növényzet locsolására használt ivóvíz mennyiségét és a locsolás gyakoriságát. Emellett mellőzzék az ivóvízzel történő pormentesítést, és a hőség idején az utak, járdák locsolását se csapvízzel oldják meg - közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.

A tervek szerint a nyári időszakban már nem várhatók újabb jelentős forgalomkorlátozások vagy terelések az autópályán.

Az idei Nagykarbantartási és Közlekedésbiztonsági felújítási program keretében eddig összesen három forgalomterelést kellett kiépíteni.

Mi történt az Agárdi csomópontnál?

A Budapest felé vezető oldalon, az 50–59-es kilométerszelvények között zajló munkák során ideiglenesen lezárták az Agárdi csomópont le- és felhajtó ágát. A beavatkozásokra az éves burkolatállapot-felmérések eredményei alapján volt szükség.

A felhajtó ág lezárása 2026. május 4. és 17. között volt érvényben, azonban a munkavégzés nem magán a felhajtón történt. A szakemberek a mellette futó H1 (külső) sávban, vagyis a külső, haladó forgalmi sávon dolgoztak, ahol két aszfaltréteg cseréjét végezték el.

Ezt követően, május 18. és 29. között a lehajtó ágat zárták le. Itt szintén a közvetlenül a mellette lévő H1 (külső) sávban zajlott a kivitelezés, de a beavatkozás mélyebb szerkezeti felújítást igényelt, ugyanis nemcsak az aszfaltrétegeket, hanem az azok alatti betonburkolatot is kicserélték.

Fontos megjegyezni, hogy magukon a le- és felhajtó ágakon nem történt felújítás, mivel azokat már 2025-ben korszerűsítették.

Szabad az út a vakáció előtt!

Az MKIF legfrissebb Facebook bejegyzésében és videóban számolt be arról, hogy a változatos időjárás ellenére a tervezettnél 4 nappal korábban végeztek a felújítási munkálatokkal Székesfehérvár térségében, így június 12. óta korlátozások nélkül lehet használni az M7-et az M0 és Balatonvilágos között mindkét irányba.

És ez így marad a vakáció ideje alatt is – ígéri az MKIF.

Az elmúlt három év gyakorlatához hasonlóan, az M7-en az M0 és Balatonvilágos közötti szakaszon a szünidő alatt, azaz 2026.06.20. - 2026.08.31. között egyik irányban, tehát sem a Balaton, sem a főváros felé nem lesznek előre tervezett burkolatmegújítási munkálatok.

Ezt a társaság évek óta önként vállalja, hogy a nyári időszakban a tó könnyebben megközelíthető legyen.

Fontos, hogy az M7 autópálya teljes szakaszán az üzemeltetési és fenntartási feladatokat (ez praktikusan a karbantartási feladatokat jelenti) a nyári időszak alatt is folyamatosan elvégzik. Ám ezek tervezésekor is figyelembe veszik a forgalmi adatokat.

Az 1967-ben épült vasbeton gyalogoshíd műszaki állapota az elmúlt évtizedek során fokozatosan leromlott. Bár a műtárgy korábban több felújításon és megerősítésen is átesett, a statikai problémák és a várható M7-es bővítés miatt már nem volt gazdaságosan megmenthető. A híd használatát korlátozni kellett, egyszerre legfeljebb tíz ember tartózkodhatott rajta, emellett az autópálya bővítésekor kialakításra kerülő 2×3+ITS sávok keresztmetszete sem fért volna el az eredeti szerkezet alatt.

A beruházás így nem egyszerű rekonstrukciót, hanem teljes szemléletváltást jelentett.

80 méteres fesztáv közbenső alátámasztás nélkül

A FŐMTERV által tervezett új híd egyik legnagyobb műszaki értéke, hogy 80 méteres fesztávját egyetlen közbenső pillér nélkül hidalja át, növelve ezzel a közlekedésbiztonságot és biztosítva a későbbi autópálya-fejlesztések lehetőségét.

