A gasztronómiai verseny végén az is kiderül, melyik csapat készítette az év legjobb lecsóját. A győztes a Lecsókirály címet és a Sipi Emlékkupát is elnyerheti. A városi turisztikai oldal szerint a rendezvényre évről évre több ezren érkeznek.

A rendezvényt a székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület szervezi, a programra a szervezők tájékoztatása szerint díjtalan a belépés. A Börgöndi Repülőnap így idén is egész napos családi programot kínál a repülés iránt érdeklődőknek.

További információ a programturizmus.hu oldalán.

Az M1-es autópálya és a 103-as főút kereszteződésében épülő csomópontról legutóbb egy hónapja számolt be a beruházó: akkor a folyamatos földmunkákról, a földmű konszolidációjáról, illetve a vízelvezető rendszerek építéséről tudósítottak.

A 103-as nyomvonala is megváltozik

Az MKIF posztjából az is kiderül, hogy a Bicske Kelet csomópont a Csabdi, Mány és Bicske településen élőknek jelenthet majd nagy segítséget a mindennapi közlekedésük során. Az új csomópont térségében egyébként megváltozik a 103-as főút nyomvonala is, valamint 760 méter hosszon "különválasztott" kerékpárutat is építenek.

A teljes csomópontot várhatóan 2027. tavaszán adják át a forgalomnak, de a Budapest felé történő felhajtás a tervek szerint már idén év végén lehetséges lesz. A Bicske Nyugat csomópont forgalmát majd csak ezt követően fogják korlátozni a bővítési, építési munkálatok miatt.

A Vízivárosi Tagóvoda felújítása Székesfehérvár folyamatban lévő intézményfejlesztési programjának része. A város az elmúlt időszakban több oktatási és nevelési intézmény korszerűsítését is napirendre tűzte, a beruházásokkal hosszú távon javítva az intézmények műszaki állapotát és szolgáltatási színvonalát.

A hétfői nyitóesemény 19 órakor kezdődik, a programra a Jegy.hu felületén lehet jegyet váltani. A FEDOK ezzel ismét a dokumentumfilmes műfajnak biztosít bemutatkozási lehetőséget Székesfehérváron.

Szeptember 22-ig várják a jelentkezéseket a beruházáshoz, amely összesen csaknem 4 kilométer hosszúságban érint 2,4-5,5 méteres szélességű utakat.

A munkálatok magukban foglalják a kopó- és kiegyenlítő aszfaltrétegek beépítését, az FZKA alapréteg kialakítását, a nemesített padka építését, a kiemelt szegélyek melletti ék-marást, valamint több szakaszon a teljes vagy részleges pályaszerkezet-cserét is.

Szinte felvonulási terület nélkül kell majd dolgoznia a nyertesnek

A felújítással érintett utcák a Pipacs utca kivételével rendkívül keskenyek – többnyire csupán 2,5–3,5 méter szélesek –, mégis kétirányú forgalmat bonyolítanak le minimális kitérési lehetőséggel. Emiatt az építési munkálatok és a mélyebb pályaszerkezet-bontások elkerülhetetlenül korlátozzák a megszokott közlekedési rendet, ami kiemelkedően fegyelmezett és ütemezett feladatellátást követel meg a kivitelezőtől.

A lakossági igények, az intézmények (iskola, óvoda, munkahelyek) reggeli és esti elérése, a heti menetrend szerinti hulladékszállítás, valamint a település rendszeres gasztronómiai és kulturális rendezvényei miatt a munkavégzés szigorú feltételekhez kötött. A gépek és anyagok depózására az önkormányzat csupán egyetlen felvonulási területet tud biztosítani, a szűk utcákban pedig egy időben legfeljebb 3 helyszínen folyhat kivitelezés. A szigorú organizációs követelmények maradéktalan teljesítése érdekében a munkálatok elvégzését egyetlen nyertes vállalkozóval tervezik megvalósítani.

Újabb munkafázisához érkezett az M1-es autópálya bővítése. Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint a munkagépek egyre több helyen dolgoznak a Budapest felé vezető pálya burkolatépítésén. A társaság az aktuális munkálatokról az épülő M1–M100-as csomópont, illetve Bicske térségéből közölt felvételeket.

Ősszel jelentősen átalakulhat a forgalmi rend

A most épülő pályaoldalnak kulcsszerepe lesz a kivitelezés következő ütemében. Az MKIF tájékoztatása szerint 2026 őszén az országhatár és a főváros felé tartó forgalom is itt halad majd, mindkét irányban két-két sávon. Ezzel szabaddá válik a Győr felé vezető oldal, ahol megkezdődhet a meglévő pálya 100–120 centiméter mélységű visszabontása, majd teljes újjáépítése. Az új pályán az aszfaltrétegek együttes vastagsága 32 centiméter lesz, ami az MKIF közlése szerint mintegy másfélszerese a korábbinak.

72 alul- és felüljárót is átépítenek

Az M1 fejlesztése jóval túlmutat a főpálya kiszélesítésén, a meglévő infrastruktúra jelentős részét is hozzá kell igazítani az új keresztmetszethez. A projekt keretében 72 meglévő alul- és felüljárót építenek át, 11 csomópontot korszerűsítenek, és négy új különszintű csomópontot alakítanak ki. Hat komplex pihenőhely teljesen megújul, a többi érintett pihenőt pedig bővítik és modernizálják. Mintegy 300 új kamionparkoló létesül, emellett családbarát fejlesztéseket is végrehajtanak.

A vízelvezetéstől a zajvédelemig számos kapcsolódó rendszer megújul

A bicskei és a komáromi mérnökségi telepet bővítik és korszerűsítik, hét szintbeni alcsomópontot pedig körforgalmi csomóponttá alakítanak át. Korszerű vízelvezető és víztározó rendszereket építenek ki, valamint jelentősen növelik a zajvédő falak hosszát és magasságát.

• 14 MVA betáplálási kapacitásra és
• 14 MW beépített teljesítményű szélerőműre

kell pályáznia. A pályázat során megszerezhető érték a hálózati csatlakozási jog, amelyért cserébe a nyertesnek jelentős beruházási, biztosítéki, helyi hozzájárulási és egyéb vállalásokat kell teljesítenie.

Itt épülnek meg a szélturbinák

A beruházók hat járás kilenc hálózati csomópontjára pályázhatnak, ezeken a betáplálásra rendelkezésre álló, kiosztható összteljesítmény 702 megavoltamper (MVA).

EU-s gyártású berendezések és barnamezős területek előnyben

A kiírás különbséget tesz a kötelező és a versenyző feltételek között. Az érvényes pályázathoz két kiemelt feltételnek mindenképpen meg kell felelni:

• a pályázónak vállalnia kell a 25 százalékos vételi jogot a kormány által kijelölt megújulóenergia-közösség(ek) számára,
• valamint azoknál a hálózati csomópontoknál, ahol ezt előírják, a kötelező TMÁ-beruházás megvalósítását is (térítésmentes átadás).

A kötelezők teljesítése után már verseny alakul ki, a pályázókat az előre meghatározott összehasonlító szempontok és pontozás alapján rangsorolják:

A pályázat kiírását jelentős szakmai előkészítő munka előzte meg, melynek során a Hivatal országos kiterjedésű, nyilvános piaci felmérést végzett annak érdekében, hogy feltárja a szélerőművi fejlesztések várható hálózati csatlakozási igényeit, valamint pontos képet kapjon a tervezett beruházások előkészítettségéről.

Eredmények december 13-ig

A pályázatokat a Hivatal 2026. szeptember 4-től fogadja a Magyarorszag.hu - Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) kialakított űrlap kitöltésével, melynek elérhetőségét a honlapján teszi közzé.

A benyújtás határideje 2026. október 30. Ezt követően a MEKH elvégzi a pályázatok szakmai értékeléséhez kapcsolódó feladatokat, majd az eljárás lezárását követően az eredményeket legkésőbb 2026. december 13-ig közzéteszi honlapján.

