Már a James Webb tehcnológiáján is dolgozott a magyar fizikus, csillagász

Az új űrteleszkóp fejlesztésében magyar szakember is kulcsszerepet játszott: Detre Örs Hunor fizikus és csillagász a James Webb űrteleszkóp mellett a Roman egyik fontos technológiai fejlesztésén is dolgozott - tájékoztatta az MTI-t szerdán a Student Spacelab Network. A közleményben kiemelték, hogy az új űrtávcső az exobolygók kutatásában is fontos szerepet kaphat, mivel Coronagraph Instrument (CGI) tudományos műszere a csillagok vakító fényének elnyomásával lehetővé teheti a körülöttük keringő halvány bolygók közvetlen megfigyelését.

Kijelölték a küldetés kezdetének lehetséges időpontját

"A CGI műszer mechanikáinak megépítésével a NASA a németországi Max Planck Csillagászati Intézetet bízta meg, ahol az űrműszerek legkritikusabb elemeinek számító mechanikák fejlesztésében Detre Örs Hunor a koncepció és a prototípusok kialakításán dolgozott, feladata volt a mechanika tesztlaboratóriumának felépítése, vezetése" - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a tesztlabort később a kvalifikációs és a repülési modell méréseihez is használták. A Student Spacelab Network program az űrkutatás és az űrtechnológia világát gyakorlati élményeken keresztül teszi elérhetővé a fiatalok számára. A Roman a közlemény szerint legkorábban magyar idő szerint augusztus 30-án, 13 óra 26 perckor indulhat el a küldetésére.

Átfogó fejlesztésekkel a víz- és az energiaellátás biztonságát alapozták meg

A településvezető hosszan sorolta az elmúlt évek intézkedéseit és fejlesztéseit, amelyeknek célja az energia- és a vízellátás biztonságának megteremtése. Ezek között említette, hogy itt működtetik az ország egyik legkorszerűbb hulladékgazdálkodási rendszerét, a város számos közintézményére telepítettek napelemet, hogy így biztosítsák az óvodák, iskolák fenntartható üzemeltetését.

A távfűtés árának szinten tartásáért biomasszával üzemelő fűtőművet építtettek. Szita Károly kitért a közösségi közlekedést érintő fejlesztésekre is, a helyi buszflottát elektromos járművekre cserélik, amelyeket tárolókapacitással ellátott napelempark segítségével üzemeltetnek. Új ivóvízkutakat fúrnak az ellátás biztonságának fenntartására.

Az országban elsőként építették ki a város egészében az okos közvilágítást

Kaposváron az energiahatékonyság jegyében okos közvilágítási rendszert alakítottak ki. Mintegy 1,7 milliárd forint önkormányzati forrásból Kaposvár történetének legnagyobb közvilágítási rekonstrukciós programja valósult meg. A kivitelezés a város utcáin működő összes, azaz 9628 lámpa cseréjét és 175 új lámpa telepítését foglalta magában, utóbbival a töröcskei zártkerti városrészt "kapcsolják be" a közvilágításba. A modern LED-es fényforrásoknak és az okos megoldásoknak köszönhetően Kaposvár évi 550 millió forint közvilágítási költségének 40 százaléka megtakarítható. A fejlesztés révén egy központi rendszerben lehet figyelni és az igényeknek megfelelően szabályozni a lámpatestek fényerejét.

A háztetők vizét esőkertek hasznosítják

A város célkitűzése, hogy az ország legfenntarthatóbb városa legyen. A következő időszakban Kaposvár nyolc pontján ennek érdekében nyolc beruházást valósítanak meg. Ezek között szerepel, hogy a zöldfelületeken kijelölt esőkertekbe vezetnék és felfognák a magas házak tetejéről lefolyó csapadékot.
A lakótelepi parkolók egy részében vízáteresztő burkolat építenének. Ezzel az úgynevezett szivacsváros-rendszerrel felhőszakadások, villámárvizek esetén megelőzhető az alacsonyabban fekvő településrészek elöntése, az eltárolt víz pedig felhasználható aszályos időszakokban – mondta a polgármester.

A Kapos folyót is bevonják a projektbe

A tervek között szerepel, hogy látogathatóvá tennék a Kapos folyó belvárosi szakaszát. A Jókai liget Kapos-parti részén fenékküszöb kialakításával biztosítanák a folyó állandó vízszintjét, a világítás kiépítésével, farönklépcsők elhelyezésével nyújtanának kellemes környezetet az arra sétálóknak – részletezte a fejlesztést a városvezető.
A komplex program megvalósítására az év elején pályázatot nyújtottak be, amelyet a tervzsűri megvizsgált, és országos mintaként ajánlott. A kaposvári önkormányzat arra vár, hogy a kormány döntsön a pályázatról, a városvezető reményei szerint megkapják a lehetőséget, hogy elképzeléseiket pályázati forrásból megvalósíthassák – fűzte hozzá.

Zöldítik a főteret

Illik Kaposvár fenntarthatósági törekvései közé a főtér fejlesztésének most bejelentett projektje is. A klímaváltozás hatásainak mérséklését szem előtt tartva megújul Kaposvár főtere. A Kossuth téren félmilliárd forint európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott munkálatok részeként korszerűsítik a szökőkutat, növelik a zöldfelületek nagyságát, a konténernövények számát, valamint több, és a városi környezethez jobban alkalmazkodó növényt ültetnek.

Hazánkban 27 ezer hektáron műkő halastavak ideális esetben mintegy 350 millió köbméter vizet képesek visszatartani, mely az idei évben az aszály ellenére is megközelíti a 300 millió köbmétert. Bár korábban a lehalászások során keletkező víz szinte kizárólag a csatornákba és a folyókba került, az elmúlt években azonban már több tógazdaságban is sikeresen elindult a víz tájba történő kivezetése.

A MA-HAL elnökségének és tagságának döntése értelmében ez a korábban már megkezdett, jól bevált gyakorlat most országos szintre lép. A cél az, hogy a halastavak vizének szinte teljes egésze a környező ökológiai rendszerek vízpótlását szolgálja, ami óriási segítség hazánknak a jelenlegi vízhiányos helyzetben.

A folyamat a területi vízügyi igazgatóságokkal és az OVF-fel szorosan egyeztetett, szigorú szakmai alapokon nyugvó, tudatosan koordinált tevékenység. A tógazdák és a vízügyi szakemberek közös munkája garantálja, hogy az intézkedés ne esetleges, laikus módon valósuljon meg, hanem a legmagasabb szakmai elvárásoknak megfelelően hazánk vízmegtartó képességének javítását és a környező ökológiai egyensúly fenntartását szolgálja.

A hazai akvakultúra ágazat ezen intézkedése is rámutat a termelők természeti erőforrások felelős hasznosításával előállított biztonságos élelmiszertermelés iránti elkötelezettségére.

A kormány egyelőre nem a program végleges tartalmáról, hanem az elkészítéséhez szükséges feladatokról döntött. A következő hónapokban a támogatási és finanszírozási konstrukció mellett a kapcsolódó adózási, építési és működtetési szabályokat is áttekintik. Az egyeztetésekbe az önkormányzatokat, a pénzügyi intézményeket, az ingatlanfejlesztőket és az építőipari szereplőket is bevonják.

Cél a lakásépítések élénkítése és a lakhatási válság kezelése

A program kidolgozását egyebek mellett a hazai lakásépítések alacsony száma indokolja. A miniszter által ismertetett adatok szerint 2025-ben egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ausztriában és Lengyelországban lakosságarányosan többször ennyi otthon épült, de Csehország és Románia mutatója is több mint kétszerese volt a magyar értéknek.

Az új lakások iránti igény elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, valamint az egyetemi és gazdasági központokban jelentős. A keresletet a kollégiumi férőhelyek hiánya is növeli, mivel az egyetemisták jelentős része a bérlakáspiacon keres lakhatást.

A Wekerle-program egyik legfontosabb eleme ezért a megfizethető bérlakások számának növelése és az intézményi bérlakásszektor kialakítása lehet. Ehhez a lakóingatlan-fejlesztések finanszírozását, kivitelezését és hosszú távú üzemeltetését meghatározó szabályok módosítására is szükség lehet.

A tervek alapján az állami és az önkormányzati szféra a jelenleginél aktívabb szerepet vállalhat a beruházásokban. A közszféra a szabályozási feladatok mellett finanszírozóként, telektulajdonosként, illetve egyes projektek együttműködő partnereként is megjelenhet.

A program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti

Az új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére 550 millió euró áll rendelkezésre az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből. Ez az összeg a beruházási költségek várhatóan 20 százalékát fedezné, a fennmaradó részt piaci finanszírozásból kellene biztosítani. A konstrukció így több mint kétmilliárd euró értékű ingatlanfejlesztést indíthat el. Az Európai Beruházási Bank társfinanszírozásával a program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti.

A projektek megvalósításába magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek és nonprofit szervezetek egyaránt bekapcsolódhatnak. A kollégiumi beruházásokban az egyetemek is szerepet vállalhatnak.
Az állami vagy uniós támogatásért cserébe a fejlesztések egy meghatározott részét megfizethető lakhatási célra kellene felhasználni. A konstrukció részletes pénzügyi és műszaki feltételeit az év végéig dolgozzák ki.

Nem elszigetelt épületekben, hanem komplett városrészek fejlesztésében gondolkodnak

A támogatott fejlesztéseknél nem kizárólag a megépülő lakások száma lenne meghatározó. Vitézy kiemelte, a beruházásoknak megfelelő építészeti és városépítészeti minőséget, energiahatékony működést, valamint a mindennapi élethez szükséges közösségi és szolgáltatási infrastruktúrát is biztosítaniuk kell.

Kiemelt szempont lehet, hogy az új lakások és kollégiumok közösségi közlekedéssel jól megközelíthető területeken épüljenek meg. A program így önálló lakóépületek helyett közösségi terekkel, szolgáltatásokkal és megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek kialakítását ösztönözné.

Budapesten és a vidéki városokban eltérő támogatási megoldásokra lehet szükség. A fővárosban a piaci lakásfejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, ezért itt elsősorban a városépítészeti minőség javítása, a szükséges infrastruktúra kialakítása és a megfizethető lakások arányának biztosítása kerülhet előtérbe.

A vidéki egyetemi és gazdasági központokban ugyanakkor az alacsonyabb értékesítési árak miatt számos ingatlanfejlesztés piaci alapon nehezebben indítható el. Ezeken a helyszíneken a beruházások létrejöttét további pénzügyi ösztönzők segíthetik.

Barnamezős területeket kapcsolhatnak vissza a városszövetbe

Az új lakó- és kollégiumi fejlesztések elsődleges helyszínei Budapest, valamint a nagyobb vidéki városok barnamezős és alulhasznosított területei lehetnek. A program felhagyott ipari, vasúti és más városi területek újrahasznosítását ösztönözné.
A már kialakult városszöveten belüli építkezésekkel mérsékelhető a települések terjeszkedése, a zöldterületek további beépítése és az új közlekedési igények növekedése. A fejlesztések fontos műszaki követelménye lehet az energiahatékony kialakítás, valamint a közösségi közlekedéshez való megfelelő kapcsolódás.
A városrészek megvalósítása így a lakó- és kollégiumi épületek kivitelezésén túl út-, közmű- és közterület-fejlesztéseket, valamint közösségi és szolgáltatási funkciók kialakítását is szükségessé teheti.

Vegyes funkciójú városrész jöhet létre a Diákváros területén

A program egyik kiemelt helyszíne lehet a dél-pesti Diákváros területe. A fejlesztés korábban elkészült mestertervét áttekintik, majd ennek alapján folytathatják a beruházás előkészítését. Az érintett ingatlanok és tervanyagok a közlés szerint augusztus végére kerülhetnek a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Hozzátette: át kell nézni a régi terveket, de az alapvető cél az, hogy ott egy vegyes lakó és kollégiumi típusú fejlesztés induljon diákok, fiatal munkavállalók, hiányszakmákban dolgozók számára.

Harminchárom lakásfejlesztést tekintenek át

A Wekerle-program kidolgozásával párhuzamosan felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásberuházást is. Az érintett projektek többsége Budapesten található. Vitézy Dávid elmondta, a kormány a "kiemelő rendeletek" felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ennek társadalmi egyeztetése is megindul. Felfüggesztik és felülvizsgálják december 31-ig az összes otthon startos kiemelő rendeletet, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik - jelezte. Hozzátette, mindez 33 beruházást érint, többnyire Budapesten. A kormány arról is döntött, hogy több beruházás kiemelt státuszát is visszavonja, de olyanokét nem, ahol már építési engedélyt kapott a beruházás, mert akkor kártérítést kellene fizetni. 

A felfüggesztett projektek megvalósítását meghatározott feltételek teljesülésével és a helyi közösségek támogatásával folytathatják

A bejelentés után Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium  Építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára további részleteket közölt. Ő is kiemelte, hogy az építési engedéllyel bíró, illetve már építés alatt álló beruházások esetében az engedélyek természetesen megmaradnak, a szerzett jogok nem vesznek el. Hozzátette azt is, 

az engedéllyel még nem rendelkező, vagy az engedélyezési eljárás megkezdése előtt álló beruházások esetében akkor lesz lehetőség az engedélyek megszerzésére, ha az említett közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági feltételrendszernek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek és bírják a helyi önkormányzatok támogatását.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a felfüggesztett projektek esetében sem minden esetben az a cél, hogy azok ne folytatódhassanak, hanem az, hogy ahol a helyi közösségek érdekeivel ez összeegyeztethető, ott olyan irányba tereljék ezeket a beruházásokat, amely mindenki számára megfelelő, minőségi és fenntartható eredménnyel jár. Szemerey úgy fogalmazott: "kiemelt célunk az ingatlanpiac ösztönzése, a lakásépítések és a beruházások számára egy átlátható, kiszámítható és támogató jogi és szakpolitikai környezet megteremtése, megfelelő adópolitikai ösztönzőkkel és számos további intézkedéssel."

Az ősegyházig nyúlik vissza a történet, hogy Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. Magyar elnevezése az 1446. évi Müncheni kódexben "Marianac fel menbe vetele" formában tűnik fel először.

Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária holttestét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennybe emelik.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben augusztus 15-re hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, akit ezért neveznek Magyarország égi pártfogójának (Patrona Hungariae), s István 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán érvényesült a magyar közjogban a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre tartó zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

Nagyboldogasszony napjához számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy e napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt" (Mulier Amicta Sole), akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít. A másik ismert hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később vagy a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson, vagy az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába helyezték. Úgy tartják, hogy e nap időjárásából a termésre is következtetni lehet: ha a Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés.

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15-i Nagyboldogasszony és a szeptember 8-i Kisboldogasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy az összes tojásukat kiköltsék, és gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást.

A fejlesztések többsége néhány kilométeres útszakasz korszerűsítését foglalja magában. A miniszter hangsúlyozta: bár egy két-három kilométeres útfelújítás országos léptékben kisebb beruházásnak tűnhet, az érintett településeken élők számára jelentős változást hozhat, különösen ott, ahol évtizedek óta várnak az út rendbetételére.

A megújuló úthálózat 57 százalékát uniós forrásból korszerűsítik

A programban szereplő 210 projekt közül 114 a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis a TOP Plusz európai uniós forrásaiból valósul meg. Ezek összértéke mintegy 58,1 milliárd forint, a támogatásból pedig 324 kilométernyi utat újítanak fel.

Az uniós finanszírozással érintett szakaszok az idén megújuló úthálózat közel 57 százalékát teszik ki.

Vitézy Dávid szerint az adatok azt is jelzik, hogy az európai uniós forrásoknak meghatározó szerepük van a falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak korszerűsítésében.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indul a legtöbb projekt

Az idei programban nincs olyan vármegye, ahol ne valósulna meg közúti beruházás. A legtöbb, összesen 23 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szerepel, Pest vármegyében 21, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 19 fejlesztést terveznek.

Heves vármegyében 18, Vas vármegyében 15, Nógrád vármegyében 13, Bács-Kiskun és Zala vármegyében 12-12, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 11 projekt valósul meg. Baranya, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegyében egyaránt 9-9, Csongrád-Csanád és Veszprém vármegyében 8-8 beruházás szerepel a programban.

Békés vármegyében 7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 6, Fejér vármegyében 5, Tolna vármegyében 4, Somogy vármegyében pedig 1 közúti fejlesztést hajtanak végre 2026-ban.

Nem csupán az aszfaltburkolatot cserélik ki

A legtöbb helyszínen a munkálatok nem merülnek ki a meglévő burkolat felújításában. A miniszteri tájékoztatás szerint számos útszakaszon teljes pályaszerkezeti megerősítést végeznek, ami az aszfaltrétegek alatt elhelyezkedő szerkezeti rétegeket is érinti. A komplex beavatkozások célja, hogy a korszerűsített utak hosszabb távon is tartósak és biztonságosak maradjanak.

Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a Magyar Közút a kezelésében lévő teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljes körűen felújítani. A tárca a mostani beruházásokat egy több évre előre tervezhető országos program első elemeinek szánja. A tervek szerint a hazai költségvetési és az európai uniós források együttes felhasználásával fokozatosan az ország teljes fő- és mellékúthálózatának állapotán javítanának.

Az épületek a teljes energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelősek, ezen belül pedig az épületgépészeti rendszerek adják az épület energiaigényének jelentős részét, közel a felét.

„Az energiahatékonyságról sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy épületgépészeti beruházás költségéről, pedig valójában egy hosszú távú üzemeltetési döntésről is beszélünk. Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk megtakarítani egy szezon alatt, hanem hogy a következő húsz évben mennyivel használ kevesebb energiát az épület úgy, hogy közben a bent tartózkodók komfortja és a beltéri levegő minősége sem romlik” – emelte ki Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

A gyors intézkedések fontosak, de nem váltják ki a rendszerszintű gondolkodást

A nyári energetikai csúcsterhelések idején kézenfekvő lépésnek tűnik az irodai jelenlét csökkentése. A munkaidő korábbi órákra helyezése, a hibrid munkarend összehangolása, a ritkán használt irodaterületek lezárása, a díszvilágítás vagy a digitális kijelzők kikapcsolása mind olyan beavatkozás, amely gyorsan végrehajtható és rövid távon is érzékelhető eredményt hozhat.

Az irodaházak energiaigényének jelentős része azonban nem közvetlenül az ott dolgozók eszközeihez, hanem az épület működtetéséhez kapcsolódik. A hűtés, a szellőztetés, a légkezelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozás akkor is fogyaszthat, amikor egy tárgyaló üres, egy szint csak részben használt, vagy az adott munkanapon a dolgozók többsége otthonról végzi a feladatait.

A hagyományos rendszerek sok esetben még úgy kezelik az épületet, mintha annak minden zónája folyamatosan azonos terhelést kapna.

Az energiamegtakarítás kulcsa: a tényleges használathoz igazított működés

A hagyományos rendszerek gyakran ugyanazzal a teljesítménnyel szellőztetik és hűtik az épületet akkor is, amikor például egy tárgyaló üres, vagy egy teljes irodaemeletet csak néhány munkatárs használ. Hibrid munkarend mellett ez jelentős energiapazarlást eredményezhet.  Erre a problémára kínál megoldást az igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation, DCV), amely érzékelők segítségével folyamatosan figyeli a helyiségek használatát és a levegő minőségét, majd ehhez igazítja a szükséges légmennyiséget. Mindig csak annyi friss levegőt juttat a helyiségbe, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van. Így egyszerre csökkenthető az energiafelhasználás és biztosítható az egészséges beltéri komfort.

Az igényekhez hangolt irodaház – akár 70 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet!

A Lindab németországi irodaházának felújításakor  németországi irodaházának felújításakor CO₂-érzékelőkkel vezérelt igényvezérelt szellőztetést alkalmaztak. A rendszer folyamatosan a tényleges kihasználtsághoz igazította a befújt levegő mennyiségét.

Az eredmény: közel 70 százalékos energiamegtakarítás a korábbi, állandó légmennyiségű működéshez képest, miközben a folyamatosan biztosított jó minőségű beltéri levegő növelte a komfortot. A munkavállalók beszámolói szerint pedig csökkent a betegszabadságok száma, és javult a teljesítményük.
A projekt megtérülését 4,5 évre kalkulálták. A tényleges megtakarítás természetesen minden épület esetében függ a kiinduló rendszertől, az üzemeltetéstől és a kihasználtságtól.

Komfortos hűtés kisebb légmennyiséggel

Az energiahatékonyság szempontjából egy másik jó megoldás lehet az aktív klímagerenda.

A mennyezetbe integrálható rendszer szellőztetés mellett hűtésre, és igény szerint fűtésre is alkalmas, miközben esztétikus megjelenésével illeszkedik a modern épületek enteriőrjébe.

Működésének alapja, hogy a hűtési energia jelentős részét nem levegő, hanem víz szállítja, amely lényegesen hatékonyabb hőhordozó. Ez nemcsak energiahatékonysági, hanem komfortszempontból is előnyös lehet, ugyanis a megfelelően tervezett rendszer csendes, huzatmentes működést és szabályozott belső klímát biztosíthat.

Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján a klímagerendás technológia más légtechnikai rendszerekhez képest számottevő, 17–22 százalékos energiamegtakarítási potenciált mutathat. A pontos eredmény ugyanakkor mindig az épület adottságaitól, a kiinduló rendszer állapotától, a szabályozás minőségétől és nem utolsó sorban az üzemeltetési gyakorlattól függ.

A lakóépületekben is nagy lehetőség rejlik

Az energiahatékonyság kérdése nemcsak az irodaházakat és ipari épületeket érinti. A családi házakban és társasházakban is nagy potenciál rejlik a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásában. Magyarországon még mindig kevés lakossági beruházásnál jelenik meg alapvető épületgépészeti elemként a gépi szellőztetés és a hővisszanyerés. Pedig ezek a rendszerek hosszú távon nemcsak komfortnövelő, hanem gazdaságilag is megtérülő beruházást jelentenek.

A hővisszanyerős szellőztetés az elszívott, elhasznált levegő hőenergiáját visszanyeri, és ezt a hűtési/fűtési energiát átadja a befújt, friss levegőnek. Így minimális a hőveszteség, kevesebb energia szükséges a belső komfort fenntartásához, miközben a beltéri levegő minősége is javul.

A retrofit a következő évek egyik legfontosabb feladata

Az energiahatékonyság javításához nem minden esetben szükséges teljes épületgépészeti rendszercsere. A meglévő épületek jelentős részében fokozatos korszerűsítéssel is komoly eredmények érhetők el. Érzékelők telepítése, zónaszabályozás, változó légmennyiségű szabályozás korszerű ventilátorok, automatika fejlesztése vagy éppen a légcsatornák légtömörségének javítása mind hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

A légcsatorna-hálózat állapota különösen fontos, mert a szivárgások miatt a rendszer több levegőt mozgathat a szükségesnél, ami közvetlenül növeli a ventilátorok és a légkezelés energiaigényét. A légtömör rendszer ezért nem csupán kivitelezési részletkérdés, hanem hosszú távú üzemeltetési szempont is. Ebben kiemelt szerepet kap a légcsatorna rendszer minősége is. A Lindab Safe rendszer immár ötven éve bizonyítja, hogy a magas légtömörség nemcsak kisebb energiaveszteséget jelent, hanem kiszámíthatóbb működést, egyszerűbb beszabályozást és hosszabb távon stabilabb teljesítményt is.
A jövő energiahatékony épületei tehát nem attól lesznek fenntarthatóbbak, hogy kevesebbet használjuk őket, hanem attól, hogy csak ott és akkor használnak energiát, ahol és amikor arra valóban szükség van.

Megjegyezték, hogy a bajor, osztrák és szlovák állomásokon már tapasztalható kisebb vízszintemelkedés, amely immár Nagybajcsnál is érzékelhető. A Duna magyar szakaszán a jelenleginél pár deciméterrel magasabb vízállások alakulhatnak ki a következő napokban - tették hozzá.

A vízszintek emelkedése azonban a jelenlegi ismeretek szerint átmeneti lesz, újabb esők nélkül ugyanis a jövő hét közepén ismét csökkenhetnek a vízállások a Dunán - olvasható a közleményben.

Több évszázados hagyományokra visszatekintő, katolikus egyházi felsőoktatási intézményként teológiai, egészségügyi, gazdasági és pedagógiai képzéseket kínálnak, és kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatók személyes mentorálására, a gyakorlati tapasztalat megszerzésére, valamint a régió és a Kárpát-medence közösségeinek szolgálatára.

Egyetemük idén is meghirdette szakirányú továbbképzéseit és kiegészítő képzéseit. A következő tanávban induló programokra, így a szakirányú továbbképzésre, a pedagógus szakvizsgát adó továbbképzésre, valamint a kiegészítő képzésre felvett, alap, mester (főiskolai/egyetemi) diplomával rendelkező hallgatók, valamint a képzésben részt vevő oktatók jelentkezhetnek.

A képzések jelentkezési határideje: 2026. augusztus 15.

Így segítheti ön is a munkát

Ugyanakkor néhány állandó víz, így a változó vízállású Tisza-tó, valamint a holtágak még alacsony vízállás mellett is alkalmas helyek a csípőszúnyoglárvák fejlődésére. Ezek mellett a kertvárosias területeken érzékelhető jelentősebb szúnyogártalom, elsősorban az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte okoz problémát. Azt írták: a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Ezek a fajok ugyanis a ház körüli apróbb vízmegállásokban, például eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban összegyűlt vízben is képesek kifejlődni. Az aszályos időjárás ellenére folyamatosan terjednek és a meleg égövi eredetük miatt a hőséget is jól bírják. Az inváziós szúnyogfajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében célszerű felszámolni a ház körül pangó vizeket, valamint szúnyoghálóval lefedni az esővízgyűjtőket. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az intézmény honlapján elérhetőek - olvasható az OKF közleményében.

A szervezet szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá.

Nyáron ugyanakkor a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.

A paksi erőmű teljesítményének akár a felét is meg lehetne takarítani

Kiemelik, a jól kialakított épületburok a nyári hőhullámokban legalább olyan fontos, mint télen. Nyáron ugyanis lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.

A probléma jelentőségét egy szemléltető becsléssel is alátámasztják. Ebben opcionálisan mintegy 1,5-2 millió légkondicionálóval ellátott háztartással számolnak Magyarországon, amelyek átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesznek fel hűtésre. Tekintve, hogy a jelenleg is uralkodó rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, az országos hőhullám csúcsidejében az együttes terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.

Kifejtésük szerint, ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.

Az ÉVOSZ becslése óvatosabb mint a Nemzetközi Energiaügynökségé

A közleményben jelzik: a benne szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, és nem elkülönített országos mérési eredmények. Hozzáteszik, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét.

Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.

Járjon akkor a klíma, amikor a napelemek termelnek – ehhez azonban termikus burok kell

Mindazonáltal rámutatnak, nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható. A rosszul szigetelt épület viszont gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést.

Okosmérőre épülő lakossági tarifa bevezetését szorgalmazzák

A jól szigetelt épület tehát lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.

Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.

Hangsúlyozzák, egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet.

A fejlesztésekben a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem is kapjon figyelmet!

Zárásként úgy összegeznek, mindez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.

Szorgalmazzák, hogy felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem, a hűtési energiaigény csökkentése és a csúcsterhelés mérséklése is kapjon figyelmet.

„A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem” – áll a közleményben.

Hangsúlyozzák, egy ilyen volumenű, több országot és pénzügyi szereplőt érintő fejlesztés finanszírozása és működése igen összetett. Az összegzésben a projekt legfontosabb tudnivalói mellett a finanszírozási, működési és gazdasági konstrukció legfontosabb összefüggéseit is bemutatják.

A két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért a finanszírozáshoz

A beszámolóból kiderül, a projekt finanszírozását az EXIM Bank és a folyamatba bevont MFB közel tíz hónapos pénzügyi, jogi és kockázati átvilágítást követően hagyta jóvá.