Az íves főtartós, süllyesztett pályás acélszerkezet a korábbinál csaknem másfélszer szélesebb lett, emellett a korszerű kerékpáros szabványoknak megfelelő, kisebb lejtésű és akadálymentes rámpákkal kialakított megközelítést kapott. A tervezők mindössze négy hónap alatt dolgozták ki a koncepciót, amely digitális BIM-alapú modellezéssel készült, és nemzetközi szakmai díjakat is elnyert.

Nemcsak híd, hanem összetett mérnöki projekt

A kivitelezés 2024 végén indult, az acélszerkezetet Lengyelországban gyártották le, majd Magyarországon festették le és szerelték össze az elemeket. A helyszínen a cölöpözést, a hídfőépítést és az útcsatlakozások kialakítását követően 2025 őszén emelték be a hídelemeket. A forgalomba helyezést 32 személyautóval végzett statikus és dinamikus próbaterhelés előzte meg, amely során a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei ellenőrizték a szerkezet viselkedését.

A vizsgálatok igazolták, hogy a híd a tervezett paramétereknek megfelelően teljesít, így 2026 májusában megnyílhatott a gyalogosok és kerékpárosok előtt.

Két éjszaka alatt bontották el az elődjét

Az új híd átadását követően azonnal megkezdődött a több mint ötvenéves vasbeton szerkezet bontása. A munkát kizárólag éjszakai, hétvégi időablakokban lehetett elvégezni, figyelembe véve az M7-es forgalmát, az ünnepi időszakokat és a nyári turisztikai szezon közeledtét. A robbantás a környező lakóterületek, a Velencei-tó és az elkészült új híd miatt szóba sem jöhetett, ezért a szerkezetet elemekre vágták és nagy teherbírású darukkal emelték le. A bontás során kinyert acélelemek egy részét újrahasznosítják, a betonszerkezetet pedig feldolgozás után útépítési alapanyagként hasznosítják.

Az M7 modernizációjának látványos állomása

A velencei gyalogos-kerékpáros híd jól példázza, hogy egy korszerű műtárgy egyszerre szolgálhatja a közlekedésbiztonságot, a fenntarthatóságot és a turizmus fejlesztését.

A Budapest–Balaton kerékpárút (BUBA) fontos elemévé vált átkelő hosszú távon javítja a Velencei-tó térségének elérhetőségét, miközben az M7-es autópálya folyamatos modernizációjának is szimbóluma.

Az elmúlt három évben (2023-ban, 2024-ben és 2025-ben) zajlott szintrehozási munkálatok eredményeként az autópályán az öt évnél fiatalabb burkolatok aránya 2 százalékról 80 százalékra nőtt, ami jól érzékelteti a hazai gyorsforgalmi úthálózat megújításának léptékét.

A teljes podcast adás itt érhető el

Youtube: https://youtu.be/jRp-W4Qn6os?si=y5AN288RgbH2U0QU

Spotify: https://open.spotify.com/episode/3UrylaolbteGTorCQ0C8Tq?si=sKDfG7aDRma7b4SxAe23Tg

a IV. kerületi Baross utca 39-43. szám alatti használaton kívüli iskolaépület átalakításával 26 bérlakást hoznak létre.

Lakhatási mintaprojekt valósul meg

Ahogy azt régebbi cikkünkben is megírtuk, a korábbi Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola épülete már 2007 óta áll üresen, állapota jelentősen leromlott. A beruházást a FORT-BAU Zrt. kivitelezi mintegy 1,3 milliárd forintból, a Nartarchitects építésziroda tervei szerint. Garzonok mellett helyt kapnak itt kétszobás lakások, és kialakítanak majd két 100 négyzetméternél is nagyobb lakást is a nagycsaládosoknak.

A beruházás hétfői bejárásán kiderült, a Demo Hub az AHA Budapest (Affordable Housing for All) nevű európai uniós támogatással megvalósuló lakhatási mintaprojekt része. Kimondott célja a megfizethető és energiahatékony szociális bérlakások biztosítása a lakhatási szegénységgel küzdők számára.

Korábbi sajtóhírek szerint a projekt sikere esetén példaként szolgálhat számos fővárosi tulajdonban lévő, használaton kívüli iskola hasznosítására.