A pályázati kiírás meghatározza a hálózati csatlakozás időbeli kereteit is. A legkorábbi csatlakozási időpont 2030. szeptember 30., míg az adott hálózati csomóponthoz tartozó tényleges csatlakozási időpontot a csatlakozási tervben, illetve a hálózati csatlakozási szerződésben kell meghatározni, azzal, hogy 2032. szeptember 30-át követő csatlakozási időpont nem jelölhető meg.

A pályázati kiírás és a kapcsolódó dokumentumok a MEKH honlapján érhetők el.

„A SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. az elmúlt 18 évben az Európában alkalmazott korszerű vasútépítési technológiát használva a magyarországi vasútépítési piac egyik meghatározó szereplőjévé vált. Büszkék vagyunk arra, hogy a vasútépítésben több évtizedes tapasztalattal rendelkező magyar szakembereink, mérnökeink ez idő alatt számos hazai projektet sikeresen, a legmagasabb színvonalon hajtottak végre.

A szóban forgó beruházásokat méltán nyerte el vállalatunk. Dolgozunk azon, hogy további nagy fejlesztéseket valósíthassunk meg és a Magyarországon tervezett hatalmas vasúti beruházási hullám kiemelt szereplői legyünk” – mondta el Vingelmann Szabolcs, a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója.

A társaság folyamatosan jelentős szerepet vállal a hazai vasúti vonalak karbantartásában, felújításában. Jelenleg is dolgoznak a zalaszentiváni deltavágány és a hozzá kapcsolódó új vasúti megállóhely kivitelezésén, amelynek eredményeként közvetlen vasúti kapcsolat jön létre Szombathely és Zalaegerszeg között, a GYSEV Zrt. beruházásában. A mintegy 12 milliárd forintos projekt keretében egy 1500 méter hosszú, villamosított összekötő vágány épül meg, amely megszünteti a jelenlegi, időigényes irányváltási kényszert Zalaszentiván állomáson.

Almásfüzitő – Komárom vasútvonal fejlesztése

Az 1-es vasútvonalnak ezen a szakaszán (13,6 km) teljesen újjáépül a pálya, lehetővé válik a 160 kilométeres sebesség Almásfüzitő és Komárom között.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelent dokumentumban az ajánlatkérő Közlekedési és Beruházási Minisztérium megállapította, hogy a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. és a SWIETELSKY Magyarország Kft. közös ajánlata ár-érték arányban a legjobb és a legmagasabb pontszámot kapták az értékelés során. A szerződéses összeg 36 328 648 144 forint.

Városliget elágazás – Kőbánya-Teher – Kőbánya Kispest felújítás

A 100. számú Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony vasútvonal, Városliget elágazás – Kőbánya-Teher szakaszán 2,5 km hosszúságú, villamosított, kétvágányú vasútvonal újul meg.

A MÁV 2026 februárjában kiírt eljárásában nettó 2,9 milliárd forintért először a Homlok Kft. hirdették ki. A SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. azonban megtámadta a szerintük jogsértő döntést, mert elfogadta a Homlok Kft. hiányosan kitöltött árindoklását (ezt az alacsony ár miatt kérte be a MÁV). A Közbeszerzési Döntőbizottság a Vasúttechnikának adott igazat és megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. A MÁV ezután hirdette ki nyertesnek a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. ajánlatát, amely ár-érték arányban a következő volt az ajánlattévők sorában.

A vállalat ajánlati ára nettó 3 975 599 337 forint, e szempont kivételével valamennyi értékelési szempontra a maximális pontszámot kapta, az ár szempontra pedig a legmagasabb pontszámot.

A SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. nyert a Kőbánya teher – Kőbánya-Kispest szakasz felújítási munkálataira kiírt tenderben is, nettó 5 624 738 372 forint ajánlati árral. Ebben az eljárásban is a fenti okok miatt támadta meg a döntést a vállalat és a döntőbizottság ebben az esetben is neki adott igazat - tudtuk meg az ügyvezetőtől. A döntés az ekr-ben is megjelent. 

A Kiskunfélegyháza – Szeged-Rendező közötti korszerűsítésre is pályáznak

Ahogy lapunk is megírta: a dél-alföldi térség egyik legfontosabb vasúti tengelyén is átfogó korszerűsítés valósulhat meg. A 140. számú, Kiskunfélegyháza és Szeged-Rendező közötti vasútvonal teljes körű felújítására még 2025-ben a KBM elődje, az Építési és Közlekedési Minisztérium írta ki az első felhívást.

A SWIETELSKY Vasúttechnika korábbi fontosabb projektjei a teljesség igénye nélkül:

M3-as metró rekonstrukciója Újpest-központ − Dózsa György út állomások között

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. a teljes vonalon felel a vágányépítési és alagúti munkálatokért, illetve a távközlési rendszerek és a biztosítóberendezések korszerűsítéséért.

Szeged – Hódmezővásárhely Tram-Train létesítése - nagyvasúti tervezési és kivitelezési munkák

Magyarország első vasút-villamos vonala mintegy 22 kilométeres nagyvasúti pályaszakaszt foglal magába Szeged és Hódmezővásárhely között. Az érintett vonalrész felújítását a Swietelsky Vasúttechnika Kft. végezte.

Gödöllő – Hatvan vasúti vonalszakasz pályaépítési és kapcsolódó munkák megvalósítása

A 80-as vasútvonal Budapest-Hatvan közötti szakaszának megújításában a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. a Gödöllő-Hatvan közötti munkákért felelt. A cég feladatai közé tartozott Gödöllő teljes vágányhálózatának megújítása, az érintett vonalszakasz nagyvasúti pályarekonstrukciója, több magasépítési munka, állomások átépítése, felújítása. 

Püspökladány – Ebes vasútvonal fejlesztése

A Dél-balatoni vasútvonal fejlesztése

Szombathely – Zalaszentiván vasúti szakasz korszerűsítése

Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése

„Az M6-os autópálya visszaadási műszaki követelményeit hasonlította össze az MKIF Zrt. üzemeltetési követelményeivel a közlekedési tárca vezetője múlt héten az általa közzétett közösségi posztban. A két adat összehasonlításra ebben az összevetésben nem alkalmas.

Az üzemeltetési feltétel folyamatos elvárást, míg a visszaadási feltétel a pálya állam felé történő visszaadásának egyszeri műszaki feltételeit jelenti, amelyek szigorúbbak, mint az üzemeltetési feltételek. Sem Társaságunk, sem a közvélemény nem ismeri a többi ajánlattevő üzemeltetési értékeit, feltételeit.

Amennyiben a visszaadási paramétereket hasonlítják össze, akkor ötből három értékben az MKIF Zrt.-re vonatkozó koncessziós műszaki elvárás szigorúbb, egy esetében pedig azonos azzal, mint ahogyan az M6-os autópályát jelenleg üzemeltető koncesszor a pályát visszaadja a Magyar Államnak.

Fontos tény még, hogy a műszaki paramétereket Társaságunknak a csomóponti ágak esetében is biztosítania kell, míg ez az elvárás a jelenlegi koncesszorra nem vonatkozik. Illetve a sajtóban megjelent hírek alapján:

„A mostani szolgáltató, az M6 Duna ajánlata évi 3-6 milliárd forintos kiadással számol, információink szerint azért, mert nem tervez egyszeri nagyfelújítást, ehelyett „rendszeres állagmegóvó beruházások” végrehajtásával számol.” Ezzel szemben az MKIF Zrt. számaiban a vizsgált 11 év alatt egy nagyfelületű karbantartás költsége is szerepel. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszak végén, fiatalabb burkolatú, jobb állapotú lesz a pálya.

A sajtóban megjelent 149 milliárdos költség sem egyezik. Lényegesen magasabb a szerződésünkben szereplő opciós összegnél.

A Magyar Állam 2026-os költségvetésének előirányzatában a mintegy 390 km-t üzemeltető M5/M6 koncessziók esetében 460 millió Ft/km, míg az 1315 km-t kezelő MKIF Zrt. esetében, az idénre tervezett bevételek alapján, 288 millió Ft/km összeg szerepel. Ez több, mint másfélszeres különbség egy kilométerre vetítve.