A finanszírozási konstrukció megvalósításához a két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért, amelyet a magyar állam biztosított számukra. „Ez a kezesség nem a Duna Aszfalt Zrt.-nek szólt, hanem a finanszírozó bankok számára jelentett biztosítékot a kötvénykibocsátás lebonyolításához” – hangsúlyozzák.

„A kezességvállalásról a magyar kormány és az illetékes állami szervek saját hatáskörben döntöttek; erre a Duna Groupnak sem ráhatása, sem döntési jogosultsága nem volt.”

Hozzáteszik, a kezességvállalás után a magyar állam kezességvállalási díjban részesül, amelyet a társaság fizet meg.

A kezesség nem a vállalat felelősségét váltja ki

Az írásban azt is kiemelik, hogy a finanszírozást nyújtó bankok a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek biztosították, így a hitel visszafizetéséért elsődlegesen a Duna Aszfalt Zrt. felel saját vagyonával. Az állami kezesség kedvezményezettje nem a Duna Group, hanem a finanszírozó bankok.

Kifejtik, a kezesség kizárólag arra az esetre szolgál biztosítékul, ha a Duna Aszfalt Zrt. valamennyi rendelkezésére álló eszköze és vagyona ellenére sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A kezesség tehát nem a vállalat felelősségét váltja ki, hanem a finanszírozó bankok kockázatát csökkenti.

A piaci átlagnál magasabb kamatbevételeket biztosít az államnak

A folytatásban arra is választ adnak, hogy miért éri meg a projekt finanszírozása a magyar államnak, és milyen hasznuk lesz ebből a magyar adófizetőknek. „A projekt finanszírozási konstrukciója több szempontból is előnyös a magyar állam és közvetve a magyar állampolgárok számára” – mutat rá az összegzés. Emlékeztetnek, az állami kezességvállalásért a Duna Aszfalt Zrt. kezességvállalási díjat fizet, amely közvetlen bevételt jelent az államnak.

Emellett a projekt finanszírozására kibocsátott kötvények a piaci átlagnál magasabb, jelentős kockázati felárat tartalmazó kamatozásúak. Mivel a kötvényeket magyar állami tulajdonú pénzintézetek jegyezték le, a kamatbevételek szintén az állami pénzügyi rendszerben jelennek meg. „Ez azt jelenti, hogy a konstrukció sikeres működése nemcsak a projekt megvalósítását szolgálja, hanem az állam számára is bevételt termel, amely közvetve a magyar közösséget és az adófizetőket is szolgálja” – fogalmaznak a közleményben.

A vállalatcsoport stabilitását több országban zajló projektek erősítik

Mindezeken túl arra is kitérnek, hogy a finanszírozás biztonságát tovább erősíti a Duna Group több lábon állása. A vállalatcsoport ugyanis nem egyetlen projektre épül: a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül a magyarországi mellett lengyel, cseh, szlovák és román leányvállalatok is végeznek kivitelezési tevékenységet, így a vállalatcsoport pénzügyi stabilitását több országban megvalósuló projektek és több piacon keletkező bevételek támasztják alá.

Ennek köszönhetően a finanszírozó bankok kockázata nem kizárólag az afrikai projekt eredményességétől függ.

Ehhez kapcsolódva hangsúlyozzák, hogy a társaság a kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamat- és adósságszolgálati kötelezettségét eddig maradéktalanul teljesítette, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni.

Minél sikeresebb a projekt, annál gyorsabban csökken a kötelezettség

A továbbiakban a gazdasági modelljét is kifejtik a projektnek, amelyben 184 kilométernyi közút és egy határhíd épül meg. Leírják, a Duna Group bevétele a megépített infrastruktúra üzemeltetése során beszedett útdíjakból származik majd.

A finanszírozási konstrukció alapján ezek a bevételek elsődlegesen a kötvény előtörlesztésére szolgálnak, így a projekt eredményes működése közvetlenül hozzájárul a finanszírozás gyorsabb visszafizetéséhez és a futamidő rövidüléséhez. Minél sikeresebb a projekt működése, annál gyorsabban csökken a fennálló finanszírozási kötelezettség, ezzel együtt pedig a finanszírozó bankok kockázata is.

Sem afrikai útépítésekkel, sem hazai autópálya-fejlesztésekkel nem vethető össze

A beruházás költségét meghatározó tényezőkkel kapcsolatban kifejtik: a nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési projektek költségeinek összehasonlítása kizárólag kilométerenkénti kivitelezési költség alapján nem ad valós képet.

Kiemelik, a Kasomeno–Mwenda projekt nem autópálya, hanem egy mintegy 184 kilométer hosszú, kétsávos közút megépítését és üzemeltetését foglalja magában, amelynek műszaki tartalma jelentősen eltér egy magyarországi autópálya-beruházástól. Az afrikai talaj- és geológiai adottságok eltérő műszaki megoldásokat tesznek szükségessé.

A beruházás része továbbá egy 362 méter hosszú határhíd, két korszerű egymegállásos határállomás, valamint az elektronikus útdíjfizetési és üzemeltetési infrastruktúra teljes kiépítése is. Ezért sem más afrikai, kizárólag útépítési elemeket tartalmazó projektek, sem hazai autópálya-fejlesztések kilométerköltségeivel nem végezhető szakmailag megalapozott összehasonlítás.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a kivitelezési költségeket a piaci verseny határozta meg. A nemzetközi és helyi partnerek, valamint az alvállalkozók nyílt versenyeztetési eljárás keretében kerültek kiválasztásra, amelyben minden megfelelő piaci szereplő részt vehetett.

Ezt tartalmazza a projekt

Az összegzés végezetül a GED Africa projekt részleteit is ismerteti, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén valósul meg. A beruházás részeként

• közel 184 kilométer hosszú közút,
• egy 362 méteres határhíd,
• két korszerű határállomás
• és a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra épül ki.

A hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi

Az új útvonal mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga tartomány bányászati területe és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti szállítási útvonalat, így jelentősen csökkenti a szállítási időt és a logisztikai költségeket. A két új, korszerű határállomás emellett jelentősen felgyorsítja a határátlépést a két ország között, tovább javítva a közlekedés és a kereskedelem hatékonyságát.

A projekt egy 25 éves PPP (Public–Private Partnership) konstrukcióban valósul meg. A 2024-ben megkezdett, hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi. A beruházást a Duna Group szakmai irányítása mellett nemzetközi és helyi vállalkozók valósítják meg.

Számos nemzetközi vállalat választja ezt a projektstruktúrát

A projektet a Duna Group Mauritiuson bejegyzett projektcége, a GED Africa Ltd. valósítja meg. Mint írják, Mauritius az Afrikába irányuló nemzetközi beruházások egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti központja. Számos nemzetközi vállalat választja ezt a struktúrát, mivel fejlett pénzügyi szolgáltatási környezetet biztosít, továbbá több afrikai országgal rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel, miközben Magyarországnak az érintett országokkal nincs ilyen megállapodása.

A társaságiadó-rendszereket vizsgáló nemzetközi rangsorban Mauritius 2024-ben a 15. helyen szerepelt, míg Svájc a 4., Magyarország pedig a 22. helyen állt. A 2025-ös rangsorban Mauritius a 16. helyre került, Magyarország a 21., Svájc pedig a 3. helyet foglalja el.

Érezzük a bőrönkön a változásokat

A folyamat hátterében többek között a fosszilis energiahordozók használata, a túlzott energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a pazarló termelési és fogyasztási gyakorlatok állnak. Következményei Magyarországon is érzékelhetők az egyre súlyosabb aszályokban, a szélsőséges időjárási eseményekben, a vizes élőhelyek kiszáradásában és a biológiai sokféleség csökkenésében.

Van még erőforrás, amit nem használunk

„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Mit tehetünk...

A WWF Magyarország szerint az egyéni takarékosság mellett rendszerszintű változásokra is szükség van: javítani kell az energiahatékonyságot, csökkenteni kell a fosszilis energiaforrások használatát, és növelni kell a megújuló energia részarányát. A Global Footprint Network számításai alapján a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás megfelezése önmagában csaknem három hónappal tolhatná későbbre a túlfogyasztás napját.

A mérések kezdete óta júniusban még soha nem regisztráltak ilyen magas napi átlagértéket, amiben a hónap végi extrém hőség mellett a Balaton alacsony vízállása is szerepet játszott. A júliusi változékony időjárás után a jövő héten várható kánikula hatására ismét jelentősen melegszik majd a Balaton vize - jelezték. Közölték azt is, a hivatalos vízhőmérséklet-mérés a Siófoki Viharjelző Obszervatórium előtt, mély vízben, egyméteres mélységben történik. A part közelében, a sekélyebb területeken ezért akár 1-2 fokkal magasabb is lehet a víz hőmérséklete.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastruktúrafejlesztési tervét jelentették be ezzel, ugyanis a visszaszerzett uniós források több, mint felét, 3550 milliárd forintot fordítanak 10 éves távlatban vasútfejlesztésre. Ez az osztrák vasútfejlesztés költségvetésével azonos mértékű ráfordítás.

Nehéz helyzetből indul a program

Az ország szinte minden fővonalát érintő beruházáscsomag részletes tájékoztatását a miniszter azzal nyitotta: ma évente 100 millió utazást bonyolít a vasúthálózat. Emellett az is átszik, ahol fejlesztés történik, kilő az utasszám.

43 év a járműkpark átlagéletkora, így egyik legfontosabb feladatként emelték ki ennek javítását:

„Az a cél, hogy 10 éven belül megfelezzük az átlagéletkort” – mondta Vitézy Dávid.

Ráadásul a legtöbb helyen az állomások vagy vonatok akadálymentessége sem megoldott. „Óriási feladatunk van abban, hogy mindenki számára elérhetővé tegyünk a vasutat” – tette hozzá.

Az állomások 33 százalékában nincs valós idejű utastájékoztatás, míg a pályahálózat 42%-án van érvényben érdemi sebességkorlátozás. Elképesztő vállalásokra van tehát szükség egy átfogó minőségemeléshez.

Ott avatkoznak be először, ahol a legtöbb késés keletkezik, majd a következő években lépnek előre a beruházásokkal is. Létrehozzák hamarosan az Országos Közlekedésszervezőt, digitalizálják a vasúti működést, új intercity flotta érkezhet majd az országba pár éven belül, idén elindítják a HÉV szerelvények és több motorvonat beszerzését is.

A kormány szándéka a vasútállomások kereskedelmi hasznosítása és bizonyos fejlesztésekhez a magántőke bevonása is, de minden esetben úgy, hogy az a közérdeket szolgálja.

Az útépítési prioritást a vasútra tolják át

Távlati képként mutatták be, hogy a teherforgalmat a közútról a vasútra kívánják terelni. „Ausztria – emlékeztetett Vitézy – minden erővel védi gyorsforgalmi útjait a kamionoktól, nekünk is át kell vennünk ezt a mintát.”

A Baross Tervben rögzítették a szándékot megyeszékhelyek közötti vasúti közlekedés versenyképessé tételére. . A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, ami a megyeszékhelyek között óránként jár, ehhez gyorsabb fővonalakra és új generációs InterCity motorvonatokra lesz szükség. Hosszabb távú célként jelölték meg, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat kiépítése, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása is. Minden 500 fő feletti településen szeretnék elérni, hogy napi öt járat legyen elérhető, ehhez a jelenleginél sokkal szorosabban összehangolják majd a vonat- és buszközlekedést. „Ez a magyar vidék felzárkóztatása szempontjából is kulcsfontosságú feladat” – jegyezte meg a miniszter.

Újjáépítik a pécsi vasútvonalat, illetve a Debrecen-Nyíregyháza, valamint a Hatvan-Miskolc vonal is 160 km/órás pályává válhat; mindkettő 200 milliárd forint fölötti fejlesztéssel; kidolgozzák a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tram-train koncepcióját; de 170 milliárd jut majd a Budapest-Szeged vonalra is.

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

Az agglomerációs térségek fejlesztésére eddig jóformán nem reagált a magyar közlekedéspolitika.  Ma Budapest körül 30 percenként közlekednek vonatok, ezt 15 percre emelnék, míg a nagyvárosoknál fél órára sűrítenék a járatokat.

Budapest kulcspozícióban

„A fővárosi agglomeráció autófüggőségét – hangsúlyozta – fel kell oldani, el kell kezdeni a központi régió fejlesztését.”

Amint arra felhívták a figyelmet: minden fővonal a fővárosba köt be, ahol azonban teljesen telítettek a vasúti kapacitások. Budapest vasúti kapacitása az egész országét befolyásolja: ha egy budapesti rendezőpályaudvaron történik probléma, az akár egy békéscsabai vonalon mutatkozó késésért is felelős lehet.

Kulcskérdés tehát az fővárosi fejlesztések előtérbe helyezése. Ezért korszerűsítik majd a Nyugati pályaudvart, építik meg a déli körvasút folytatásaként a Népligeti vasútállomást (ami az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja lesz) és újítják fel a Csepel-ráckevei, valamint szentendrei HÉV vonalakat, ahová új szerelvények is érkeznek majd.

Mivel kész tervek vannak hozzá, elkészülhet még a jelenlegi kormányzati ciklusban a 3-as metró meghosszsabbítása úgy 80 milliárd forintból, ősszel indul a budai fonódó folytatása és 2030-ig megépülhet a Bajcsy-Zsilinszky úti villamospálya is kb. 52 milliárd forintból.

Nekiállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér városba való kötöttpályás bekötésének is. Ezt új vonalon képzelik el, amely Monortól vezet Budapestre. A 400 milliárd forintos tervezett költségvetésű fejlesztéstől azt várják, a jelenlegi monori vonal a teherszállításban hasznosul majd. E beruházást koncesszióban építené a kormány.

Messzire tekintve az országot szeretnék bekötni az európai gyorsvasút-hálózatba, így 2050-re el akarják érni, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába 3,5, Varsóba pedig 5-6 óra alatt el lehessen jutni Budapestről.