Rászorultsági alapon lehet majd bérelni

Nagy Judit, a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési és projektmenedzsment főosztályának vezetője elmondta: a beruházás 6,2 millió euróból valósul meg, ennek 80 százaléka uniós támogatás, a többit a fővárosi önkormányzat teszi hozzá önrészként.

A Demo Hubban kialakított 26 lakást szociális rászorultsági alapon lehet majd bérelni. A beruházás idén zárul, költözni a jövő év elején tudnak majd a lakók.

Az EU-ban sehol nem volt ennyire jelentős növekedés

Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett. Felhívta rá a figyelmet, Budapesten nagyon súlyos lakhatási válság van. „Az ingatlanárakat tekintve az egész Európai Unióban nem volt még olyan jelentős növekedés az elmúlt időszakban, mint Budapesten" – fogalmazott. „Ez a projekt nem írja felül ezeket a válsághelyzeteket, de egy lehetséges teszt a tekintetben, hogyan lehetne szembenézni ezekkel a kihívásokkal, és a különböző szakmai szervezetekkel egy közös, érdemi stratégiát megalkotni” - hangsúlyozta a főpolgármester.

Nem akármilyen utóélete van a fejlesztésnek

A híd 6-os pillérénél felavatott tábla előtt elsőként a generálkivitelező Duna Group projektvezetője mondott beszédet. Wunderlich István elmondta, a projekt szereplői büszkén tekinthetnek a hídra, hiszen a 2024 júniusi átadása után számos elismerésben részesült:

• 2025 májusában elnyerte az év acélszerkezete díjat az Acélszerkezeti Szövetségnél;
• az Év Hídja 2025 közönségszavazáson a rangos második helyezést érte el;
• több a híd projektjében részt vevő szakembert kitüntettek;
• tavaly decemberében pedig az Építőipari Nívódíjat is elnyerte a közlekedési létesítmény kategóriában.

Még a Tour de Hongrie közvetítésében is megdicsérték

Az esemény folytatásában Nyíri Szabolcs, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság elnöke hangsúlyozta, egy Duna-hidat alkotni óriási feladat: „A szakma szempontjából ez a hazai kivitelezési tevékenység csúcsa”. Fontos értékeként felhívta arra is figyelmet, hogy a Paks és Kalocsa között megépült átjáró a maga esztétikájával nem megtöri a táj látványát, hanem kiteljesíti.

Hozzátette, jó volt hallani, ahogy a Tour de Hongrie kerékpáros verseny közvetítésekor a riporter is felkiáltott ámulatában a hidat megpillantva. „Ez egy méltó üzenet a szakma felé, hogy amit építünk, az szép.”

A mérnöki bravúrok és a természet tisztelete nem zárják ki egymást

A táblaavató ünnepségen Németh Mónika, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kurátora is felszólalt. Beszédében emlékeztetett, az extradosed szerkezetű híd ötvözi a ferdekábeles és a gerendahíd előnyeit, lehetővé téve nagyobb támaszköz áthidalását alacsonyabb pilonmagasság mellett. „Ugyanakkor a bírálóbizottság számára legalább ennyire fontos az a felelős szemlélet, aminek köszönhetően a műtárgy a környezetébe illeszkedik: nem uralja a tájat, hanem harmonikusan belesimul.”

Rámutatott, a híd és nyomvonala Natura 2000-es területet is érintett. „A híd tervezése és kivitelezése bebizonyította, hogy a mérnöki bravúrok és a természet tisztelete nem zárják ki egymást.” Ezt alátámasztva a projekt példaértékű környezetvédelmi intézkedéseit külön részletezte:

• folyamatos természetvédelmi szakfelügyeletet biztosítottak a projekt során;
• a Duna Dráva Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel együttműködve speciális fabeton denevérodúkat létesítettek;
• mintegy 10 ezer tő Duna-völgyi csillagvirágot telepítettek át;
• a Natura 2000 területen egy teljesen új őshonos élőhelyet is létesítettek.

Az esemény zárásaként átadták a projektben alvállalkozóként részt vevő cégek Építőipari Nívódíjait. A Steel Millenium Kft. az ártéri híd szerelési munkái; a Pannon Freysinnet Kft. az extradosed kábel szerelési munkái; míg a Hídépítő Zrt. a mederhíd szerelési munkái nyomán részesült az elismerésben.

A Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Budapest forgalmas közterületein, valamint sűrűn lakott részein 300-500 méterenként elérhető ivókút, emellett különböző intézkedésekkel készülnek a fővárosi cégek és intézmények. Az ivókutak pontos helyét már a BudapestGO alkalmazásban és a budapest.hu oldalon is meg lehet nézni.

Hozzátették: Budapesti Közművek valamennyi érintett divíziója előkészíti a hőség idejére a védelmi feladatokat: az FKF a locsolójárműveket indít, a FŐKERT öntözési és árnyékolási programokat működtet, a FŐTÁV pedig felkészíti a távhűtési rendszereket a nyári terhelésre. A BKM mintegy 20 mosó-locsoló járművel végzi a közterületek hűtését.

Kitértek arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Központ több pihenőidőt biztosít a járművezetőknek.

Szegeden, a Klauzál téren a Szegedi Vízmű Zrt. párakaput helyezett ki, a meglévők mellett a Móra Ferenc Múzeum előtti téren pedig egy újabb ivócsapot is felszereltek. A párakapu és az ivócsap a tervek szerint a nyár végéig működik. Emellett a cég honlapján felsorolta a hagyományos, kék színű nyomós kutak helyszíneit is, ezekből Szegeden 124, a szintén a vállalkozás szolgáltatási területéhez tartozó Algyőn pedig 26 található.

Székesfehérváron az önkormányzat tájékoztatása szerint a tavasztól őszig állandóan üzemelő 39 ivókút mellett a hőségriasztás idejére további öt helyszínen ivókutat üzemelnek be úgy, hogy ivásra alkalmas szerkezeteket szereltek fel az ott található tűzcsapokra. Felhívták a figyelmet, hogy a belvárosban több bevásárlóközpont és az autóbusz-pályaudvar váróterme klimatizált, ezek bárki által igénybe vehetők.

Pécsen az önkormányzat már napokkal ezelőtt egyeztetésre hívta az érintett városi cégek - így a városüzemeltetési feladatokat ellátó és a vízszolgáltató társaságok -, valamint az intézmények és partnercégek képviselőit a küszöbön álló hőségre való felkészülés jegyében. Ennek eredményeként a város közterületein minden eddiginél több ivóvízvételi lehetőséget kínálnak. A www.pecs.hu-n is megtalálható lista szerint összesen 44 ivókútnál és 5 csobogónál juthatnak ivóvízhez az emberek, akik számára tíz klimatizált épület is rendelkezésre áll.

A hőség elől menekülők és felfrissülésre vágyók számára a belvárosi sétálóutcák felett árnyékoló napvitorlákat feszítettek ki, rendszeresen fognak járni útlocsoló járművek, a városi vízszolgáltató Tettye Forrásház Zrt. hat helyszínen állított fel reggeltől estig üzemelő párakapukat, a közösségi közlekedési feladatokat ellátó Tüke Busz Zrt. pedig az összes klímás buszán működtetni fogja a légkondicionálókat, a megállókban pedig eltekint az elsőajtós felszállási szabály alkalmazásától - közölte a helyhatóság az MTI-vel.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere Facebook-oldalán arra kérte az embereket, hogy figyeljenek egymásra a közeledő nagy hőségben, emellett arról tájékoztatott, hogy a város több pontján párakapukat hoztak működésbe és a forgalmas helyszíneken, játszótereknél napvitorlákat feszítettek ki. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a szokásos helyszíneken működő ivókutakat is beindították, míg Kaposváron összesen tizennégy klimatizált épület áll a hűsölni akarók rendelkezésére, ezek címei pedig megtalálhatók a https://somogy.katasztrofavedelem.hu címen, ahol számos praktikus információ is olvasható a hőség kapcsán.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ kiemelte, a hirtelen felmelegedés és a tartós hőség különösen megterhelheti a szervezetet, ezért fontos, hogy időben felkészüljünk a kánikulára, és fokozottan figyeljünk idős hozzátartozóinkra és a saját egészségünkre is.

A nagy melegben fontos a folyadékpótlás, mivel a hőségben a szervezet fokozottan veszít vizet és ásványi anyagokat; lehetőleg vizet vagy cukormentes italokat válasszunk, kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, a zsíros ételek fogyasztását - emelték ki.
 