Társaságunk továbbra sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a korábban lehívott opciós üzemeltetési tevékenység visszavonásra kerül-e az M6-os esetében. Kritikus infrastruktúrára való tekintettel továbbra is várjuk a szaktárca hivatalos levelét.

Az elmúlt hetekben ebben a témában minden tényt, adatot megosztottunk a közvéleménnyel. Ahogyan eddig is, a jövőben is a közlekedési tárcával hivatalos formában, egyeztetések útján szeretnénk az M6-os ügyét rendezni. Megerősítjük korábbi nyilatkozatunkat, mely szerint Társaságunk politikai, illetve nyilvánosság előtt zajló vitákban továbbra sem kíván részt venni; feladatunknak a szerződéses kötelezettségeink teljesítését és a közlekedők biztonságos, magas színvonalú kiszolgálását tekintjük.”

A beruházó Közlekedési és Beruházási Minisztérium eredményhirdetése alapján a Bécs felé vezető Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal Almásfüzitő – Komárom szakaszát a
SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. építheti újjá.

Gyorsuló vonatok, stabilabb menetrend, komfortosabb környezet

A közlekedési és beruházási miniszter közösségi bejegyzése szerint az érintett 13,6 kilométeres szakasz 36,3 milliárd forintért kap fejlesztést. Vitézy Dávid hangsúlyozza, a bécsi fővonalon egy a 160 km/órás sebességre eddig alkalmatlan szakaszt építenek át az EU Kohéziós Alapjának finanszírozásával.

"Miközben a bécsi fővonal kiépítési sebessége Budaörstől az országhatárig szinte végig meghaladja a gépkocsival szabályosan elérhető sebességet, ezen a szakaszon 120-as a pálya" - ecsetelte a projekt jelentőségét Vitézy Dávid. 

"A sebesség növelésén túl az is célunk, hogy a le- és felszálló utasoknak komfortosabb legyen a környezet, a menetrendet stabilabban lehessen tartani Ausztria, Győr és a Nyugat-Dunántúl más városai felé, és hogy biztonságosabb legyen a vasúti és a közúti közlekedés is."

Egy ívkorrekcióra is szükség lesz, új közúti és gyalogos felüljáró is épül

Az eredményes közbeszerzést követően hamarosan szerződést kötnek, a tervezett fejlesztés várhatóan 2030-ig valósulhat meg.

A projektben többek közt:

• az egész szakaszon teljesen újjáépül a pálya, a váltók váltófűtést kapnak;
• Szőny megállóhelynél 1600 méter hosszban ívkorrekciót végeznek a 160 km/óra eléréséhez, vagyis kissé arrébb helyezik a pályát;
• Szőny közelében az 1-es főút sorompóját közúti felüljáróval váltják ki;
• emellett három kisebb útátjáró megszűnik, ezeket úgy pótolják, hogy új út épül más átjárótól, valamint az új közúti felüljáró és új gyalogos-kerékpáros aluljáró biztosítja az átkelést a vasúton;

• Almásfüzitő-felső állomáson és Szőny megállóhelyen magasperonok épülnek, hogy akadálymentesen lehessen használni a vasutat;

• Almásfüzitő-felsőn peronaluljáró, Szőny megállóhelyen gyalogos felüljáró készül liftekkel;  

• a vonalon két helyen, az almásfüzitői temetőnél és Szőnyben, a Stadion útnál létesül gyalogos, kerékpáros aluljáró; 

• Szőny megállóhelyen, az 1-es főút és a vasút közötti területen P+R és B+R parkoló létesül.

Az MKIF nyílt közbeszerzésben vállalta a teljes pályaszakasz többszöri felújítását

„Társaságunk mindig, minden esetben a hatályos jogszabályok, valamint a Magyar Állammal kötött szerződés alapján jár el, és az M6-os autópályával kapcsolatban is ennek megfelelően cselekedett.

Az MKIF Zrt. visszautasít minden olyan állítást vagy értelmezést, amely azt a látszatot kelti, hogy Társaságunk jogellenesen jutott volna üzemeltetési vagy más feladathoz, vagy tevékenységével kárt okozott volna a Magyar Államnak. Társaságunk az M6-os autópálya érintett szakaszának üzemeltetésére nyílt közbeszerzési eljárás keretében pályázott" - írják.

A hidak, pihenők és csomóponti ágak felújítása is része az MKIF vállalásának

A nyílt közbeszerzési eljárásban a legmagasabb szintű üzemeltetési szolgáltatásra és a teljes pályaszakasz többszöri teljes felújítására kértek a résztvevőktől ajánlatot, amely az üzemeltetési feladatok mellett a hidak, pihenők és a teljes pályaszerkezet, valamint a csomóponti ágak felújítását is magában foglalja.

"Másik ilyen nyílt, a műszaki tartalom megismerését és összehasonlítását a nyilvánosság számára lehetővé tevő közbeszerzési eljárásról nincsen tudomásunk. Társaságunktól a korábbi külföldi tulajdonú koncesszor üzemeltetővel, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlatával összehasonlítható műszaki tartalomra ajánlatot nem kértek.”

Azonos feltételek nélkül nem állapítható meg, melyik ajánlat kedvezőbb

A sajtóban megjelent, az üzemeltetés költségeire és az állítólagos túlárazásra vonatkozó számok, adatok kizárólag akkor hasonlíthatók össze, ha azok azonos műszaki tartalom, szolgáltatási színvonal, időtáv, finanszírozási feltételek és kockázatvállalás tartalmaznak, ezek hiányában ebből semmilyen valós, alátámasztott következtetés nem vonható le – hangsúlyozza az MKIF Kommunikációs Igazgatósága.

A pénteken bemutatott eltérő konstrukciók költségeinek egyszerű összevetése szakmailag nem ad valós képet, szakmai alátámasztás hiányában kizárólag félrevezetésre alkalmas, mivel a sajtóhírekből nem derül ki, hogy a bemutatott különböző üzemeltetési költségek milyen tényleges megvalósítandó műszaki tartalmat foglalnak magukba - írják a közleményben.

Az MKIF szerint jogszerűen járt el

"Az MKIF Zrt. a jövőben is elsődleges feladatának tekinti a szerződéses kötelezettségei teljesítését, Társaságunk továbbra is arra koncentrál, hogy a kezelésében lévő gyorsforgalmi úthálózatot biztonságosan, szerződésszerűen és magas szakmai színvonalon üzemeltesse és fejlessze, az általa vállalt feladatokat a Koncessziós Szerződésben foglaltak szerint ellássa.

Társaságunk a politikai vitákban nem kíván részt venni; feladatunknak a szerződéses kötelezettségeink teljesítését és a közlekedők biztonságos, magas színvonalú kiszolgálását tekintjük" - zárják a közleményt.

Két körforgalom épül az óbaroki csomópontban

Óbaroknál két új körforgalmat alakítanak ki, emellett új híd is épül az autópálya felett. A forgalmat az elkészült műtárgyra terelik át, ezt követően pedig elbontják a jelenleg használt régi hidat.

Az MKIF tájékoztatása szerint a területen jelenleg földmunkákat és közműépítési feladatokat végeznek. Ezzel párhuzamosan a töltőállomáshoz kapcsolódó további építési munkálatok is zajlanak. A csomópont korszerűsítése az M1-es kapacitásbővítéséhez igazodva javítja majd a fel- és lehajtás feltételeit, valamint biztonságosabbá és átláthatóbbá teszi a helyi közlekedési kapcsolatokat.

Összesen 72 felül- vagy aluljáró át- vagy újjáépítése is része a fejlesztésnek

Az M1-es autópálya bővítése során 72 felül- vagy aluljárót kell át- vagy újjáépíteni, mert a kiszélesített pálya a meglévő műtárgyak alatt nem férne el. Ezenkívül 11 csomópontot korszerűsítenek, négy új csomópontot pedig kialakítanak. A beruházás része hat pihenőhely felújítása. A tájékoztatás szerint az M1-es bővítés teljes időtartama alatt biztosítják a 2×2 forgalmi sávot a közlekedők számára.