-- Galériánkban több fejlesztés tervezete között is böngészhet -- 

Nemcsak a kérdőíven, hanem mailben is elküldhetik javaslataikat

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak a közlekedésbiztonság legfontosabb kérdéseiről" - fogalmazott a tárcavezető. A visszajelzéseket a kérdőív mellett a kozlekedesbiztonsag@kbm.gov.hu email címen is várják. A kérdőívben egyebek mellett az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a kirívó gyorshajtás elleni fellépésről, a visszaeső szabályszegők szankcionálásáról, az átlagsebesség-mérés bevezetéséről, valamint az elektromos rollerek szabályozásáról kérik ki az emberek véleményét.

Koszorúzással tisztelegtek a vasutasok, vasútépítők előtt

A Nyugati pályaudvarról 180 évvel, 1846. július 15-én indult útjára az első menetrend szerinti gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között, az emléktábla koszorúzásával a vasútépítők, az elődök és mindazok előtt tisztelegtek, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar vasút fejlődéséhez, sikereihez. Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen arról szólt, hogy az 1846-os vasút közlekedését jellemző előremutató szemlélettel kell tovább dolgozni, hogy a következő évtizedekben a magyar vasút aranykorát lehessen megvalósítani. Hegyi Zsolt beszámolt arról, hogy a 180. évfordulónak méltó emléket szeretnének állítani. Egyebek közt a 180 éves évfordulóra felmatricázott Vectron mozdonyt közlekedtetnek, emlékbélyegsorozatot készítettek, és elindítottak egy online játékot is.

Változások a MÁV vezérkarában

Az ünnepséget követően Vitézy Dávid az MTI kérdésére elmondta, hogy rövidesen kinevezik a MÁV új igazgatósági tagjait is. Az Országgyűlés várhatóan július 21-én elfogadja az országos közlekedésszervező és gördülőállomány-kezelő társaság létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot. Ekkor foglalkoznak majd a személyi kérdésekkel, és ennek része lesz az új MÁV igazgatóság is - tette hozzá. Hangsúlyozta, addig sem lesz működési zavar, az igazgatóság új tagjainak kinevezéséig a jogköröket ő gyakorolja.

Új P+R parkolók és B+R kerékpártárolók segítik a közlekedőket.

Berettyóújfaluban megszépült az épület homlokzata, az utasok pedig mára tágasabb előcsarnokot, valamint egy új, hűtött-fűtött várótermet és teljesen korszerűsített, akadálymentes mosdókat vehetnek birtokba.

Demecserben a külső-belső felújítás mellett, bringatárolót és egy akadálymentes parkolót is kialakítottak. Az épület körüli burkolatot felújították, ezen belül akadálymentessé is tették a környezetet, taktilis burkolatokkal, rámpával.

A magyar tájfutó 22 másodpercre a győztestől és négy másodpercre a dobogótól a negyedik helyezést érte el, ami minden idők legjobb magyar férfi egyéni helyezése a felnőtt világbajnokságok történetében. 

Jó versenyt futott Jónás Ferenc is, aki 54 másodperc hátránnyal a 13. helyen végzett, korábbi világbajnokot is maga mögé utasítva. A számot a norvég Kasper Fosser nyerte, második a francia Vilhelm Gerove, harmadik a finn Tuomas Heikkila.

Csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb

A magyar szövetség honlapján Bujdosó Zoltán elmondta, hogy előre aláírta volna ezt az eredményt, ám picit bosszantja a hiba, amit a 15-ös pontnál elkövetett. Jó előjelnek tartja a kieséses szám előtt, hogy versenyben volt a legjobbakkal, és ez extra motivációt ad neki.

"Tudtam, ha összeáll egy jó futás, akkor az bármire elég lehet, de igazából csak arra akartam koncentrálni, hogy a saját futásom jó legyen, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég" - fogalmazott a Tabáni Spartacus versenyzője.

A szerdai pihenőnap után csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb, amire szintén Sestri Ponentében kerül sor. A kieséses körök majd pénteken következnek immár a belvárosban.

A Duna Aszfalt évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll. Mi előzte meg, hogy elvállalja az elsőszámú vezetői tisztséget?

Én Sátoraljaújhelyről származom, a családom elsőgenerációs értelmiségi tagjaként, mint egy korábbi interjúban is említettem, már hetedik osztályos koromban tudtam, hogy építőmérnök akarok lenni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és elmondhatom, hogy az építőipar számos pozíciójához volt már szerencsém.

Lehettem például a KKK (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) főigazgatója, ez egy helyettes-államtitkári pozíció lenne ma. Az az ismeret, amit az államigazgatás terén szereztem, rendkívül nagy segítség volt, amikor 2010 után visszakerültem a céges világba. Közismert, hogy keresem mindenkivel a jó együttműködéseket, illetve a legnehezebb feladatoknál is megtalálom a megoldásokat.

A felkérés után egy hét gondolkodási időt kértem. Átgondoltam előszőr is, hogy van-e bennem elég energia, hogy ennek a rendkívüli tempóban fejlődő csoportnak az elsőszámú vezetői tisztségét betöltsem. És azt is át kellett gondolnom, mint mindenkinek, aki vezetői tisztséget vállal, hogy ezt a 24 órás „hivatalt” magánszemélyként akarom-e? Miután alaposan átgondoltam és egyértelmű igen volt a válaszom, visszajeleztem a felkérésre!

Ki vezeti a cégcsoportot?

Az igazgatóság.

Milyen a munkakapcsolata a tulajdonossal?

A felkérést természetesen a tulajdonostól kaptam, azzal, hogy a tisztséggel a pénzügyi és a jogi felelősség az enyém. Szíjj László iparági tapasztalatára szeretnék építeni, hiszen mára – ha tetszik - az építőipar doyenje.

Csakúgy az igazgatóság tagjaira is rendkívül számítok, hiszen mindannyian minimum évtizedes tapasztalatok birtokosai a társaságnál. Nekem a tulajdonosokkal közösen meghatározott elvek mentén és célok felé kell a cégcsoportot irányítani.

Milyen területeket képviselnek az igazgatóság tagjai?

Az alapító nem tagja a tanácsnak. Az igazgatóságban a jogi, vállalkozás és kommunikáció, a gazdasági, vállalati integritás, a hazai kivitelezési és két fővel a nemzetközi területek felelősei foglalnak helyet.

Ez nem egy multinacionális vállalat szervezeti felépítésére hasonlít?

Én azért is vállaltam ezt a rendkívül megtisztelő tisztséget, mivel jól látható, hogy 2014 után, amint a jogi lehetőségek megnyíltak, egy európai nagyvállalati modellt alakított ki a tulajdonos. A Duna Group egy nemzetközi cégcsoport, ahol a Duna Aszfalt Zrt. a zászlóshajó. Kiegészülve a pénzügyi és befektetési csoporttal egy modern európai vállalkozási formációt adnak. Lehet, hogy hasonlít erre egy multinacionális vállalat szerkezete, ám a legfontosabb, hogy a fiatalok számára vonzó dinamikát sugalljunk, hiszen egy ilyen céghez kezdő mérnökként is szívesen jöttem volna, igazgatósági elnöknek pedig pláne!

Mindjárt az első napján szembesülhetett azzal, hogy hurrikán szerű kritikák jelennek meg  a társaság által kivitelezett mohácsi Duna-híd és az arra felhordó négysávos út projektje kapcsán. Mit mond erről?

Az ország egyik legnagyobb építőipari beruházását végző szervezet vezetőjeként természetesnek gondolom, hogy az új kormány új vezetői áttekintik a beruházásokat. Ha módosítani akarnak, mi nyitottak vagyunk az együttműködésre.

A kinevezéséhez mit szólt a szakma?

Egészen meglepő gratulációkat is fogadhattam. Jó jelnek tekintem, hogy száz százalékban pozitív üzeneteket kaptam. Azt gondolom, hogy ez nem elsősorban nekem, hanem a Duna Aszfalt Zrt. eddigi munkájának az elismerése is. Hiszen, ha az ismerőseim rossz tapasztalatot szereztek volna korábban a cégről, biztosan nem gratulálnak őszintén.

Mire számíthatnak Öntől a kollégái?

Négy éve erősítem a Duna Group csapatát. Azt gondolom, van annak jelentősége, hogy személyemben a tulajdonos egy tapasztalt mérnököt kért fel vezetőnek. Ez a társaság építeni akar.

A Duna Aszfalt Zrt. elismerten egy rendkívül dinamikus szervezet. A kollégáim arra számíthatnak tőlem, hogy az innováció fenntartását és a technológiai fegyelem további maradéktalan betartását várom. 

Tekintettel arra, hogy a hazai teher és személygépkocsi állomány mennyisége a következő tíz évben a szakértők szerint még jelentősen nőni fog Magyarországon, én az előttünk álló feladatok tengerét látom. Hiszen az országban mind a kötöttpályás, mind a közúti hálózatok fejlesztése és fenntartása terén rendkívüli a lemaradásunk.

"Meg fogunk ott jelenni, feltérképezzük, hogy mi a helyzet és utána az önkormányzatokkal közösen megpróbáljuk ezeket a telepeket minél hamarabb korszerű európai telepekké tenni" - jelentette ki Gajdos László.

A helyzetfelmérés lezárultával a szaktárca az önkormányzatokkal közösen dolgozza majd ki a szükséges fejlesztési irányokat.

A STRABAG központi roxit építőanyag-szervezete tizenkét országban, több mint 300 helyszínen működik, és a nemzetközi projektüzletágban is aktív. Körülbelül 3 000 munkatárs dolgozik többek között 116 betonkeverő üzemben, több mint 70 kőbányában, 17 homok- és kavicsbányában, valamint egy tucat bitumenemulziós és polimerrel módosított bitumen (PMB) gyárban, ahol évente mintegy 3 millió köbméter betont és 24 millió tonna követ és kavicsot állítanak elő. Leopold Leonhartsberger, a roxit gazdasági ágazatvezetője a változások okairól elmondta:

Ne locsoljanak csapvízzel! 

Probléma jellemzően akkor van a vízellátásban, amikor a szolgáltatás kulcselemei meghibásodnak, ilyenkor a javítás ideje alatt akadozhat a szolgáltatás. Az ilyen havária helyzetek miatt lehet hosszabb-rövidebb ideig vízhiány, vízkorlátozás, ami a hőségben még nagyobb kihívást jelenthet - írták. A felhasználóktól azt kérik, hogy locsolásra ne csapvizet használjanak, hanem az otthoni fúrt kutakat, vagy az összegyűjtött esővizet, csökkentsék a növényzet locsolására használt ivóvíz mennyiségét és a locsolás gyakoriságát. Emellett mellőzzék az ivóvízzel történő pormentesítést, és a hőség idején az utak, járdák locsolását se csapvízzel oldják meg - közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.

a IV. kerületi Baross utca 39-43. szám alatti használaton kívüli iskolaépület átalakításával 26 bérlakást hoznak létre.

Lakhatási mintaprojekt valósul meg

Ahogy azt régebbi cikkünkben is megírtuk, a korábbi Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola épülete már 2007 óta áll üresen, állapota jelentősen leromlott. A beruházást a FORT-BAU Zrt. kivitelezi mintegy 1,3 milliárd forintból, a Nartarchitects építésziroda tervei szerint. Garzonok mellett helyt kapnak itt kétszobás lakások, és kialakítanak majd két 100 négyzetméternél is nagyobb lakást is a nagycsaládosoknak.

A beruházás hétfői bejárásán kiderült, a Demo Hub az AHA Budapest (Affordable Housing for All) nevű európai uniós támogatással megvalósuló lakhatási mintaprojekt része. Kimondott célja a megfizethető és energiahatékony szociális bérlakások biztosítása a lakhatási szegénységgel küzdők számára.

Korábbi sajtóhírek szerint a projekt sikere esetén példaként szolgálhat számos fővárosi tulajdonban lévő, használaton kívüli iskola hasznosítására.

Rászorultsági alapon lehet majd bérelni

Nagy Judit, a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési és projektmenedzsment főosztályának vezetője elmondta: a beruházás 6,2 millió euróból valósul meg, ennek 80 százaléka uniós támogatás, a többit a fővárosi önkormányzat teszi hozzá önrészként.

A Demo Hubban kialakított 26 lakást szociális rászorultsági alapon lehet majd bérelni. A beruházás idén zárul, költözni a jövő év elején tudnak majd a lakók.

Az EU-ban sehol nem volt ennyire jelentős növekedés

Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett. Felhívta rá a figyelmet, Budapesten nagyon súlyos lakhatási válság van. „Az ingatlanárakat tekintve az egész Európai Unióban nem volt még olyan jelentős növekedés az elmúlt időszakban, mint Budapesten" – fogalmazott. „Ez a projekt nem írja felül ezeket a válsághelyzeteket, de egy lehetséges teszt a tekintetben, hogyan lehetne szembenézni ezekkel a kihívásokkal, és a különböző szakmai szervezetekkel egy közös, érdemi stratégiát megalkotni” - hangsúlyozta a főpolgármester.

A Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Budapest forgalmas közterületein, valamint sűrűn lakott részein 300-500 méterenként elérhető ivókút, emellett különböző intézkedésekkel készülnek a fővárosi cégek és intézmények. Az ivókutak pontos helyét már a BudapestGO alkalmazásban és a budapest.hu oldalon is meg lehet nézni.

Hozzátették: Budapesti Közművek valamennyi érintett divíziója előkészíti a hőség idejére a védelmi feladatokat: az FKF a locsolójárműveket indít, a FŐKERT öntözési és árnyékolási programokat működtet, a FŐTÁV pedig felkészíti a távhűtési rendszereket a nyári terhelésre. A BKM mintegy 20 mosó-locsoló járművel végzi a közterületek hűtését.

Kitértek arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Központ több pihenőidőt biztosít a járművezetőknek.

Szegeden, a Klauzál téren a Szegedi Vízmű Zrt. párakaput helyezett ki, a meglévők mellett a Móra Ferenc Múzeum előtti téren pedig egy újabb ivócsapot is felszereltek. A párakapu és az ivócsap a tervek szerint a nyár végéig működik. Emellett a cég honlapján felsorolta a hagyományos, kék színű nyomós kutak helyszíneit is, ezekből Szegeden 124, a szintén a vállalkozás szolgáltatási területéhez tartozó Algyőn pedig 26 található.