Magyarország meghatározó gyógyszer-nagykereskedelmi vállalata nyolcmilliárd forintos beruházásban építette fel a 6550 négyzetméteres logisztikai központját. A létesítményt a saját forrásaiból épült meg az M1-es autópálya közelében a német tulajdonú vállalat, amely az utóbbi öt évben húsz milliárd forintot fordított fejlesztésekre.

Napelemrendszer és hűtőraktár is épült a projektben 

A június 19-i átadón kiderült, a zöldmezős beruházásban létrejött létesítmény 4100 négyzetméteres raktárterében egy gyógyszerkiszedő automata a napi rendelések 60 százalékát képes önállóan kiszolgálni, 1700 terméket kezelve.

A komplexumban egy 114 négyzetméteres hűtőraktárt is kiépítettek a speciális tárolási igényű termékek számára. Az A+ energetikai minősítésű épület energiaellátását egy 260 kWp teljesítményű napelemrendszer támogatja, amelyet 200 kWh kapacitású akkumulátoros tárolóegység egészít ki.

A központ üzemszerű működése a hatósági engedélyek birtokában, előreláthatólag 2026. augusztus végén kezdődik meg.

Négy megye ellátását biztosítják

Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma igazgatóságának elnöke az átadáson elmondta, a társaság győri logisztikai központjából minden nap 100 ezer doboz gyógyszer és gyógyszertári készítmény indul útra. Az új központ Észak-Dunántúl gyógyszerellátást biztosítja: azaz Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyék gyógyszertárait, kórházait és e régiók lakosságát szolgálja ki.

Az idén harminc éves társaság Magyarország meghatározó gyógyszer-nagykereskedelmi vállalata, minden második doboz gyógyszer közvetítésükkel jut el a gyógyszertárakba és a kórházakba. Hat logisztikai központjukból naponta 800 ezer doboz gyógyszert szállítanak ki, a járműflotta naponta 55 ezer kilométert teljesít. A német tulajdonú vállalatnál 650 ember dolgozik, a győri központot 110 munkatárs üzemelteti.

A társaság a nyilvánosan elérhető legutóbbi beszámolója szerint 2023-ban 472, 5 milliárd forint nettó árbevétel mellett 9,2 milliárd forint adózott eredményt ért el, 2024-ben a cég árbevétele 528,4 milliárd forint volt, 9,6 milliárd forint adózott eredménnyel.

A konszolidált adatok alapján az Új Ház cégcsoport árbevétele 2025-ben közel 100 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A cégcsoport korrigált adózott eredménye meghaladta a 459 millió forintot, miközben az üzemi eredmény is jelentős javulást mutatott. Az eredmények azt igazolják, hogy a társaság a kedvezőtlen piaci környezetben is képes volt növelni hatékonyságát, erősíteni piaci pozícióját és megőrizni működési stabilitását.

Több, mint 300 millió forint osztalékot fizettek

 A Közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi beszámolóját, valamint döntött az adózott eredmény felhasználásáról is. A részvényesek számára összesen 316,5 millió forint osztalék került kifizetésre.

A következő hároméves ciklusra megválasztották az Igazgatóság tagjait: az elnöki tisztséget Hegyi-Lisztes Evelin tölti be, aki 2021 óta tagja a testületnek. Megválasztásával egy meghatározó, több mint 13 éves időszak zárult le, amely alatt Juhász Attila látta el az Igazgatóság elnöki feladatait. Az Igazgatóság további tagjai Szórády Csilla, Rábai László, Pethő Zoltán és Balla László.

A részvényesek 2029. november 30-ig megerősítették tisztségében Szórády Csilla Vezérigazgatót, aki továbbra is a Társaság operatív irányításáért felel.

Új fókusz

Az új vezetői ciklus fókuszában a franchise hálózat versenyképességének további erősítése, a központi szolgáltatások folyamatos fejlesztése, valamint a franchise partnerek eredményességét támogató hálózatfejlesztési programok megvalósítása áll.

A tulajdonosok döntései egyértelműen kifejezik a társaság hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettséget, és biztosítják annak következetes megvalósítását a következő években.