Új beruházással igyekztek tehát az Ipari Park megközelítését megkönnyíteni és a települést elkerülve biztosítani; valamint az ezzel párhozamosan futó, másik ütemben a község főútjának korszerűsítésével könnyíteni az iváncsaiak hétköznapjain.

Utóbbi, belterületet érintő munkarészen dolgozhat most a Soltút Kft. A vállalat szakemberei a település belső úthálózatának javítási munkáival, illetve gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetőségének bővítésével járulnak hozzá a település fejlődéséhez.

Felújítják a község főútját

Mindössze a munkaterület átvételétől számított 14 hónap áll a kivitelező rendelkezésére a feladatok elvégzéséhez. A 2027. május 31-ig tartó, szűk egy évben szükséges felújítani nagyjából 6,5 km állami kezelésű és 3 km önkormányzati utat, megépíteni 2,2 km új kerékpárutat, átépíteni több mint 6500 m² járdaburkolatot és korszerűsíteni 8 buszmegállópárt.

A települést kettészelő 6205-ös utat teljes belterületi hosszában rendbe teszik, az önkormányzati utak közül pedig a Hunyadi utca, a Fő utca, a Bogár utca és a Határ utca érintett a felújítási munkákkal.

Szigorú követelményeknek felelnek meg

Miután kialakították a szabványos autóbusz-megállókat, a Magyar Közút kezelésében lévő utak egyrétegű profiljavítási munkákon esnek át, a padka és a vízelvezető árkok rendbetételével. Ezzel párhuzamosan építik ki a kerékpárutat kétrétegű aszfaltburkolattal; míg a járdákra térkőburkolat kerül.

„Nem várható a projekten nehezítő tényező, egyedül a kikerülő anyagok elhelyezésére kell nagyobb gondot fordítani az új hulladéktörvény előírásainak betartása miatt” – tájékoztatta lapunkat Kiszli László, a Soltút ügyvezetője.

Elindult a kivitelezés

„Sajnos csak a járdaépítést tudtuk megkezdeni, mivel több feladatnál a tervkészítés óta eltelt időszak változásait a kiviteli terveken át kell vezetni, jóvá kell hagyatni, és egyeztetni szükséges az e-közmű szolgáltatás adatait a valós bekötésekkel” – mondta Kiszli László. Hozzátéve:

Néhány problémát le kell tehát küzdenünk, de a tervek aktualizálása, illetve az e-közmű egyeztetések lefolytatása után haladéktalanul elkezdjük az útépítést is.

A Királyi Napok egyben Székesfehérvár egyik legfontosabb éves kulturális rendezvénye, amely a város történelmi szerepét és épített örökségét is középpontba állítja. Az augusztus 20-i ünnepkörhöz kapcsolódó programsorozat így a nyár második felének egyik kiemelt eseménye lehet Fejér vármegyében.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján az országos tisztifőorvos az ország egész területére július 30-án elrendelt harmadfokú hőségriasztást augusztus 8-án 0:00 órától másodfokra mérsékelte, amely augusztus jövő kedd 24:00 óráig marad érvényben - írták.

A tájékoztatás szerint, az előttünk álló napokban ugyan enyhül a hőség, ám tartósan magas hőmérséklet továbbra is fokozott terhelést jelent a szervezet számára. Ezért fontos az alapvető óvintézkedések betartása, például a rendszeres folyadékpótlás.

A déli órákban - lehetőség szerint 11 és 15 óra között - továbbra is ajánlott kerülni a tartós napon tartózkodást és a megterhelő fizikai munkát. A szabadtéri sportolást, futást, kerékpározást vagy kirándulást célszerű a kora reggeli vagy az esti órákra időzíteni. Ha a mozgás során fejfájás, szédülés, gyengeség vagy rosszullét jelentkezik, azonnal szakítsuk meg a tevékenységet, húzódjunk árnyékos vagy hűvös helyre, és pótoljuk a folyadékot.

Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten kell figyelni az egyedül élő idősekre, gyermeket, idős vagy mozgásában korlátozott személyt, valamint háziállatot még néhány percre sem szabad parkoló gépjárműben hagyni. Az utastér rendkívül gyorsan életveszélyes hőmérsékletre forrósodhat fel. Ha valaki ilyen helyzetet észlel, haladéktalanul értesítse a 112-es segélyhívó számot - figyelmeztettek.

Napközben fontos a lakások árnyékolása, és lehetőség szerint csak az esti, éjszakai vagy kora hajnali órákban szellőztessünk. Aki otthonában nem tud megfelelő hőmérsékletet biztosítani, keressen fel légkondicionált közösségi helyiséget - sorolták.

A katasztrófavédelem weboldalán elérhető azon légkondicionált helyiségek listája, amelyeket bárki igénybe vehet - fűzték hozzá.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hőség miatt továbbra is fokozott a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélye. Mindenkit arra kérnek, hogy kerülje a szabadtéri tűzgyújtást, ne dobjon el égő cigarettacsikket, és ne hagyjon a napon parkoló gépjárműben tűzveszélyes tárgyakat, például öngyújtót vagy aeroszolos palackot.

Bicske önkormányzata eredményesen zárta le a Bajcsy-Zsilinszky utcai ivóvíz-fővezeték kiváltására kiírt közbeszerzési eljárást. A kivitelezési munkákat a Sárépszer Építőipari Kft. végezheti el nettó 295.092.475 forintért.

A beruházás előzménye, hogy az önkormányzat korszerű útpályát és új csapadékvíz-elvezető rendszert kíván kiépíteni a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A tervezett munkák azonban közvetlenül érintik az utcában futó DN300-as ivóvíz-fővezetéket, ezért annak kiváltása elengedhetetlenné vált.

Egyetlen vezetéken múlt a város vízellátása

A közbeszerzési dokumentáció külön is kiemeli, hogy

a Bajcsy-Zsilinszky utcában futó DN300-as vezeték Bicske egyetlen betápláló ivóvízvezetéke, amely önmagában biztosítja a város vízellátását saját vízbázisa, valamint az ÉDV Zrt. hálózata felől.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ez a fővezeték több mint 50 éve üzemel, ami a dokumentáció szerint önmagában is rendkívüli kockázatot jelent. Éppen ezért a meglévő acélvezetéket egy korszerű, D315-ös KPE vezetékre cserélik.

Mivel a város vízellátása jelenleg kizárólag ezen a fővezetéken keresztül biztosítható, a kivitelezés idején ideiglenes, alternatív vízellátási útvonalakat kell kialakítani.

Nemcsak vezetékcsere, teljes hálózatfejlesztés

A beruházás során összesen 1340 folyóméter hosszan valósul meg vízvezeték-kiváltás, új vezeték építése és üzembiztonságot növelő összekötő szakaszok létesítése.

A legjelentősebb elem az új, 509,7 méter hosszú D315 KPE fővezeték, amely a Bajcsy-Zsilinszky utcában épül ki, és a Rózsa utcai hálózathoz csatlakozik.

Emellett több új összekötő vezeték is készül:

• egy 192,5 méteres párhuzamos elosztóvezeték a fővezeték mellett;
• egy 247,2 méteres új elosztóvezeték az 1-es főút túloldalán;
• egy 207,1 méteres összekötés a Szent László utcai vezetékvég és az 1-es főút utáni hálózat között;
• egy 309,4 méteres vezeték, amely a Mányi úti hálózatot kapcsolja össze a meglévő rendszerrel;
• valamint egy 400,7 méteres új vezetékszakasz a Ravasz László utca–Csók István utca irányában, amely az Erdőalja utcai hálózathoz csatlakozik.

A fejlesztés során összesen 69 új csomópont is létesül.

Több útkeresztezést is érint az építés

A kivitelezés során több jelentős közúti keresztezést is meg kell valósítani.

Az új D315-ös fővezeték, továbbá a D110-es és D160-as vezetékek keresztezik az 1-es számú főutat, míg a Mány felé vezető összekötő vezeték a 1104. jelű Bicske–Mány összekötő utat szeli át, majd azon kívül, a közúttal párhuzamos nyomvonalon halad tovább.