Székesfehérváron az önkormányzat tájékoztatása szerint a tavasztól őszig állandóan üzemelő 39 ivókút mellett a hőségriasztás idejére további öt helyszínen ivókutat üzemelnek be úgy, hogy ivásra alkalmas szerkezeteket szereltek fel az ott található tűzcsapokra. Felhívták a figyelmet, hogy a belvárosban több bevásárlóközpont és az autóbusz-pályaudvar váróterme klimatizált, ezek bárki által igénybe vehetők.

Pécsen az önkormányzat már napokkal ezelőtt egyeztetésre hívta az érintett városi cégek - így a városüzemeltetési feladatokat ellátó és a vízszolgáltató társaságok -, valamint az intézmények és partnercégek képviselőit a küszöbön álló hőségre való felkészülés jegyében. Ennek eredményeként a város közterületein minden eddiginél több ivóvízvételi lehetőséget kínálnak. A www.pecs.hu-n is megtalálható lista szerint összesen 44 ivókútnál és 5 csobogónál juthatnak ivóvízhez az emberek, akik számára tíz klimatizált épület is rendelkezésre áll.

A hőség elől menekülők és felfrissülésre vágyók számára a belvárosi sétálóutcák felett árnyékoló napvitorlákat feszítettek ki, rendszeresen fognak járni útlocsoló járművek, a városi vízszolgáltató Tettye Forrásház Zrt. hat helyszínen állított fel reggeltől estig üzemelő párakapukat, a közösségi közlekedési feladatokat ellátó Tüke Busz Zrt. pedig az összes klímás buszán működtetni fogja a légkondicionálókat, a megállókban pedig eltekint az elsőajtós felszállási szabály alkalmazásától - közölte a helyhatóság az MTI-vel.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere Facebook-oldalán arra kérte az embereket, hogy figyeljenek egymásra a közeledő nagy hőségben, emellett arról tájékoztatott, hogy a város több pontján párakapukat hoztak működésbe és a forgalmas helyszíneken, játszótereknél napvitorlákat feszítettek ki. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a szokásos helyszíneken működő ivókutakat is beindították, míg Kaposváron összesen tizennégy klimatizált épület áll a hűsölni akarók rendelkezésére, ezek címei pedig megtalálhatók a https://somogy.katasztrofavedelem.hu címen, ahol számos praktikus információ is olvasható a hőség kapcsán.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ kiemelte, a hirtelen felmelegedés és a tartós hőség különösen megterhelheti a szervezetet, ezért fontos, hogy időben felkészüljünk a kánikulára, és fokozottan figyeljünk idős hozzátartozóinkra és a saját egészségünkre is.

A nagy melegben fontos a folyadékpótlás, mivel a hőségben a szervezet fokozottan veszít vizet és ásványi anyagokat; lehetőleg vizet vagy cukormentes italokat válasszunk, kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, a zsíros ételek fogyasztását - emelték ki.
 

Hazai gyártókat és tudatos vásárlókat szeretnének összekapcsolni

A védjegyprogram féléves értékelése alkalmából háttérbeszélgetést tartottak a sajtó képviselői számára június 17-én, amelyen többek között megszólalt a tanúsító bizottság néhány tagja és a prémium termékeket gyártó cégek képviselői is.

A védjegyprogramot 2025. október 1-jén indította el az ÉVOSZ egy több mint másfél éves előkészítő munka eredményeként. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kiemelte, a cél egy olyan közösség létrehozása, amely a prémium minőségű, Magyarországon gyártott építőanyagokat állítja reflektorfénybe.

Mint fogalmazott, a kezdeményezés egyszerre kívánja segíteni a fogyasztókat a minőségi választásban és ösztönözni a hazai termékek használatát.

Az elnök szerint az építőipar jelenlegi, mintegy 48 százalékos importkitettsége hosszabb távon akár 30–35 százalékra is mérsékelhető lenne, ha a hazai gyártású termékek nagyobb szerepet kapnának a piacon.

A tanúsítás nemcsak a termékre, hanem annak gyártójára is kiterjed. A bírálat során vizsgálják többek között a gyártó működését, minőségbiztosítási rendszerét, szakmai felkészültségét, valamint hosszú távú megbízhatóságát is.

A fenntarthatóság kiemelt szempont

A védjegy odaítélésénél a hagyományos műszaki megfelelőség mellett kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok.

A pályázatokat koordináló Báthy Zsombor projektmenedzser elmondta, hogy a 2025 októberében elindított Prémium Magyar Építőanyag védjegyet eddig kilenc, többségében magyar tulajdonú gyártó közel 50 terméke nyerte el. A minősített termékek széles kört fednek le, a szigetelőanyagoktól és falazóelemektől kezdve a tetőcserepekig.

A védjegyet olyan, jellemzően több éve sikeresen működő vállalatok szerezhetik meg, amelyek kiemelkedő minőséget képviselnek termékeikkel. A szakember hangsúlyozta, hogy a pályázati és minősítési folyamatban fontos szerepet töltenek be a külső szakmai partnerek is, mint az egykori ÉMI, mai nevén a Közlekedési és Beruházási Minisztérium {korábban Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM)} irányítása alatt álló Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI), amely hozzájárul a védjegy hitelességének és szakmai megalapozottságának biztosításához.

Tisztul a piac

Barthel-Malik Adrienn, az ÉVOSZ Tanúsító Bizottságának tagja, a Market Építő Zrt. stratégiai szakembere szerint a program egyik legfontosabb hozadéka, hogy átláthatóbbá teszi a piacot.

Véleménye szerint a Prémium Magyar Építőanyag védjegy első fél éve várakozáson felül sikeres: már több mint 50 védjegyes termék csatlakozott a rendszerhez, és további kérelmek elbírálása zajlik. Ez azt mutatja, hogy az építőanyag-gyártók nyitottak a minőség és a fenntarthatóság objektív értékelésére.

A védjegyezési folyamat egyik legfontosabb hozadéka, hogy a gyártókat saját műszaki dokumentációjuk és minőségbiztosítási rendszerük felülvizsgálatára ösztönzi.

Az elbírálás során gyakran szükség van dokumentációs pontosításokra, ami hozzájárul a termékek és a gyártói folyamatok fejlesztéséhez.

A minőségi szempontok mellett kiemelt szerepet kap a környezeti teljesítmény értékelése is. A pályázóknak számot kell adniuk többek között termékeik környezeti hatásairól, valamint a gyártáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásról, ami erősíti az ágazat fenntarthatósági szemléletét.

A szakember szerint a védjegy másik jelentős eredménye, hogy elindított egy fontos szakmai és piaci párbeszédet az építőanyagok minőségéről és fenntarthatóságáról.

A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat a piac tisztulásához, miközben megkönnyíti a vásárlók számára a megbízható termékek kiválasztását.

A tanúsító bizottság tapasztalatai alapján az eddigi pályázók alapvetően megfelelnek a követelményeknek, ugyanakkor a folyamat segít abban, hogy a minőségügyi és dokumentációs feladatok tudatosabbá, rutinszerűbbé váljanak. A védjegy így nemcsak elismerés, hanem folyamatos szakmai fejlődésre ösztönző eszköz is az építőanyag-gyártók számára.

Az állami beruházásoknál is nagyobb szerepet kaphatnak

Az ÉVOSZ egyik stratégiai célja, hogy a védjeggyel rendelkező termékek az állami építési beruházásokban is nagyobb szerepet kapjanak.

Koji László szerint az újonnan létrejött Közlekedési és Beruházási Minisztérium támogatja a programot, és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közbeszerzések során a fenntarthatósági és minőségi szempontok között megjelenhessenek a védjegy által képviselt elvárások.

Az elnök hangsúlyozta, nem a piac korlátozása a cél, hanem olyan értékelési szempontok alkalmazása, amelyek előnyben részesítik a magas minőségű, fenntartható és ellenőrzött eredetű termékeket.

Következő cél a lakosság megszólítása

Az ÉVOSZ szerint a program első fél éve elsősorban a gyártók bevonásáról szólt. A következő időszak fő feladata már a lakossági és beruházói szemléletformálás lesz.

A szervezet marketingkampányt indít a védjegy ismertségének növelésére, és arra számít, hogy az otthonfelújítási és energiahatékonysági programok új lendületet adhatnak a minősített hazai építőanyagok iránti keresletnek.

A jelenlegi eredmények alapján az ÉVOSZ úgy látja, már elegendő számú minősített termék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a védjegy valódi tájékozódási pontot jelentsen a szakmai és a lakossági vásárlók számára egyaránt.

Búza László, a minisztérium élelmiszergazdaságért, - forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkára kiemelte, hogy a dinnyetermesztés komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon, a termelők kemény munkájának és kitartásának köszönhetően több mint 120 tájfajta terem. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja, hogy Magyarországon tíz éven belül egyebek mellett egészségesebb és boldogabb emberek éljenek, amit ehhez az élelmiszergazdaság oldaláról hozzá kell tenni, az az agrártárca feladata.

A sajtóeseményen kiderült, a Lidl fontos célja, hogy minél több hazai termelővel és gyártóval működjön együtt, minél több magyar termék jusson el a vásárlókhoz. A "Lidl a magyar beszállítókért" program eredményeképpen már csaknem 500 magyar vállalkozással dolgoznak együtt, mintegy 6000 hazai árucikk található az áruházlánc kínálatában, így stabil piaci lehetőséget kínálnak a magyar cégeknek. A program külpiaci sikerét és a hazai termékek nemzetközi versenyképességét jelzi, hogy

míg az indulásakor 36 magyar beszállító terméke jutott el a külföldi Lidl-áruházakba, addig tavaly már 124 hazai vállalat összesen 671 terméke volt elérhető 28 Lidl-ország kínálatában, a teljes magyar export értéke pedig meghaladta a 161 milliárd forintot - közölte Szlavikovics Zita.

A különleges ruha mellett a múzeum koncertekkel, táncházzal, alkotóműhellyel és világkörüli kulturális kalandtúrával is készül az estére - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel. A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek, mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.

A családokat és a gyerekeket egész este interaktív programok várják a MÉTA térben, ahol lehet mangafigurát és "manga-kimonót" tervezni Hokuszai nyomán, kékfestő mintákkal alkotni, kerámiákat formázni vagy éppen indián testfestéseket készíteni. A koncertprogramok is a közös játékra építenek, ahol Bolba Éva és a JAZZterlánc természetjáró zenei kalandra hívja a gyerekeket, Kárász Eszter mesezenekara pedig interaktív zenés-táncos programmal készül.

Áradások, rengeteg csapadék és a szárazság is kihívás elé állítja az emberiséget

A Csendes-óceán egyes területein is rendkívül magas hőmérsékleteket mértek, amit az El Nino-jelenség várhatóan még tovább szít majd. Májusban a világ szélsőséges időjárási eseményei között áradások sújtották Törökország, Bulgária és Moldova egyes régióit, miközben Európa nyugati, középső és keleti térségének legnagyobb részén - Spanyolországban és Olaszországban is - szokatlan szárazság volt. Európán kívül, Észak-Amerika délkeleti részén, Ázsia indiai szubkontinenstől északabbra fekvő térségében, Kína nyugati részén, Brazília egyes területein, Afrika déli részén és Ausztrália egyes régióiban szintén kirívóan csapadékos időt tapasztaltak. Az átlagnál szárazabb idő volt ugyanakkor az Egyesült Államok középső részén, Közép-Ázsia nagy területein, Madagaszkáron, Ausztrália délnyugati vidékein, és Dél-Amerika legnagyobb részén.

Az El Nino a szélsőségek felé tolja az időjárási eseményeket

Az El Nino időjárási jelenség várhatóan a következő hónapokban alakul ki, és világszerte szélsőséges időjárási eseményeket okozhat - jelezte a Copernicus a jelentésben. Az El Nino két-hét évente jelentkező természetes jelenség, amikor a gyengülő passzátszelek miatt jobban felmelegedik a Csendes-óceán keleti része. Ennek eredményeként általában emelkednek a globális hőmérsékletek, és változik a csapadékeloszlás, ami egyes régiókban aszályt, másokban pedig heves esőzéseket jelent.

Azt írják, érdemes már most elkezdeni a tervezést, hiszen sok helyen gyorsan betelnek a szabad helyek.

Az elmúlt évben több mint háromszázezer belépést regisztráltak az eseménysorozathoz csatlakozó intézmények országszerte egyetlen éjszaka alatt.

Itt lehet megvenni a jegyeket

Vidéken a belépőjegyek az adott intézményekben válthatók meg. A fővárosban ugyanakkor egységes karszalaggal látogathatók a Múzeumok Éjszakája rendezvényei és kiállításai. A felnőtt karszalag 3000 Ft, a gyermek karszalag (6-18 éves korig) 1500 Ft. A karszalagok megvásárolhatók előzetesen online a www.jegymester.hu weboldalán, illetve a programban résztvevő budapesti múzeumokban.

A karszalag ezen az estén valamennyi budapesti résztvevő intézményben érvényes. Aki a Múzeumok Éjszakája jegyet egy-egy múzeum saját weboldalán, webshopján keresztül vásárol, úgy ebben az intézményben tudja átvenni a karszalagot.

A lezajlott adatfrissítésekre tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb június 9-éig lehet megtenni - közölte a tárca.

Öt települési kategóriában adnak át díjakat

A Virágos Magyarország szervezőbizottsága és a Visit Hungary idén is öt települési kategóriát díjaz, ezek a kisebb és nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és feletti városok, valamint a budapesti kerületek. A versenyhez határon túli magyar ajkú települések is csatlakozhattak. A Virágos Magyarország idén kiemelten keresi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek példát mutatnak a klímaadaptív zöldfelület-fenntartásban, a korszerű növényalkalmazásban, a csapadékvíz-hasznosításban és a fenntartható településüzemeltetésben. Idén csaknem 200-an - köztük kertész- és tájépítészmérnökök, zöldfelület-fenntartók és falugazdák - segítik a verseny sikeres lebonyolítását.

Nemzetközi zsűri is értékeli a településeket

A díjazott települések a novemberi díjátadó gálán vehetik át az elismeréseket. Közölték: Magyarország 2026-ban is képviselteti magát az 51 éves múltra visszatekintő Európai Virágos Városok és Falvak nemzetközi versenyén. Idén a falvak kategóriájában Etyek, míg a városok között Kecskemét képviseli hazánkat. A nemzetközi zsűri 2026. július 4. és 7. között látogat Magyarországra, hogy a helyszínen mérje fel a két települést.