Hazai gyártókat és tudatos vásárlókat szeretnének összekapcsolni

A védjegyprogram féléves értékelése alkalmából háttérbeszélgetést tartottak a sajtó képviselői számára június 17-én, amelyen többek között megszólalt a tanúsító bizottság néhány tagja és a prémium termékeket gyártó cégek képviselői is.

A védjegyprogramot 2025. október 1-jén indította el az ÉVOSZ egy több mint másfél éves előkészítő munka eredményeként. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kiemelte, a cél egy olyan közösség létrehozása, amely a prémium minőségű, Magyarországon gyártott építőanyagokat állítja reflektorfénybe.

Mint fogalmazott, a kezdeményezés egyszerre kívánja segíteni a fogyasztókat a minőségi választásban és ösztönözni a hazai termékek használatát.

Az elnök szerint az építőipar jelenlegi, mintegy 48 százalékos importkitettsége hosszabb távon akár 30–35 százalékra is mérsékelhető lenne, ha a hazai gyártású termékek nagyobb szerepet kapnának a piacon.

A tanúsítás nemcsak a termékre, hanem annak gyártójára is kiterjed. A bírálat során vizsgálják többek között a gyártó működését, minőségbiztosítási rendszerét, szakmai felkészültségét, valamint hosszú távú megbízhatóságát is.

A fenntarthatóság kiemelt szempont

A védjegy odaítélésénél a hagyományos műszaki megfelelőség mellett kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok.

A pályázatokat koordináló Báthy Zsombor projektmenedzser elmondta, hogy a 2025 októberében elindított Prémium Magyar Építőanyag védjegyet eddig kilenc, többségében magyar tulajdonú gyártó közel 50 terméke nyerte el. A minősített termékek széles kört fednek le, a szigetelőanyagoktól és falazóelemektől kezdve a tetőcserepekig.

A védjegyet olyan, jellemzően több éve sikeresen működő vállalatok szerezhetik meg, amelyek kiemelkedő minőséget képviselnek termékeikkel. A szakember hangsúlyozta, hogy a pályázati és minősítési folyamatban fontos szerepet töltenek be a külső szakmai partnerek is, mint az egykori ÉMI, mai nevén a Közlekedési és Beruházási Minisztérium {korábban Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM)} irányítása alatt álló Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI), amely hozzájárul a védjegy hitelességének és szakmai megalapozottságának biztosításához.

Tisztul a piac

Barthel-Malik Adrienn, az ÉVOSZ Tanúsító Bizottságának tagja, a Market Építő Zrt. stratégiai szakembere szerint a program egyik legfontosabb hozadéka, hogy átláthatóbbá teszi a piacot.

Véleménye szerint a Prémium Magyar Építőanyag védjegy első fél éve várakozáson felül sikeres: már több mint 50 védjegyes termék csatlakozott a rendszerhez, és további kérelmek elbírálása zajlik. Ez azt mutatja, hogy az építőanyag-gyártók nyitottak a minőség és a fenntarthatóság objektív értékelésére.

A védjegyezési folyamat egyik legfontosabb hozadéka, hogy a gyártókat saját műszaki dokumentációjuk és minőségbiztosítási rendszerük felülvizsgálatára ösztönzi.

Az elbírálás során gyakran szükség van dokumentációs pontosításokra, ami hozzájárul a termékek és a gyártói folyamatok fejlesztéséhez.

A minőségi szempontok mellett kiemelt szerepet kap a környezeti teljesítmény értékelése is. A pályázóknak számot kell adniuk többek között termékeik környezeti hatásairól, valamint a gyártáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásról, ami erősíti az ágazat fenntarthatósági szemléletét.

A szakember szerint a védjegy másik jelentős eredménye, hogy elindított egy fontos szakmai és piaci párbeszédet az építőanyagok minőségéről és fenntarthatóságáról.

A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat a piac tisztulásához, miközben megkönnyíti a vásárlók számára a megbízható termékek kiválasztását.