A vállalkozási szerződés teljes időtartama 240 naptári nap, amelyből 210 napot tesz ki maga a kivitelezés, míg 30 napot a műszaki átadás-átvételi eljárás. A határidő a munkaterület átadásával kezdődik.

Célzottan szervezik át a termelést és a műszakokat

A STRABAG valamennyi magyarországi egységének felülvizsgálata után az intézkedések részeként 2026. augusztus 3-án kezdődő héten szünetel a termelés a gyáli hídgerenda- és magasépítési vasbetonelem-előregyártó üzemekben.
Leáll az aszfaltgyártás a debreceni, marcali, szolnoki és orosházi keverőüzemekben, a hét közepétől a dunaújvárosi üzemben, továbbá a budapesti telephely egyik aszfaltkeverőjében.
A rendelkezésre álló kapacitásokat elsősorban a határidőkritikus kivitelezések ellátására összpontosítják.

A STRABAG előnyben részesíti az alacsonyabb gyártási hőmérsékletet igénylő WMA, azaz Mérsékelten meleg aszfalt technológia alkalmazását, ahol azt a műszaki előírások, az alapanyagok tulajdonságai és az adott projekt követelményei lehetővé teszik.

Nem a kritikus időszakban termelnek az aszfaltgyárak

Azokban az üzemekben, ahol a termelés folytatódik, az aszfaltgyártást elsősorban az 5:00 és 12:00 óra közötti időszakra koncentrálják. A munkarend átalakításakor a villamosenergia-rendszer terhelésének mérséklése mellett a rendkívüli hőségből eredő munkavédelmi kockázatokat is figyelembe vették. Ahol azt a munkafolyamatok és a kivitelezés műszaki feltételei lehetővé teszik, a munkavégzést szintén a reggeli és délelőtti órákra ütemezik, mérsékelve ezzel a munkatársak legnagyobb hőségnek és napfénynek való kitettségét.

Átszervezték a bányák munkarendjét is

A STRABAG kőbányáiban és legnagyobb kavicsbányájában 17:00 és 22:00 óra között szünetel a termelés. A komlói andezitbányában egyműszakos termelésre álltak át, az alsózsolcai kavicsbányában és az iszkaszentgyörgyi dolomitbányában pedig a műszakokat a kritikus esti időszakon kívülre, a délelőtti és az éjszakai órákra szervezték át. A mexikóvölgyi mészkőbányában alacsonyabb energiaigényű technológiát alkalmaznak.

Csökkentették a munkaidőt

STRABAG magyarországi fémszerkezet- és homlokzati rendszer gyártó leányvállalata egyes üzemeiben átmenetileg csökkenti a munkaidőt napi 6 órára. A telephely energiaigényének mintegy 20%-át már jelenleg is saját napelemes rendszer fedezi, szakemberek bevonásával további felülvizsgálatot végeznek a rendszer optimalizálására.
Az intézkedések célja, hogy a vállalat elsősorban abban a kritikus idősávban mérsékelje villamos teljesítményigényét, amikor annak a villamosenergia-rendszer szempontjából a legnagyobb jelentősége van.

A termelési feladatok átszervezése egyúttal lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő kivitelezések anyagellátása és a partnerekkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítése tervezhető keretek között fennmaradjon. Az energiaellátási helyzet alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik és szükség esetén további ideiglenes leállásokkal, valamint a műszakrend további átszervezésével csökkentik energiafelhasználásukat.        

Felelős működés, felelős döntésekkel

A fenti intézkedéseknek köszönhetően a STRABAG Magyarország tagvállalatai összesen 11 MW-tal csökkentik teljesítményüket a kritikus időszakban.

„Az energiaintenzív ipari szereplők felelőssége, hogy egy rendkívüli ellátási helyzetben saját működésükben is gyorsan végrehajtható és mérhető intézkedéseket hozzanak. A több mint 2 800 magyarországi munkavállalót foglalkoztató STRABAG Magyarország számára a felelős működés azt jelenti, hogy a termelési és üzleti szempontok mellett munkatársaink, partnereink és működési környezetünk érdekeit is figyelembe vesszük. Ezért valamennyi gyártóegységünkben felülvizsgáltuk a termelési folyamatokat, és azokban az idősávokban csökkentjük vagy szervezzük át működésünket, amelyek a villamosenergia-rendszer terhelése szempontjából kritikusak. Célunk, hogy érdemben hozzájáruljunk a rendszerterhelés mérsékléséhez, miközben fenntartjuk a biztonságos működés és vállalásaink teljesítésének feltételeit – mondta el a lépésekről Urbán Márton, a STRABAG Magyarország műszaki direkcióvezetője.

A hírben a Biatorbágyot Páttyal összekötő Torbágyi út munkáiról számolnak be, amely észak-déli irányban keresztezi a bővítés alatt álló M1-es autópályát.

Ebben a projektben a Torbágyi út sztráda alatt átvezető alagutját kellett kibővíteni, összhangban a felette futó M1-es szélesítésével. Az alagút hossza 93 méterről 117 méterre nőtt a munkálatok során, a kiszélesített pálya és az új töltés csak így fér el felette.

Négy nap alatt nagyot halad előre a fejlesztés, hétfőn indul a forgalom

Az MKIF beszámolója szerint csütörtökön reggel már a kötőréteget terítették le a szakemberek, pénteken pedig a legfelső, azaz a kopóréteget terítik. Ezt követően a hétvégén a forgalomtechnikai előkészítés zajlik: többek közt a burkolati jelek felfestése és a táblázás.

Mindezek eredményeként augusztus 3-án, hétfőn napközben már az autósok is használatba vehetik a felújított szakaszt. Jelzőlámpás és személyi irányítás mellett, egy sávon, váltakozó irányban indulhat meg majd a forgalom.

Az újraindított forgalom mellett is folytatódik a projekt: a jövő héten a sóvédelmi munkák és a padkaépítés zajlik majd.

A vg.hu által közölt interjú legfontosabb eleme az M6-os autópálya üzemeltetésének átvétele volt, amely továbbra is nyitott kérdés, miközben az idő egyre sürgetőbb az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója szerint. Németh Tamás elmondta:

„Ez a koncessziós szerződésünkben opciós elemként szerepel. Az előző kormányzat jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, vagyis azt kérte, hogy vegyük át az M6-os üzemeltetését. A végleges döntésre azonban hónapok óta várunk: továbbra sem kaptunk megerősítést a minisztériumtól arról, hogy valóban nekünk kell átvennünk az üzemeltetést.” Mint mondta, mindez azért is sürgető, mert az idő szorít, október 8-tól már az MKIF-nek kellene ellátnia az üzemeltetési feladatokat.

A társaságnak az esetleges átvételhez már most meg kellene kezdenie a felkészülést: munkatársakat felvenni, biztosítani a szükséges eszközöket, valamint beszerezni a téli üzemeltetéshez szükséges sókészleteket.

A vezérigazgató azt mondta: legkésőbb szeptember 1-jéig meg kell születnie a végleges állami döntésnek, mert ezt követően már – bárki legyen is az üzemeltető - nem marad elegendő ideje a felkészülésre.

Németh Tamás leszögezte: azok az állítások, amelyek szerint az MKIF üzemeltetése lényegesen drágább lenne, egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Hozzátette: a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által említett számok sem egyeznek a koncessziós szerződésben és a társaság ajánlatában szereplő összegekkel.

„Az általunk vállalt költségek ennél lényegesen alacsonyabbak, ráadásul az ajánlatunk műszaki tartalma sem azonos a jelenlegi üzemeltetés műszaki tartalmával, ezért a két konstrukció nem hasonlítható össze közvetlenül.”

Az MKIF szerint a koncesszor jelentős kockázatot vállal

Az interjú másik központi témája volt a koncessziós konstrukció kockázatmegosztása. Németh Tamás visszautasította azt az állítást, hogy a társaság nem vállal érdemi üzleti kockázatot. Elmondása szerint a koncesszor nemcsak az üzemeltetés és a fenntartás, hanem a tervezés, a finanszírozás, a kivitelezés és a hosszú távú karbantartás kockázatát is viseli. Kiemelte azt is, hogy a társaság eddig közel 2 milliárd euró hitelfinanszírozást szervezett meg, amelyhez 30-40 százalék önerőt biztosított.