A gidák az érkező traktorok zajára sem ugranak fel

A világra jövetelt követő első hetekben a gidák túlélését a lapulási reflex és a teljes szagtalanság biztosítja; álcázó testszínük és semleges illatuk következtében elkerülik a rájuk leselkedő ragadozók figyelmét. A gabonatáblákban, erdőkben ez elegendő védekezési stratégia, azonban a rétek, lucernások kaszálása során ez a legfőbb veszélyforrás is egyben. A gidák az érkező traktorok zajára sem ugranak fel, hanem továbbra is mozdulatlanul lapulnak, ami akár végzetes is lehet számukra.

A mentési módszer egyszerű és jól szervezett. A kaszálás előtt a földhasználó jelzi a vadászatra jogosultnak a munka várható kezdetét, ők értesítik a drónpilótát, aki közvetlenül a traktor megérkezése előtt végigrepüli a munkaterületet. Ha találnak veszélyben lévő gidát, biztonságba helyezik, és a kaszálás végeztével szabadon engedik, amit az őzsuta gyorsan megtalál és továbbnevel.

Évről évre egyre több eredménye van a mentésnek

Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya 2024 májusában Kammermann Péter és Bleier Norbert tájegységi fővadászok részvételével kezdte meg az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben a kaszálandó területeken az őzgidák mentését. Az életmentésen túl egy kutatási programot is indítottak: megjelölték a mentett egyedeket a további nyomon követésük érdekében.

Bleier Norbert ismertette: az első év a tapasztalatszerzésről szólt, és a kora nyári, rendkívüli meleg alaposan megnehezítette a dolgukat. A drónos keresést sokszor hátráltatta, hogy a hőség miatt a hőmérséklet-különbség sokszor nem volt elég nagy, így a gidák hőképe nem volt mindig egyértelmű. A kezdeti nehézségek ellenére is öt vadászatra jogosult területén tizenöt gidát mentettek és jelöltek meg. A 2025-ös év őzgidaszületési időszakot már tapasztalatokkal felvértezve várták, és az időjárás tekintetében is szerencsésebbek voltak az előző évhez képest – tette hozzá a tájegységi fővadász. A mentés és kutatás területét bővítették a szomszédos Gemenci vadgazdálkodási tájegységben is, négy vadászatra jogosult közreműködésével. A két tájegységben 2025-ben 40 őzgidát mentettek és jelöltek meg a hőkamerás drón segítségével.

Tavaly óta a program országos kiterjesztésű lett: az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága – a megyei koordinátorok segítségével – 2026-ban is folytatja a kaszálások előtti hőkamerás drónos őzgidamentést és -jelölést. A kezdeményezés eredményességét jól mutatja, hogy tavaly országszerte 278 őzgidát sikerült megmenteni.

A közlemény szerint A törzsfőktől a királyokig című rendezvénysorozat központi témája idén a hatalom és a vezetés régészeti nyomainak bemutatása lesz. A hétvégi eseményeket a Régészet éjszakája egészíti ki A régészet sötét oldala alcímmel.

Már a hivatalos megnyitó előtt, június 6-án elindulnak a rendezvények: Kalocsán középkori hangulatú családi nap kínál programokat apródpróbával, viselet- és fegyverzetbemutatóval, jelmezversennyel, íjászattal és kézműves foglalkozásokkal. Budapesten, a BTM Vármúzeumban pedig kincskereső kaland, középkori játékok, szerepjáték és állatcsont-simogató is szerepel a programkínálatban.

Június 12-14-én az ország számos pontján múzeumok, régészeti bemutatóhelyek és lelőhelyek nyitják meg kapuikat. Szolnokon a Damjanich János Múzeum kétnapos programmal készül, ahol a látogatók a régészeti munka kevésbé látható oldalába is bepillanthatnak. Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban a kézműves és családi programok mellett restaurátorműhely-bemutató, látványtári séta, drónos és fémkeresős bemutató is közelebb hozza a régészet mai módszereit.

Egerben a Dobó István Vármúzeum lelőhelylátogatásokkal, vársétával és előadásokkal kapcsolódik az idei témához. Dunaújvárosban az Intercisa Múzeum a római játékoktól a restaurátorműhely-látogatáson át a régészeti feltárásokhoz kapcsolódó bemutatókig többféle családi és szakmai programot kínál. Esztergomban a Vármúzeum programjai között Várhegy-séta, íjászbemutató és régész homokozó is szerepel.

A programokról bővebb információ a Régészet napja honlapján és közösségi médiafelületein érhető el.

Könyv és gitárbemutató Kirk Hammettel

A szerdán bejelentett Metallica-kiállítás a Magyar Rockhírességek Csarnoka múzeumban magángyűjteményekből származó Metallica ereklyék közül mutat be válogatást. A nyitóeseményre, június 6-ra pódiumbeszélgetéssel egybekötött megnyitóval készülnek a szervezők, a vendégek között lesz Körmöczi Péter (Cadaveres), Szabó Csaba (Archaic), Guoth Zalán (Scary Guyz - Metallica Tribute Band Hungary) és Szilvás Gergely (Shockmagazin). Mint írták, a múzeum minden szombaton és vasárnap látogatható, 14 és 18 óra között, de a koncert hetében ez módosul: a kiállítás június 11-én csütörtökön és 12-én pénteken is megtekinthető lesz.

A korábban bejelentett Metallica Budapest Takeover keretében június 12-én Kirk Hammett, a zenekar gitárosa könyv- és gitárbemutatót tart a Magyar Zene Házában, ahol a zenésszel The Collection: Kirk Hammett című, Gibson-gitárgyűjteményét bemutató könyvéről lesz pódiumbeszélgetés.

Aznap rendezik meg a Metallica Filmfesztivált is, amelynek keretében egyetlen mozijegy megvásárlásával láthatóak az együttes három különböző időszakában készült koncertfilmjei: a Cliff' Em All, a Cunning Stunts és az Orgullo, Pasión y Gloria: Tres Noches En La Ciudad de Mexico.

Véradás, koncert, ingyenes buli 

Szintén június 12-én a Barba Negra ad otthont az ...And Tributes For All! című eseménynek, ahol hazai tribute bandák tisztelegnek a Metallica és vendégei előtt: a Scary Guyz Metallica-, a Silver Cord Gojira-, míg a Vulgar Display Pantera-dalokkal érkezik. Ezt az eseményt követi a Fuel For The Night, az Akvárium Klub ingyenes bulija, ahol hajnalig várják a közönséget a Metallica és más metálzenekarok legjobb klipjeivel és dalaival. A együttes és a Magyar Vöröskereszt összefogásával véradást is szerveznek a Budapest Arénában június 11-én és 12-én. A Metallica a segítséget minden sikeres véradónak limitált kiadású ajándék pólóval hálálja meg. A szervezők Budapestre is készülnek külön pop-up bolttal, ahol a legkülönfélébb Metallica-ajándéktárgyak mellett a zenekar ikonikus lemezborítóit megelevenítő fotófalak várnak mindenkit június 10. és 14. között az Allee Bevásárlóközpontban.

A zarándokvonattal utazik Székely János szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka is.

A zarándokokat a Kolozs megyei Désen, majd a Hargita megyei Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson is a helyiek köszöntik. A vonat az esti órákban érkezik meg a Székelyföldre, Csíkszeredába.

A zarándokok pénteken szentmisén vesznek részt a csíksomlyói kegytemplomban. Szombaton a zarándokvonat utasai együtt vonulnak fel énekelve, imádkozva a csíksomlyói nyeregbe, ahol részt vesznek a pünkösdi búcsún.

Vasárnap Gyergyószentmiklós főterén, a pünkösdi szabadtéri szentmise után köszönnek el a székelyektől és indulnak haza. A vonat Debrecenen és Szolnokon át a késő esti órákban érkezik Budapestre.

Menekülés a virtuális világba

A közlemény szerint a fiatalok gyakran káros megküzdési módként használják a közösségi médiát a szorongás enyhítésére, pedig ez általában csak súlyosbítja a már meglévő pszichés problémáikat. A szakember arra is rámutatott, hogy a Z és az alfageneráció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban befolyásolja. Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmánya egyebek mellett arra világít rá, hogy a magyar serdülők csaknem 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek ezek előtt.

Érdemes feltárni az okokat 

A szerzők kiemelték, hogy a virtualitásba menekülés gyakran már valamilyen meglévő probléma, például figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) vagy depresszió tünete lehet, a problémás használat pedig komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezethet. A tanulmánykötet részletesen foglalkozik a káros médiatartalmak traumatizáló hatásaival is: Hal Melinda az írásában kiemelte, hogy a szexualitás és az agresszió együttes megjelenése "lövedékszerű" változást okozhat a fejlődő idegrendszerben. Jantek Gyöngyvér pedig azt írta, hogy a fiatalok napjainkban átlagosan 11-12 éves kor között találkoznak először pornográf tartalommal, ami nagyban formálja a serdülők szexuális énképét és igényeit, gyakran irreális elvárásokat rögzítve.

Behuzalozott nemzedék

A kötet szociológiai blokkjában Székely Levente nyújtott átfogó korrajzot a "behuzalozott" nemzedékről, amelyben a fiatalok 97 százaléka napi internethasználó, és 43 százalékuk állandóan online van. Guld Ádám a "TikTok-hadviselés" jelenségén keresztül mutatja be, hogyan válnak a Z generációs influenszerek az orosz-ukrán háború elsődleges hírforrásaivá a fiatalok körében, elmosva a határt az objektív tájékoztatás és a szubjektív élménymegosztás között. A kötet záró egysége a jogi kihívásokra fókuszál: Nyakas Levente rámutatott arra az ellentmondásra, hogy míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.

Szabályozásra lenne szükség

Sorbán Kinga a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, a DSA hatásait elemzi, míg Monori Zsuzsanna Éva az NMHH gyakorlati lehetőségeit és határait mutatja be, például a valóságshow-k és a hírműsorok erőszakábrázolása kapcsán. Fazekas Ildikó tanulmányában a kiskorúak védelmét szolgáló nemzetközi reklámszabályozási trendeket és gyakorlatokat tekintette át, hangsúlyozva, hogy a felelős marketing a piaci szereplők gazdasági érdeke is a márkaérték megőrzése miatt. A tanulmánykötet célja a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése az oktatásban, a gyermekvédelemben és a szakpolitikai döntéshozatalban. A kiadvány már elérhető a Médiatudományi Intézet gondozásában, és digitális formában is letölthető az MTMI oldaláról - áll a közleményben.

Rendkívüli nyitvatartással várják az adózókat

A NAV Infóvonala, a 1819 (külföldről +36 (1) 461-1819) szintén rendkívüli nyitvatartással fogadja az általános tájékoztatást kérő telefonokat: május 18-án és 19-én (hétfőn és kedden) 8 óra 30 perctől 18 óráig, május 20-án (szerdán) pedig 8 óra 30 perctől egészen 20 óráig hívható.

Telefonos segítséget is kérhetnek

A hosszabb nyitvatartási idővel a NAV telefonon is azokat szeretné támogatni, akik az szja-bevallás benyújtásában kérnek segítséget, ezért a rendkívüli nyitvatartási időben (16 óra után) kizárólag az ehhez kapcsolódó menüpontok érhetők el - ismertették közleményben.

A vállalat tájékoztatása szerint a felvételek egy része múlt csütörtökön, másik része pedig tegnap készült, így jól látható, milyen gyors ütemben halad a főpálya, a csomóponti felhajtóág és az épülő kerékpárút kivitelezése.

Május végén átadhatják a felhajtóágat

A közzétett információk szerint

a munkálatok az ütemtervnek megfelelően zajlanak, és várhatóan május végén forgalomba helyezik az érintett felhajtóágat.

A most épülő szakasz különlegessége, hogy itt készül el elsőként az M1-es bővítés végleges pályaszerkezete. A társaság kiemelte, az új burkolat már a korábbinál másfélszer vastagabb, összesen 32 centiméteres aszfaltréteggel épül.

Több ezer köbméter földet mozgatnak meg

A kivitelezés jelentős földmunkával jár. Az MKIF közlése szerint ezen a részen mintegy 6000 köbméter földet mozgatnak meg, miközben helyenként 100–120 centiméter mélységig bontották vissza a meglévő pályaszerkezetet, amelyet teljesen újraépítenek.

A bővítés alatt álló szakaszon az elmúlt hetekben két helyen is kialakítottak áttérési és fonódási lehetőséget az átterelt és az eredeti forgalmi sávok között, ezzel segítve a folyamatos közlekedést az építési munkák mellett.

Digitális táblák segítik a forgalomirányítást

A projekt részeként modern forgalomirányítási technológiát is alkalmaznak. Az MKIF tájékoztatása szerint német technológián alapuló, egymással kommunikáló változtatható jelzésképű digitális táblákat (VJT) telepítettek az érintett szakasz több pontjára.

A rendszer a forgalom dinamikáját figyelve valós időben továbbít információkat a közlekedőknek, gyorsabb tájékoztatást és biztonságosabb haladást biztosítva az építési területen.

Animáción a 2+1+1-es terelési rendszer

Az MKIF a közlekedők tájékoztatására külön animációt is készített arról, hogyan alakul át a jelenlegi forgalmi rend a kibővített pályává, és pontosan hogyan működik az úgynevezett 2+1+1-es terelési rendszer.

A társaság emellett kiemelte, az M1-es fejlesztésével kapcsolatos összes fontos információ – térképek, terelések, csomóponti elérhetőségek és pihenőhelyi tudnivalók – elérhető a projekt többnyelvű hivatalos weboldalán.

Országszerte számos helyen részese lehet az ünnepnek

Budapest öt helyszínnel kapcsolódik be az eseménybe, mellette Ajka, Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Cegléd, Dabas, Debrecen, Dombóvár, Eger, Fót, Gyál, Gyömrő, Gyöngyös, Győr, Hatvan, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Makó, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza és Pécs is "rajthoz áll". Az idei esemény több újdonságot is tartogat.