A tanúsító bizottság tapasztalatai alapján az eddigi pályázók alapvetően megfelelnek a követelményeknek, ugyanakkor a folyamat segít abban, hogy a minőségügyi és dokumentációs feladatok tudatosabbá, rutinszerűbbé váljanak. A védjegy így nemcsak elismerés, hanem folyamatos szakmai fejlődésre ösztönző eszköz is az építőanyag-gyártók számára.

Az állami beruházásoknál is nagyobb szerepet kaphatnak

Az ÉVOSZ egyik stratégiai célja, hogy a védjeggyel rendelkező termékek az állami építési beruházásokban is nagyobb szerepet kapjanak.

Koji László szerint az újonnan létrejött Közlekedési és Beruházási Minisztérium támogatja a programot, és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közbeszerzések során a fenntarthatósági és minőségi szempontok között megjelenhessenek a védjegy által képviselt elvárások.

Az elnök hangsúlyozta, nem a piac korlátozása a cél, hanem olyan értékelési szempontok alkalmazása, amelyek előnyben részesítik a magas minőségű, fenntartható és ellenőrzött eredetű termékeket.

Következő cél a lakosság megszólítása

Az ÉVOSZ szerint a program első fél éve elsősorban a gyártók bevonásáról szólt. A következő időszak fő feladata már a lakossági és beruházói szemléletformálás lesz.

A szervezet marketingkampányt indít a védjegy ismertségének növelésére, és arra számít, hogy az otthonfelújítási és energiahatékonysági programok új lendületet adhatnak a minősített hazai építőanyagok iránti keresletnek.

A jelenlegi eredmények alapján az ÉVOSZ úgy látja, már elegendő számú minősített termék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a védjegy valódi tájékozódási pontot jelentsen a szakmai és a lakossági vásárlók számára egyaránt.

Székesfehérvár kulturális és közösségi programkínálatában egyre hangsúlyosabban jelennek meg a családokat megszólító rendezvények. A Játs(s)zma családi társasjáték-délelőtt jól példázza azt a szemléletet, amely szerint a közösségépítés sokszor a legegyszerűbb helyzetekben, egy asztal körül ülve, közös játék közben valósul meg a leghatékonyabban.

Az eseményen a játékokat a Székesfehérvári Társasjáték Klub biztosítja, a programot pedig tapasztalt játékmester segíti, így a kezdők és a gyakorlott játékosok egyaránt könnyen bekapcsolódhatnak a közös játékba.

Búza László, a minisztérium élelmiszergazdaságért, - forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkára kiemelte, hogy a dinnyetermesztés komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon, a termelők kemény munkájának és kitartásának köszönhetően több mint 120 tájfajta terem. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja, hogy Magyarországon tíz éven belül egyebek mellett egészségesebb és boldogabb emberek éljenek, amit ehhez az élelmiszergazdaság oldaláról hozzá kell tenni, az az agrártárca feladata.

A sajtóeseményen kiderült, a Lidl fontos célja, hogy minél több hazai termelővel és gyártóval működjön együtt, minél több magyar termék jusson el a vásárlókhoz. A "Lidl a magyar beszállítókért" program eredményeképpen már csaknem 500 magyar vállalkozással dolgoznak együtt, mintegy 6000 hazai árucikk található az áruházlánc kínálatában, így stabil piaci lehetőséget kínálnak a magyar cégeknek. A program külpiaci sikerét és a hazai termékek nemzetközi versenyképességét jelzi, hogy

míg az indulásakor 36 magyar beszállító terméke jutott el a külföldi Lidl-áruházakba, addig tavaly már 124 hazai vállalat összesen 671 terméke volt elérhető 28 Lidl-ország kínálatában, a teljes magyar export értéke pedig meghaladta a 161 milliárd forintot - közölte Szlavikovics Zita.

A különleges ruha mellett a múzeum koncertekkel, táncházzal, alkotóműhellyel és világkörüli kulturális kalandtúrával is készül az estére - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel. A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek, mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.

A családokat és a gyerekeket egész este interaktív programok várják a MÉTA térben, ahol lehet mangafigurát és "manga-kimonót" tervezni Hokuszai nyomán, kékfestő mintákkal alkotni, kerámiákat formázni vagy éppen indián testfestéseket készíteni. A koncertprogramok is a közös játékra építenek, ahol Bolba Éva és a JAZZterlánc természetjáró zenei kalandra hívja a gyerekeket, Kárász Eszter mesezenekara pedig interaktív zenés-táncos programmal készül.