A vezérigazgató hangsúlyozta: a tulajdonosok eddig közel 150 milliárd forint saját forrást biztosítottak a projekt finanszírozására, miközben a legnagyobb beruházások – köztük az M1 autópálya bővítése – jelenleg is zajlanak.

Az útdíjbevételek döntő része az államnál marad

A társaság vezetője kitért az útdíjbevételekkel kapcsolatos vitákra is. Elmondása szerint a koncesszió indulásától 2025 végéig a magyar állam mintegy nettó 2200 milliárd forint útdíjbevételt szedett be a teljes díjköteles hálózaton, miközben az MKIF a koncessziós szerződés alapján nettó 673 milliárd forint rendelkezésre állási díjban részesült. Állítása szerint az útdíjbevételek mintegy 70 százaléka az államnál marad.

Németh Tamás kifejtette: a koncessziós szerződés alapján kapott 673 milliárd forintot teljes egészében az utakra költötték. Döntő részben felújítására - megvalósult Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása (szintrehozás). "A beruházások nagyságrendjét jól mutatja, hogy 700 kilométer gyorsforgalmi út újult meg 3 év alatt, 13 millió négyzetméternyi útburkolatot újítottunk fel, és közel 2,5 millió tonna aszfaltot építettünk be. Megújult 315 híd és 68 pihenő."  Ezek, önmagukban is jól érzékeltetik, hogy rendkívül jelentős műszaki munka történt - tette hozzá.

A szerződés megszüntetése esetén elszámolásra lenne szükség

Arra a felvetésre, hogy megszüntethető-e a jelenlegi koncessziós konstrukció, Németh Tamás úgy reagált: a felek között érvényes, 35 évre szóló szerződés van hatályban, amely pontosan meghatározza, hogy ilyen helyzetekben milyen elszámolási szabályok alkalmazandók.

„Mi ezekhez a szerződéses rendelkezésekhez tartjuk magunkat” – szögezte le. „Nem várható el tőlünk, hogy ha a magyar állam egyik napról a másikra úgy döntene, hogy már nincs szüksége a koncessziós konstrukcióra, akkor egyszerűen tudomásul vesszük és elsétálunk anélkül, hogy a már teljesített befektetéseinkkel elszámolnánk.”

Az M7 és az M200 előkészítése folytatódik

Az interjúból az is kiderül, hogy az MKIF folytatja a szerződésben szereplő következő nagy fejlesztések előkészítését. A társaság jelenleg az M7 autópálya bővítésének, valamint az M200 gyorsforgalmi út tervezésén dolgozik, ugyanakkor ezek megvalósításához a szükséges állami döntésekre és a finanszírozás véglegesítésére is szükség van. A jelenlegi ütemezés szerint az M7 bővítése 2027 második felében, az M200 kivitelezése pedig 2027 végén indulhat el.

Az M1 bővítésénél a közlekedésbiztonság az elsődleges szempont

Kérdésre reagálva Németh Tamás kitért az M1 autópálya felújítása során alkalmazott forgalomterelésekre is.

Elmondása szerint a munkák alatt végig biztosított a 2×2 forgalmi sáv, a nagyobb torlódások jelentős része pedig nem közvetlenül az építkezésekből, hanem balesetekből, lerobbant járművekből vagy egyéb rendkívüli eseményekből adódik. Hozzátette: a társaság kezdetektől fogva szorgalmazza az átlagsebesség-mérés bevezetését és a közlekedési szabályok szigorúbb betartatását, mert ezek jelentősen javíthatnák a közlekedésbiztonságot.

A szervezők a versenyek mellett családbarát környezettel és egész napos sportélményekkel készülnek, így a döntő nemcsak a kézilabda szerelmeseinek, hanem a Velencei-tónál pihenők számára is tartalmas kikapcsolódást kínál. Az országos finálé a hétvége egyik kiemelt sporteseményének ígérkezik Fejér vármegyében.

A beruházás része új műtárgyak kivitelezése, ezenkívül a meglévő, kisebb átmérőjű átereszek mellett épülnek új vasbeton csőátereszek. Az elkészülő átereszek a talpárkokhoz csatlakoznak, így illeszkednek az M1-es teljes vízelvezetési rendszerébe.

Az autópálya forgalmának fenntartásával épül a vízelvezető rendszer

A kivitelezés egyik legfontosabb szakmai sajátossága – tudtuk meg a Colas Alterra építésvezetőjétől - , hogy az átereszek nem nyílt árkos technológiával, hanem kitakarás nélküli módszerrel épülnek meg. Hozzátette, ennek elsődleges oka az autópálya forgalmának fenntartása: a csapadékvíz-elvezető műtárgyak így a felszíni bontások és a forgalom további korlátozása nélkül készülhetnek el.

Munkában a fúrópajzs

A munkákhoz alkalmazott zárt pajzsos AVN technológia lényege, hogy a fúrópajzs a föld alatt, zárt homlokmegtámasztással halad előre, miközben mögötte folyamatosan sajtolják be a vasbeton csöveket. Ez az eljárás a szerelési munkák és a pihenőidők alatt is biztosítja a homlokfelület stabil megtámasztását. Az alkalmazott technológia további előnye, hogy a fejtési munkák gépesítettek. A sajtolás során nincs szükség arra, hogy munkatársak tartózkodjanak az alagútban vagy a csőben; az irányítás a felszínen elhelyezett vezérlőkonténerből történik.

Három eltérő átmérőjű csövet sajtolnak

A Colas Alterra Zrt. kivitelezésben összesen kilenc új áteresz épül. Két helyszínen DN1000 átmérőjű vasbeton csöveket sajtolnak be, 30 és 38 méter közötti hosszban. Egy helyszínen DN1200 átmérőjű, 51 méter hosszú csőáteresz készül. További hat helyszínen DN1400 átmérőjű csövek kerülnek a föld alá, ezek hossza 48 és 65 méter között változik. A beépülő sajtolható vasbeton csöveket az AGM Beton Zrt. gyártotta.

A közműkutatás és az aknák kialakítása alapozza meg a sajtolást

A munkavégzés felvonulással, majd közműkutatással indul. A kivitelezés egyik legkritikusabb előkészítő fázisa, mivel a meglévő közművek pontos helyzete alapvetően meghatározza a biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkaterületen további bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a meglévő autópálya-töltéstest pontosan milyen anyagból készült.

A közműkutatás után alakítják ki az indító- és fogadóoldali munkaterületeket. A projektben kilenc indító- és kilenc fogadóoldali helyszín készül. Az indítóaknák munkatérhatárolását az agyag, valamint homokos-iszapos talajban lemezveréssel alakítják ki, mert a sajtolási technológiához szükséges segédszerkezetek – többek között a kilépőfal és a háttám – ezt a megoldást igénylik.

A víz újra felhasználásával csökkentik a környezeti terhelést

Miután az indítóakna elkészült, a sajtoló gépláncot a helyszínre szállítják és összeszerelik. A tényleges sajtolás az indítóoldali géplánc összeállítása, valamint a fogadóoldali töltés elkészítése után kezdődhet meg.

A munkafolyamat során a fúrópajzs előrehalad, mögötte pedig ütemezetten épül be a vasbeton csővezeték. Amikor egy cső besajtolása megtörtént, az alagút bejáratánál minden vezetéket, tömlőt és kábelt szét kell kapcsolni. A következő cső beemelése után ezeket újra összekötik, majd folytatódhat a sajtolás.

A Colas Alterra építésvezetője elmondta, hogy az AVN technológia vízhasználattal is jár, ugyanakkor a kivitelezés során a felhasznált vizet szeparációs rendszerrel tisztítják, majd újra felhasználják. Ez a zárt rendszerű működés a technológia lehetővé teszi a környezeti terhelés csökkentését is.