Számos meglepetéssel készülnek a szervezők

A szervezők előzetes online nevezési lehetőséget biztosítanak a SZEOSZ felületein, az előregisztrálók pedig egyedi rajtszámot kapnak, amely emlékként hazavihető. Emellett a teljes napi versengésről élő közvetítés lesz a SZEOSZ YouTube- és Facebook-csatornáján. "Így mindenki láthatja majd, hol mennyi kilométer gyűlt össze, és mely települések mozgósították a legtöbb embert" – mondta Antal Ferenc, a SZEOSZ elnöke. A részvétel ingyenes, és nemcsak futva, hanem sétálva vagy gyalogolva is lehet csatlakozni. "A jó fizikai állapotban lévőket és a kevésbé aktívakat is várjuk. Aki nem tud futni, gyalogoljon vagy sétáljon egy kört. A lényeg, hogy mindenki álljon fel a székből, mozduljon meg a saját egészségéért, és gyűjtse a kilométereket a településének" – tette hozzá Antal Ferenc.

Az építésügyért felelős tárcavezetőt a kinevezése előzményeként hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottsága. A közlekedési szakember kinevezését a bizottság hat igen és egy tartózkodás mellett támogatta.

Vitézy Dávid az ülés előtt jelentette be, hogy Tárkányi Zsolt a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkáraként segíti majd a munkáját.

Véget ér az önálló építésügyi tárca korszaka

A mai nappal egy négyéves korszak zárult le: 2022 májusában ugyanis az ötödik Orbán-kormány megalakulásával hosszú évtizedek után az építőipar önálló tárcát kapott, amely Építési és Beruházási Minisztériumként indult, majd pár hónappal később Építési és Közlekedési Minisztériumként folytatta működését.

A négyéves korszak egyik meghatározó intézkedése volt a minisztérium részéről az állami építési beruházásokról szóló törvény, valamit az új építészeti törvény bevezetése, amelyeket 2023 júliusában, illetve 2023 decemberében fogadott el a parlament. Egy további jelentős változás volt az ágazat számára, hogy az állami beruházások lebonyolítását több mint két évtizeden át ellátó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2023. január 1-jei hatállyal megszűnt. Az állami beruházó cég beolvadt az építésügyi minisztérium szervezetrendszerébe, és feladatait a minisztérium vette át.

Áttekinthető beruházási rendszert ígért a szakbizottsági meghallgatáson

A most szerveződő új szaktárca főbb irányvonalait Vitézy Dávid a hétfői bizottsági meghallgatásán ismertette. Az összegzésében az egyik legfontosabb feladatként az uniós források hazahozatalát, valamint azok szabályos és határidőre történő felhasználását jelölte meg.

Beszélt arról is, hogy a következő időszakban át kell tekinteni a korábbi beruházási döntéseket. A leendő minisztériumnak el kell végeznie az intézményrendszer újjáépítését is, amely az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges.

Vasúti járműbeszerzések és a nagyvárosok agglomerációs kötött pályás fejlesztései kerülhetnek a fókuszba

A közlekedési területet érintő tervek közül a miniszter az elővárosi vasúti fejlesztések – közöttük a reptér kötöttpályás elérésének - szükségességét, a járműpark megújítását emelte ki. Kitért arra is, hogy áttekintik a bezárt vasútvonalak helyzetét.

Az elmaradt közútfelújításokat is pótolni kell

Az országos közúthálózat állapota szintén napirendre került. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az elmúlt években több gyorsforgalmi és autópálya-fejlesztés valósult meg, az alsóbbrendű és országos közutak egy részén elmaradtak a szükséges felújítások. Sürgető feladatként jelölte meg az úthálózat állapotának javítását.

A beruházási szabályozás felülvizsgálata is feladat lehet

A beruházási területet érintve a tárcavezető a kiemelt beruházások jogszabályi környezetének és a korábbi titkosítási gyakorlatoknak az áttekintéséről is beszélt. A fejlesztések kapcsán átláthatóságot ígért és kiemelte, hogy a fejlesztések érintettjeivel – a lakossággal és az önkormányzatokkal – együttműködésre és párbeszédre kell törekedni. 

Közlekedésszervezési és városfejlesztési tapasztalattal érkezik

Vitézy Dávid még gimnazista korában vált közlekedési aktivistává. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület tagjaként bekapcsolódott a főváros közlekedési hálózatának újjászervezésébe. Városfejlesztéssel foglalkozó közgazdászként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Eddigi szakmai pályafutása során betöltötte a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatói, a Budapest Fejlesztési Központ vezetői, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói posztját. 2024-ben főpolgármester-jelölt volt, majd az általa alapított Podmaniczky Mozgalom frakciójában a fővárosi közgyűlésben dolgozott.

A programsorozathoz minden évben számos szakmai és civil szervezet csatlakozik. Előadásokkal, bemutatókkal, közösségi kampányokkal és különböző edukációs aktivitásokkal igyekeznek közelebb hozni a közlekedés sokszínűségét, valamint ráirányítani a figyelmet a modern közlekedésbiztonsági megoldások jelentőségére.

A kezdeményezést egy, a Magyar Mérnöki Kamara által meghirdetett közlekedésbiztonsági ötletpályázat nyertes javaslata indította el, az első rendezvényt pedig 2015-ben tartották meg a Közlekedéstudományi Egyesület szakmai koordinációjával. A szervezők célja hosszú távon az, hogy a biztonságos és kulturált közlekedés ne csak egy kijelölt naphoz kapcsolódjon, hanem a mindennapok természetes részévé váljon.

Az adófelajánlásokról dönthetünk

Az adóhivatal kiemelte, hogy sokaknak semmit nem kell hozzátenniük a tervezethez, mert az tartalmaz mindent. Ők elég, ha csak átfutják, és nyilatkoznak az 1+1 százalékról. A vallási közösség vagy a Nemzeti Tehetség Program számára szóló, korábban már elfogadott nyilatkozat eltérő rendelkezésig vagy visszavonásig érvényes marad, a civil kedvezményezettek támogatásáról azonban minden évben újra kell nyilatkozni - emlékeztetett a NAV. A NAV 1819-es ingyenes Infóvonalán vagy az ügyfélszolgálatokon is kérhető segítség a bevallással kapcsolatban, és minden információ megtalálható a NAV honlapján az SZJA-bevallás 2025 csempén is - írták.

Az ő esetében is az általános iskolai tanárok ismerték fel kiemelkedő rajzkészségét és a finommotorikus adottságait, ezért olyan pálya irányába terelték, ahol ezeket kibontakoztathatja. Székesfehérváriként a Jáky József Építőipari Szakközépiskolába tanult, amely akkoriban az egyik legerősebb intézménynek számított. Jó tanulmányi eredményeinek, valamint szakmai versenyeredményeinek köszönhetően végül felvételi nélkül kerülhetett a Budapesti Műszaki Egyetemre. Ott újabb választás elé került: építész- vagy építőmérnök legyen. Végül az építészmérnöki képzés szélesebb horizontja vonzotta: az a világ, amely az épület megszületésének gondolatától a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzemeltetésig számos szerepet kínál.

A BME gondolkodni, alkalmazkodni tanított

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészkarának elvégzése után további három éven át az intézmény kötelékében maradt, PhD-képzésben. Meghatározónak tartja ezt az időszakot a szakmai pályafutásában. Tanárai és a tudományos munka révén már fiatalon elsajátíthatta azt a problémamegoldó, elemző gondolkodásmódot, amit sokan csak lassabban, a saját tapasztalataik révén szereznek meg. Kutatásának fókuszába az építéstechnológiák tartószerkezetekre gyakorolt visszahatása került. Ez előrelátó döntésnek bizonyult, mert az időszak egybeesett a rendszerváltozás utáni évekkel, amikor Magyarországon megjelentek a nagy nemzetközi ipari beruházások – például Székesfehérváron az IBM –, amelyek számos újdonságot hoztak. A multicégek gyártócsarnokai egészen más tér- és szerkezeti logikát kívántak meg, mint a korábbi, megszokott építési rendszerek.

Benzinkutak építésétől a nagyberuházásig

Első munkahelye egy családi vállalkozás volt, ahol kezdetben előkészítő mérnökként dolgozott. A cég elsősorban Nyugat-Magyarország benzinkútjainak építésében vett részt. Támogató közegben fejlődhetett, ahol mindig az aktuális szakmai tudásának megfelelő feladatokat kapott. Az első lakóparki beruházások megjelenésekor saját vállalkozásban lakóépületek, majd a Belügyminisztérium megbízásából rendőrségi épületek tervezésével is foglalkozott. Az ingatlanfejlesztéseknél a tervezési szakasz után egyre gyakrabban kapcsolódott be a kivitelezési folyamatokba, ami idővel újabb döntési helyzethez vezetett: maradni a kisvállalkozások világában, vagy továbblépni a nagyobb, összetettebb projektek felé.

Csapatmunkára cserélt tervezői magány

A tervezői munka és a kivitelezőkkel való kapcsolattartás alapján világossá vált számára, hogy a személyiségéhez jobban illik a közös munka és a kivitelezés folyamatosan változó, intenzív, olykor azonnali döntéseket követelő közege. Egy másik fontos felismerést is tett: a nagyobb, összetettebb projektek jobban érdekelték, ezekhez pedig olyan nagyvállalati háttér kellett, amelyben sokszereplős együttműködés, és valódi koordináció zajlik. A ZÁÉV előtt a Hazai Építő Zrt.-nél területi igazgatóként, majd a Közgépnél dolgozott. Utóbbi kötelékében részese volt számos dél-balatoni projektnek, és egyebek mellett a keszthelyi főtér rekonstrukciójának is.

A kivitelező felelőssége: bába lesz vagy árva?

Muskovits István szerint a kivitelezésben nem elég a műszaki felkészültség: a kommunikációnak, az érdekérvényesítésnek legalább annyira fontos szerepe van. Egy projektben egyszerre van jelen a megrendelő, a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr, és bár mindegyikük ugyanazt a célt akarja – hogy a beruházás elkészüljön –, mégis mindegyikük más szempontból, más szemüvegen át nézi ugyanazt a helyzetet. Ebben a rendszerben a kivitelező gyakran első számú felelősségviselővé válik. Ha probléma van, a legtöbb esetben rajta kérik számon először a hibát, miközben a döntési kompetenciák nem mindig nála vannak.

„Azt szokták mondani: a sikernek sok anyja, sok bábája van. A kudarc meg mindig árva.”

Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a kivitelező ne csak végrehajtó legyen, hanem képes legyen irányítani is a folyamatokat – úgy, hogy közben a szereplők között ne harc, hanem együttműködés alakuljon ki. Ehhez viszont meg kell tanulni a másik fél nyelvén beszélni. Egy tervezővel akkor lehet jól együtt dolgozni, ha a kivitelező érti a tervezői logikát is. Ugyanez igaz a beruházóra vagy a műszaki ellenőrre: eredményt csak akkor lehet elérni, ha a felek ugyanazt a problémát ugyanabból a nézőpontból tudják szemlélni.

„Nem azt kell elérnem, hogy aki velem szemben ül, az megértse, mit akarok, hanem nekem kell úgy mondanom, hogy azt értse, amit én akarok.”

A kivitelezésben, akár a fociban taktika és csapatjáték van

Saját bevallása szerint nem ért a focihoz, de érdeklik a taktikai elemzések, és előszeretettel jellemez egy-egy helyzetet a sportágból merített példákkal. Sok párhuzamot vél felfedezni a labdarúgás és a kivitelezés között, legyen szó csapatmunkáról vagy feladatmegosztásról.

„Messi sem képes egyedül gólt lőni, szüksége van ehhez társakra, csapatjátékra, olyanokra, akik továbbítják hozzá a labdát. Ha a kivitelezési csapatba berakok 11 Messit, abból káosz lesz. Kell olyan ember, aki hajlandó végigfutni az oldalvonalon a labdával, és nem okoz benne frusztrációt, hogy oda kell adnia a lasztit a Messinek.”

A másik lényeges hasonlóság, hogy látszólag a meccsen 11-11 ember kerget egy labdát. Valójában az igazán eredményes csapatoknál az adott mérkőzés sok részlete előre megtervezett. A Bayern München a közelmúltban egy mesterien kidolgozott taktikával képes volt megbontani a Barcelona szerkezetét és legyőzni őket. Az elemzésekben gyakran elhangzik, hogy az egyik csapat rákényszerítette az akaratát a másikra.

„A kivitelezésben, ha van előre kitalált taktika, és minden szereplőhöz képest, mindig több lépéssel előre gondolkodunk, akkor a megrendelőt úgy lehet abba az irányba terelni, hogy a végén azt hiszi, az az ő döntése volt, közben meg mi akartuk így.”

 

Nemcsak Ronaldóval és Messivel lehet meccset nyerni

Muskovits István főmérnökként azt vallja: a vezetés nem pozíció, hanem feladat. A vezető dolga nem az, hogy utasításokat adjon, hanem hogy amikor a munka elakad, megoldást adjon a csapatnak – nagyjából úgy, mint a fociban az edző. Az a fontos, hogy mindenki olyan feladatot kapjon, amit el tud végezni. Előfordulhat persze, hogy valaki valamilyen oknál fogva mégsem tud megoldani egy helyzetet, de akkor tudnia kell, kitől kérhet segítséget.
Volt olyan időszak, amikor egyszerre négy különböző projekt futott a keze alatt. Négy különböző megrendelővel, tervezőgárdával és csapattal dolgozott együtt a fehérvári kórház, a Közszolgálati Egyetem, a Sportkórház és a Citadella építésén. Ilyenkor a munkájának már csak 3 százaléka volt maga a szakma, 97 százaléka pedig problémamegoldás. Egy idő után ugyanis már nem is az a döntő, mi a feladat, hanem az, hogy az adott csapattal hogyan lehet azt megoldani.