Több mint 330 kilométeren fejlesztenek döntően uniós forrásokból

Az összegzés szerint a Magyar Közút idén is jelentős útfelújítási és közlekedésfejlesztési programokat valósít meg országszerte, európai uniós és hazai források felhasználásával egyaránt.

A TOP Plusz Program keretében jelenleg 119 projekt megvalósítása van folyamatban, amelyek elsősorban a 4 és 5 számjegyű mellékúthálózat korszerűsítését célozzák. A beruházások összesen 331,7 kilométernyi útszakaszt érintenek, mintegy 61,2 milliárd forint értékben.

Emellett további 15 projekt előkészítése zajlik, amelyek kivitelezési munkái várhatóan még az idei évben megkezdődhetnek. Ezek további 32,7 kilométernyi úthálózat megújulását teszik lehetővé. (A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz forrásai 83%-ban európai uniós támogatások, amelyet 17%-os hazai társfinanszírozás egészít ki – a szerk.)

Egy teljes körű hídfelújítás is a fejlesztések között

A lapunkhoz eljuttatott összegzés azzal folytatja, hogy a TOP Plusz Programban szereplő fejlesztéseken túl 2026-ban eddig 22 útszakasz újult meg országszerte: összesen 41,3 kilométer hosszon, közel 7,9 milliárd forint értékben.

Hazai forrásból finanszírozott beruházások keretében az idei évben már 7 projekt sikeresen lezárult, összesen mintegy 5,71 milliárd forint értékben. Ezek közül három projekt a 4 és 5 számjegyű mellékutak felújítását érintette, összesen 7,9 kilométer hosszon, 1,38 milliárd forintos ráfordítással.

A fejlesztések között szerepel továbbá egy híd teljes körű felújítása, mintegy 3,746 milliárd forint értékben, valamint három kerékpárút korszerűsítése, összesen 9,3 kilométer hosszon.

Kiemelkedik a szegedi BYD-beruházáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés

A közútkezelő beszámolója hozzáteszi, jelenleg is több jelentős beruházás zajlik. Kiemelik ezek közül a szegedi BYD-beruházáshoz kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztését, amelynek értéke megközelíti a 27 milliárd forintot. Emellett további hat útfelújítási projekt kivitelezése van folyamatban, összesen 7,5 kilométer hosszon, mintegy 4,319 milliárd forintos értékben.

Azt is kifejtik, hogy a következő időszak feladatai között szerepel további kilenc fő- és mellékút-felújítási projekt előkészítése, amelyek összesen 12,9 kilométernyi útszakaszt érintenek. Ezzel párhuzamosan kilenc kerékpárút-felújítási projekt előkészítése is zajlik, összesen 7,9 kilométer beavatkozási hosszon.

Zárásként hangsúlyozzák, a Magyar Közút célja, hogy a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával folyamatosan javítsa az ország közlekedési infrastruktúrájának állapotát, növelje a közlekedésbiztonságot, valamint hozzájáruljon a térségek gazdasági fejlődéséhez és jobb elérhetőségéhez.

Az intézmény honlapján ugyanis az olvasható, hogy az ágazat áprilisban 2,6 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képest: eközben az út- és vasútfejlesztések kiugró mértékben 47,6 százalékkal bővültek.

A KSH honlapján kiderül, 2026 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2%-kal kisebb, az egyéb építményeké 13,9%-kal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9%-kal felülmúlta a 2026. márciusit.

Összességében nézve 2026 első négy hónapjában az építőipari termelés volumene 2,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az infrastruktúra fejlesztések közel 30 százalékponttal járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez

2026 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 6,2%-kal csökkent, az egyéb építményeké 13,9%-kal bővült.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 11,6%-kal kisebb, az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6%-os volumennövekedése eredményezte, csaknem 30 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményéhez.

A szerződéses adatok is a stagnálás jeleit mutatják

A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4,0%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,3%-kal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,1%-kal nőtt.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4%-kal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8%-kal nagyobb volt.