Milliméteres pontosságú iránytartás a mélyben

A föld alatt haladó fúrópajzs pontos nyomvonalon tartását ELS irányítási rendszerrel biztosítják. A rendszer vízszintes és függőleges értelemben is folyamatos visszajelzést ad a gépkezelőnek. Az irányítórendszer része a cső felett elhelyezett mérőkerék, amely információt ad arról, hogy milyen hosszban történt meg a cső besajtolása, valamint visszajelzést biztosít a sajtolási sebességről. A rendszer további elemei közé tartozik az ipari csőlézer és az elektronikus céltábla.
A lézer a sajtolókeret mögött, az indítóaknában kap helyet, ahol pontosan beállítják az irányt, valamint az emelkedést vagy az esést. A fúrópajzsban fix pozícióban felszerelt elektronikus céltábla feldolgozza az érkező lézerfényt, az adatokat pedig a vezérlőkonténer számítógépe jeleníti meg a gépkezelő számára. A rendszer milliméteres pontosságú iránytartást tesz lehetővé.

Előregyártott előfejek és árokburkolások zárják a műtárgyakat

A csövek besajtolása után az átereszekhez kapcsolódó befejező munkák következnek. A Colas Alterra Zrt. kivitelezésében előregyártott előfejek kerülnek a sajtolt csőszakaszok végére. Az előfejektől számítva mindkét oldalon 5-5 méter hosszban előregyártott elemekből készül árokburkolás.
A beavatkozási helyszíneken a feladatok közé tartozik az előregyártott akna beépítése is. A csősajtolást követően az előfejek és az akna beépítése, az árokburkolás elkészítése, majd az indító- és fogadóoldali munkaterületek felszámolása zárja a kivitelezési folyamatot.
Az érintett átereszek várhatóan 2026 végére, illetve 2027 elejére készülhetnek el, amennyiben nem válik szükségessé áttervezés. A határidőt ugyanakkor a munkaterület rendkívül komplex organizációja is jelentősen befolyásolja.

A Mézesvölgyi Nyár célja, hogy a nyári szezonban minőségi kulturális programokat vigyen a Velencei-tó partjára. A következő hetekben további koncertek, színházi estek és családi rendezvények is szerepelnek a kínálatban, így a Fejér vármegyébe érkezők több alkalommal is tartalmas kikapcsolódásra számíthatnak.

A közlemény szerint több gazdaságban idén is lehetőség nyílik Szedd magad! szüretre, így a családok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak friss gyümölcsöt. Az országban a legjelentősebb termesztőkörzetek Csongrád-Csanád, Pest, Bács-Kiskun és Tolna vármegyében találhatók. Közölték, az időjárástól függően a magyar őszibarack szeptember elejéig vagy közepéig is elérhető lesz.

Az éves hazai termés jellemzően 10-20 ezer tonna

A világon évente mintegy 25 millió tonna őszibarack terem, Kína - csaknem 17 millió tonnával - messze a legnagyobb termelő. Európában évente mintegy 4 millió tonna terem, elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban.

Magyarországon mintegy 2400 hektáron termesztenek őszibarackot, míg az 1970-es években még közel 13 ezer hektáron. Napjainkban az éves termés jellemzően 10-20 ezer tonna, de kedvezőtlen évjáratokban jóval alacsonyabb is lehet, miközben a hazai fogyasztás kielégítéséhez évente a becslések szerint 10-15 ezer tonna import érkezik. A NAK megállapította: a hazai ültetvények jelentős része elöregedett, miközben az új telepítések üteme nem elegendő az állomány megújításához.

2026-ban országosan 152 helyszínen indított kivitelezési munkálatokat a Magyar Közút ahol többek között burkolatfelújítás, körforgalmi csomópont építés, gyalogátkelőhely létesítés épül.

A vonatkozó közbeszerzési értesítő tanúsága szerint 50 helyszínen dolgozhat a STRABAG, 41 helyszínen a Duna Aszfalt, 21 helyszínt nyert a Colas, 19-en a HE-DO, 16 jutott a SWIETELSKY Magyarország számára, 11 helyen végezhet munkákat a Soltút, 7 helyen a KE-VÍZ, 5 helyen az Euroaszfalt, három helyen pedig a Zemplénkő.

Van, ahol teljes burkolatcserére van szükség

Ebből 69 útszakaszon készült el teljes burkolatcsere, összesen 153,4 kilométeren és további 72 szakaszon, összesen 219,6 km mellékút felújítása van folyamatban jelenleg is. Emellett hazai támogatásból idén eddig négy felújítási munka keretében közel 8 km hosszon újult meg a burkolat és egy hídfelújítás is befejeződött. Folyamatban van további hét kivitelezés, ahol 13,5 kilométeren készül burkolatfelújítás és egy körforgalmi csomópont kialakítása.

Minden felújítás során az útburkolat korszerűsítése mellett sor kerül az alépítmény (alapréteg, földmű) lokális javítására, továbbá szükség esetén kisebb mértékű szélesítésre, ívkorrekcióra, hídfelújításra is.

Nem csak a burkolatok újulnak meg ott, ahol a Magyar Közút dolgozik: a forgalomtechnikai jelzésekre, úttartozékokra és a vízelvezető rendszerekre is gondot fordítanak. Szükség szerint az útszakaszok csomópontjait átalakítják, fejlesztik, és amennyiben szükséges, a közművezetékeket is áthelyezik.

Ugyan a Velence térségében átépített hidat májusban már átadták, a Magyar Építők stábja végigkövette az új híd építését és a régi elbontását is.

A pár perces tartalomban megtekinthető, hogyan állították össze az új híd elemeit, hogyan építették be őket, hogyan zajlott a próbaterhelés, és miként bontották el az új híd elődjét, a 60 éves vasbeton műtárgyat.

A Főmterv Zrt. által tervezett, látványos átjáró létjogosultságát két erős szempont indukálta:

• egyrészt a régi, 1966-ban épült, elavult vasbeton átjáró kijavítása drágább lett volna, mint egy új híd építése;
• másrészt az M7-es jövőre induló bővítése után a háromsávos autópálya a régi híd alatt nem fért volna el.

A Városünnep célja, hogy erősítse a helyi közösséget, miközben a környékről érkező vendégek számára is tartalmas kikapcsolódást kínál. A nyári fesztiválhangulat és a sokszínű programok révén Martonvásár a hétvége egyik meghatározó Fejér vármegyei rendezvényhelyszínévé válik.

A fesztivál célja, hogy a nyári hónapokban változatos kulturális programokkal szólítsa meg a helyieket és a turistákat egyaránt. A szervezők a színházi előadások mellett további rendezvényekkel is készülnek, így a Velencei-tó környéke a hétvégén is számos élményt kínál a kultúra iránt érdeklődők számára.

A kivitelezők a két, egyenként 175 négyzetméteres hídfödém elkészítéséhez összesen közel 320 köbméter betont, vagyis mintegy 40 betonmixer teljes rakományát használták fel.

A munkafolyamat során a helyszínre érkező betont minden esetben laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. A szakemberek többek között a beton terülését ellenőrzik, és csak a megfelelő minőségű anyagot juttatják a betonpumpába, majd a szerkezetbe.

A beton terülésekor azt ellenőrzik, hogy a friss beton megfelelő állagú és jól bedolgozható-e. Ez biztosítja, hogy a beton egyenletesen kitöltse a szerkezetet, és a híd a tervezett szilárdsággal készülhessen el.

A tervek szerint augusztus 3-án a Torbágyi utat ismét használatba vehetik az autósok. A forgalom ekkor félpályán, jelzőlámpás irányítás mellett indulhat meg.

A koncerteknek a Lamberg-kastély parkjának Zenepavilonja ad otthont, ahol a kellemes nyári környezet és az élőzene különleges kikapcsolódást ígér. Rossz idő esetén a szervezők fedett helyszínen is megtartják az előadásokat, így a programsorozat minden alkalommal biztosított.

A program nemcsak a történelem iránt érdeklődőknek kínál élményt, hanem azoknak is, akik egy kellemes kirándulással szeretnék összekötni a kulturális feltöltődést. A kastélyok parkjai és történelmi környezete különleges hangulatot biztosítanak a nyári kikapcsolódáshoz.