„Ha az egyik csapat olyan, mint mondjuk a világ egyik legjobbjának számító Paris Saint-Germain, akkor tudja az ember, hogyan kell pályára küldeni. De egy vállalatnál sem mindenki Messi vagy Ronaldo, és nem is lenne jó, ha az lenne. Kellenek más típusú játékosok is. Ha viszont egy más összetételű csapattal, mondjuk a Pakssal megy ki az ember a pályára, akkor más taktikát kell választani. A vezető dolga az, hogy ezt felismerje: kivel mit és hogyan lehet megoldani. Az elvárás a tulajdonos és a felső vezetés részéről ugyanis mindig ugyanaz: a meccset meg kell nyerni.”

A jó csapatban nem egymás mellett, hanem egymásért dolgoznak

Muskovits István szerint a kivitelezésben nem a munkaköri leírások mechanikus követése tesz sikeressé egy projektet, hanem az, ha a csapat tagjai valóban egymást segítik. Nála alapelv, hogy ha valaki túlterhelt, a másiknak be kell segítenie. A projekt érdeke az első, nem a merev szerephatár.
Előfordult, hogy főmérnökként maga végzett olyan előkészítői feladatokat, amelyeket a túlterhelt kollégáitól átvett. Máskor pedig az építésvezetők segítettek be olyan munkába, amely formálisan nem az ő dolguk lett volna.

„Az igazi csapat onnan ismerhető fel, hogy a tagjai nem csupán egymás mellett, ugyanazon a projekten dolgoznak, hanem egymásért is. A projektet együtt kell megnyerni.”

Pszichológusnak is kell lenni

Főmérnökként nemcsak a csapatra, hanem annak tagjaira is nagy figyelmet fordít. A szakmai teljesítmény mögött mindig ott van az ember lelkiállapota, terhelhetősége és biztonságérzete is. A főmérnöknek ezért pszichológusnak is kell lennie. Nála az irodaajtó csak akkor van csukva, ha valaki négyszemközt szeretne beszélni vele.

„Érdemes ezért is focit nézni: hiába van nagy nevekből álló keret, ha nincs rend az öltözőben, abból nem lesz győzelem. Az edzőnek nem az a dolga, hogy tizenkettedik játékosként berohanjon a pályára és ő rúgja a gólt, hanem az, hogy olyan állapotba hozza a csapatot, hogy a játékosok meg tudják nyerni a meccset. Az építőiparban sincs ez másképp: ha a dolgozók fejben és lélekben rendben vannak, akkor lehet tőlük igazán jó teljesítményt várni. Ehhez viszont az kell, hogy meghallgassák őket.”

A cégvezetőktől, akikkel együtt dolgozhatott, nagyon sokat tanult. Istenes István, a ZÁÉV korábbi termelési igazgatója mindig azt mondta: a segédmunkást is meg kell hallgatni, mert lehet, hogy abban a kérdésben éppen neki van igaza.

„Én ezt ma is igaznak és követendőnek tartom. Egy jó vezető nem rang, beosztás alapján hallgat meg valakit. Odafigyel az elhangzottakra és, ha úgy ítéli meg, azt megfelelő súllyal képviseli a felette álló vezetők, adott esetben a tulajdonosok felé.”

Varázsló az Orczy-parkban?

Amikor Muskovits Istvánt a számára a különleges projektjeinek felsorolására kértük, az első ZÁÉV-es munkái közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésének első ütemét emelte ki.

„Amikor egy januári napon, hétfő délelőtt átvettük a munkaterületet, egy elhagyott, lepusztult, problémákkal terhelt területet jártunk be. Ahogy mentünk a bokros, fás részen és néztük, hogy melyik épület hol valósul meg, azt láttuk, hogy előttünk  a távolban felrebbent egy piros cipő, majd a fa túloldalán előbukkant a párja is. Először viccesen varázslónak hittük a váratlan jelenséget, majd kiderült számunkra, hogy a leendő építési területen az örömlányok éppen dolgoztak. Az Orczy-park akkoriban drogtanya és szabadtéri kupleráj volt. Az első kapavágás előtt nagy mennyiségű veszélyes hulladékot, köztük használt injekciós tűket kellett eltávolítani.”

Két évvel később már egy teljesen másik világ fogadta az embert: rendezett közpark jött létre, ahol ma már családok sétálnak, kisgyerekes szülők tolják a babakocsit, nyáron pedig táborok és közösségi programok töltik meg élettel a környéket.

„Az ilyen munkákban azt szeretem a legjobban, amikor egy beruházás nemcsak felépül, hanem rendet és valódi értéket teremt. Ez nemcsak a beruházónak, hanem a környéken élőknek és az egész városnak is kedvező.”

Citadella: okosépület-funkciók egy műemlékben

A Citadella felújítása részben hasonló okokból tartozik  Muskovits István számára a különleges projektek közé. Egy elhanyagolt, leromlott állapotú műemléket kellett Budapest kiemelt helyszínén, műemléki, szerkezeti és technológiai kihívást is jelentő projektben vonzó turisztikai is közösségi térré alakítani. A kivitelezés elején voltak kétségei a grandiózus, történelmi várfalak átvágása és az új terepszintek kialakítása miatt, de ma már úgy látja, hogy a megújult Citadella Budapest egyik leglátogatottabb helye lehet.
A fellegvár felújításából két olyan elemet emelt ki, amely a laikusoknak talán kevésbé feltűnő, szakmailag viszont komoly teljesítmény. Az egyik a rondella patkójában kialakított üveg fogadótér, amely Taraczky Dániel tervező szerint jelenleg Európa legnagyobb olyan szerkezete, ahol valóban minden elem üvegből készült. A másik legalább ekkora kihívás az volt, hogy a mai kor gépészeti, elektromos és légtechnikai rendszereit egy olyan történeti épületszerkezetbe kellett beilleszteni, amelyet eredetileg nyilvánvalóan nem ezek befogadására terveztek.

A Citadellánál olykor három méter vastag falszerkezeteken kellett átvezetni egy-egy rendszert, és úgy csatlakoztatni, hogy végül pontosan oda érkezzen, ahová kell, és utána még megbízhatóan működjön is.
„Olyan feladat volt, mintha valaki egy veterán autót szeretne teljesen korhűen felújítani, de közben automataváltót, sávtartó asszisztenst és tolatókamerát is bele akarna építeni. Egy autónál ez fel sem merül, egy épületnél viszont ma már szinte természetes elvárás, hogy azt okossá tegyük.”

Hibából előnyt kovácsolni

Muskovits István szerint a kivitelezésben rendszeresen adódnak olyan helyzetek, amikor egy hibát vagy rossz döntést menet közben kell korrigálni. Arra törekszik, hogy ebből a végén előnyt kovácsoljon. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat budakeszi telepén az egyik kollégáját azért akarták kitiltani a bázis területéről, mert a biztonságért felelős járőrök kiszúrták, hogy a belépőkártyája nem nála volt, hanem az autóban. „Amikor következő kooperációra mentem direkt kiraktam a saját kártyámat a szélvédőre. Rövidesen szóvá tették az ellenőrzést végzők. Visszakérdeztem, hogy be tudják mutatni az igazolásukat arról, hogy sikeresen elvégezték a munkavédelmi oktatást, ami alapfeltétele egy építési területre történő belépésnek, mert éppen ott tartózkodnak. Kiderült, hogy nem.”
A történet vége az lett, hogy pár napon belül pontosították a szabályt: a kártyát nem kell a dolgozónál tartani, mert a nyakba akasztott zsinór munkavégzés közben balesetveszélyes lehet. Vagyis egy rossz helyzetből végül olyan döntés született, ami a kollégák napi munkáját segítette.

A családi kötelék

Bár az építőiparban időnként elkerülhetetlenek a rendkívüli helyzetek és a hétvégi feladatok, Muskovits István szerint alapvetően a családnak kell elsőbbséget adni. A ZÁÉV-nél nemcsak a családias légkört, hanem a családfókuszú szemléletet is fontosnak tartja. Úgy véli, ha egy csapat jól működik és előrelátóan szervezi a munkát, akkor a hétfőtől péntekig tartó időnek elegendőnek kell lennie a feladatok elvégzésére.

Aki nem tud pihenni, feltöltődni, az előbb-utóbb a munkájában sem tud ugyanúgy teljesíteni.

„Lehet jó karriert befutni és értékes projekteken dolgozni, de amikor vége lesz, nem a projekt megy oda az emberhez, hanem a család.”

Az eredményesség titka

Az eddigi több mint három évtizedes pályájára visszatekintve Muskovits István a legfontosabb tanulságként az alkalmazkodóképességet emelte ki. A szakma, a technológia, a gazdasági környezet, a projektek és a csapatok is folyamatosan átalakulnak, és hosszú távon az tud eredményes maradni, aki ezekhez a változásokhoz nemcsak alkalmazkodni tud, hanem előnyt is képes kovácsolni belőlük.

A válaszok alapján az iparág előtt egyszerre áll komoly kihívás és jelentős lehetőség: a hallgatók érdeklődése adott, de határozott elvárásaik vannak és egyre tudatosabbak.

Az építőipar megítélése nem egységes a műszaki és mérnöki képzéseken tanuló hallgatók körében, de a fiatalok nyitottak a pályára, ha valódi fejlődési lehetőséget és emberközpontú működést látnak.

A két legfontosabb tényező a versenyképes jövedelem és a szakmai fejlődési lehetőség

A felmérésből kiderül, hogy a fiatalok szemében az ismertség önmagában nem jelent vonzerőt. Sok cég neve ismerősen cseng számukra, de ettől még nem feltétlenül tartják azokat vonzó munkahelynek. A választások mögött összetett szempontok állnak, amelyek túlmutatnak a cégek piaci szerepén vagy a projektek méretén.

A hallgatók számára a munkahelyválasztás két legfontosabb tényezője a versenyképes jövedelem és a szakmai fejlődési lehetőség, gyakorlatilag azonos súllyal. A pályakezdők nem kizárólag rövid távú anyagi előnyt keresnek, hanem olyan munkakörnyezetet, ahol tanulhatnak, mentorálást kapnak, és kiszámítható szakmai utat látnak maguk előtt.

A legnagyobb ellenérzések a működési kultúrához kötődnek: az elavult szervezeti szemlélet, a túlterheltség, a rugalmatlan munkavégzés és a rossz belső kommunikáció mind komoly visszatartó erőt jelentenek a fiatalok számára.

Egyelőre nincsenek stabil márkák csak versengő benyomások egy-egy cégről

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy ugyanaz a munkáltató egyszerre jelenhet meg vonzó és taszító szereplőként a hallgatói észlelésekben, ami azt jelenti, hogy az iparágban sok esetben nem egységes, stabil munkáltatói márkák élnek a fiatalok fejében, hanem egymással versengő benyomások.

Ez különösen fontos visszajelzés a cégek számára: a láthatóság önmagában nem elég, ha azt nem támasztja alá következetes belső működés és hiteles külső kommunikáció.

A fiatalok gyorsan érzékelik az ellentmondásokat a hirdetett értékek és a valós tapasztalatok között.

Valódi történetekre és kapcsolódásra várnak a reklámok helyett

Ha egy cég fejlődést, emberközpontúságot és támogatást ígér, akkor azt a mindennapi működésben is érezni szeretnék. Kifejezetten értékelik a hiteles, következetes kommunikációt, de nem klasszikus reklámot várnak, inkább átlátható karrierutakat, valódi történeteket, bemutatható projekteket és személyes kapcsolódási lehetőségeket keresnek.

Az ÉVOSZ kutatása megerősíti, hogy a hallgatói programok, szakmai nyári egyetemek, projektlátogatások és gyakornoki lehetőségek kiemelkedően fontos szerepet játszanak az iparág megítélésében.

A válaszadók többsége már találkozott ilyen kezdeményezésekkel, és a részvételi hajlandóságuk kifejezetten magas. Ezek a programok a fiatalok számára valódi belépési pontot kínálnak a szakmába, segítenek áthidalni az egyetemi évek és a munkaerőpiac közötti szakadékot, és csökkentik a pályakezdéssel járó bizonytalanságot.

Nem pusztán munkahelyet keresnek, hanem belépési pontot a szakmába

A felmérés kimutatta, hogy a hallgatók összességében nem elutasítóak az építőiparral szemben. Éppen ellenkezőleg: sokan nyitottak lennének a pályára, ha világosabb jövőképet, több személyes figyelmet és emberibb működést tapasztalnának.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok nem pusztán munkahelyet keresnek, hanem belépési pontot a szakmába.

Azok a cégek lehetnek hosszú távon vonzóak számukra, amelyek nemcsak láthatóak, hanem képesek tanítani, mentorálni, és valódi szakmai közösséget kínálni a pályakezdőknek.

Emelkedtek a belépők árai

A belépőjegyek várható áráról elmondta: országosan átlagosan 10-15 százalékos emelést jeleztek a szövetség tagfürdői a szezonra, az egyes fürdők között azonban jelentős, 5-20 százalék közötti a szórás. A jelentős élőmunkaigény és az energiaár-emelkedés okozza a drágulást, mivel hatalmas teljesítményű villanymotorok dolgoznak a szivattyúk működtetésén. 2024 január elsejétől jelentősen megemelkedett a víz- és csatornadíj is a nem magánszemély felhasználók számára - közölte. Több mint 220 turisztikailag releváns fürdő működik Magyarországon, az idei szezonra újranyitott Siófokon a Galérius fürdő, és megújult a nyíregyházi fürdő szaunavilága - mondta Balogh Zoltán.

Mint írták, első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, "láthatatlanul" mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, azonban a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek, ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni.

A tájékoztatás szerint a felmérés során az esti szürkület óráitól alkalmanként "hallgatózni" kell néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán vagy a parkban sétálva, és ezt hetente egy-két alkalommal meg kell ismételni egészen júniusig. Eközben pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját kell keresni.

Ha valaki hallotta vagy látta a fiókákat, esetleg az etető szülőket, a www.mme.hu weboldalról letölthető elektronikus űrlap gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tud adataival hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához - hívták fel a figyelmet az MME hétfői közleményében.

Azt írták, hogy a rendőrség napján a vármegyei - fővárosi - rendőr-főkapitányságokon, a rendőrkapitányságokon és a határrendészeti kirendeltségeken az ügyfélfogadás szünetel. A készenléti és közterületi szolgálatellátás ugyanakkor folyamatos, és a bejelentések felvétele is biztosított.