A hangulatos program kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a városlakók és a turisták egyaránt más szemszögből fedezzék fel Székesfehérvár kulturális örökségét. A fáklyák fénye különleges atmoszférát teremt, amely még közelebb hozza a királyok városának történelmét.

A tábor célja, hogy a nyári kikapcsolódást élményszerű ismeretszerzéssel ötvözze. A természetközeli környezet, a katonai hagyományokat bemutató foglalkozások és a közösségi élmények egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a résztvevők tartalmas vakációt töltsenek Pákozdon.

A programban Henry Purcell művei, Schubert alkotásai, rézfúvós kamarazene, valamint kortárs magyar zeneszerzők darabjai is helyet kaptak. A szervezők célja, hogy a hagyományos templomi koncertek révén közelebb hozzák a klasszikus zenét a közönséghez, miközben különleges kulturális élményt kínálnak a nyári esték során.

A beruházás célja, hogy ezen a szakaszon is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni.

A MÁV Pályaműködtetési Zrt. által kiírt tendert a Ring Mérnökiroda nyerte el 1,474 milliárd forintos szerződéses értéken. A cégnek komplex tervezési feladatot kell elvégeznie: a döntés-előkészítő tanulmánytól és a környezeti hatásvizsgálattól kezdve egészen a kiviteli tervek elkészítéséig és az engedélyeztetésig.

Egy kimaradt projekt pótlása történik meg

Vitézy Dávid posztjában emlékeztetett: az elmúlt csaknem húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Lapunk számos cikkben számolt be a Szántód-Balatonszentgyörgy, valamint a Fonyód-Kaposvár vonalszakaszok felújításáról, amelyek 2018 júniusában zárultak. Ezekből a projektekből azonban kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz, ennek pótlása indulhat el.

A most induló beruházás keretében második vágányt készítenek elő Szabadbattyán és Lepsény között, ezen felül akadálymentes peronok tervei is elkészülnek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson. A projekt része lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, ez ugyanis feltétele a 160 km/órás sebességnek.

Az igazi nyereség az lesz, hogy stabilabbá válhat a menetrend

„Önmagában ezen a szakaszon csak néhány perc időnyereség érhető el az emelt sebességgel, de ha Nagytéténytől Lepsényig szinte végig 160-nal közlekedhetnek majd a vonatok, az már érdemi menetidő-csökkenést eredményez” - mutatott rá a miniszter.

Vitézy Dávid kiemelte azonban: az igazi nyereség az lesz, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, valamelyest nő a pályakapacitás is,

több vonat közlekedhet Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz, ami ma a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalon.

A déli és északi part közötti utazások is lerövidülnek

A beszámolóban azt is elárulta, külön tervezési munka részeként, de rövidesen megkezdődik egy rövid, új vasúti átkötés előkészítése is Lepsénytől Balatonakarattya felé. „Így a Balaton északi partja is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a mostani, csupán 80 km/órával járható, kanyargós nyomvonalon” – mutatott rá.

Hangsúlyozta, az északi és déli partra tartó vonatok közösen használhatják majd a 160 km/h sebességre tervezett új pályát Lepsényig, ez pedig lényegesen rövidíti majd a déli és északi part közötti vasúti utazások időigényét is.

Fotókkal mutatták be a cölöpözést, amely a töltésépítést megelőző munkafázisként szolgál az altalaj megerősítésére ott, ahol az a mérések alapján szükséges. Az 57-es kilométernél készült képek jól ábrázolják  technológia működését:

a hivatalos nevén „kavicshozzáadásos mélytömörítés” célja, hogy a talajjavítás során a nem teherbíró altalaj paramétereit feljavítsuk a szükséges mértékig: a szemcsés, laza talajokat tömörítjük, a vízzel telített kötött talajokba préselt kavics segítségével pedig azok víztelenítését, konszolidációját gyorsítjuk fel – írják.

Igény és talajréteg szerint változtatják a cölöpök méretét

Bár a kavicscölöpök átlagos átmérője 50-60 cm, mélysége pedig 5-8 méter, ez az érték nem állandó: a talaj paraméterei alapján változtatnak rajta.

A vízszintes „vibró-erő” ugyanis az egyes talajrétegek tömörségétől függően különböző mennyiségű követ présel a talajba, ezért a cölöpátmérők talajrétegenként változnak. A tömörebb talajba kevesebbet présel, a lazább-puhább talajba többet. Így érik el a megjavított altalaj homogén teherbírását.

Környezeti terhelés nélkül

Az előfúrt lyukakba leengedjük az ún. vibrátort, majd néhány deciméterrel feljebb húzzuk, miközben az adalékanyagot bejuttatjuk a zsilipen keresztül a talajba, a vibrátor csúcsához. Az ezt követő újabb leeresztéskor a vibrátor az adalékanyagot oldal irányban a talajba préseli és tömöríti.

A megfelelő tömörség eléréséhez a vibrátor áramfelvételének az 80 – 100 amper közötti tartományban kell lennie.

Kiemelten fontos, hogy a Keller-féle kavicscölöpözésnek nincs semmilyen káros környezeti hatása. Természetes eredetű kavicsot visznek be általa a talajba, ami tömörítve úgy teszi teherbíróvá az alépítményt, hogy az eredeti környezeti állapot semmit sem változik.

A monumentális, 16 méter magas és 13,5 méter széles tűzfalfestmény kilenc alkotó mintegy 80 órás munkájával készült el. Az elkészítéséhez 317 liter festéket és 33 különböző színt használtak fel. A szervezők reményei szerint a mű a sportkedvelők egyik új székesfehérvári látványosságává válhat.

A beruházások között kisebb és nagyobb volumenű fejlesztések egyaránt szerepelnek. A kisebb projektek 50–100 millió forintos nagyságrendben akár önkormányzati forrásból is megvalósíthatók, míg a nagyobb létesítményekhez állami vagy európai uniós támogatásra lesz szükség. A részletes kiviteli tervek elkészülése után a közgyűlés dönthet arról, melyik fejlesztés valósulhat meg elsőként.

Több mint kétórás ki- vagy betáplálásra képesek a rendszerek

A kiépített lítium-ionos energiatárolók maximális teljesítményen több mint két órán át képesek megszakítás nélkül villamos energiát ki- vagy betáplálni. Ez különösen fontos az időjárásfüggő megújuló termelés rendszerszintű kezelésében, hiszen az energiatárolók a termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérések kiegyenlítését is segíthetik.
A fejlesztés javítja a megújuló energián alapuló termelés szabályozhatóságát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az nagyobb arányban jelenhessen meg a villamosenergia-termelésben. A projekt elősegítheti újabb megújuló energiaforrásokra épülő termelők létesítését és hálózati csatlakozását.

Uniós források bevonása is segítette a fejlesztést

A projekt teljes összköltsége 3 102 895 389 forint volt. A beruházás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával 684.975.197 forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósult meg. A PLOOP Kft. beruházása hozzájárul a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasabb működéséhez, a megújuló energiaforrások hatékonyabb hasznosításához, valamint a fenntartható energiatermelés bővüléséhez.

A program nem csupán a levendulaszedésről szól: a helyszínen a saját termesztésű levendulából készült, Magyar Termék díjas illóolajok és levendulavizek is megvásárolhatók, emellett előzetes bejelentkezéssel a lepárlóüzem működésébe is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. A sárkeresztúri levendulaszüret így egyszerre kínál természetközeli élményt, családi kikapcsolódást és betekintést a levendula feldolgozásának folyamatába.

A MÁV saját erőforrásból megvalósított, 1,15 milliárd forint értékű beruházása négy héten át zajlott. Az elmúlt hetekben 120–130 vasutas dolgozott az érintett vonalszakaszon, ahol több helyszínen végeztek pályafenntartási, alépítményi és vízelvezetési beavatkozásokat.

Több mint 4500 méteren cseréltek sínt

A munkálatok során 4800 tonna zúzottkövet, valamint 400 vasbetonaljat építettek be a vasúti pályába, több mint 4500 méteren cseréltek ki a sínt. A beavatkozások része volt továbbá a váltók felújítása, a vízelvezetés korszerűsítése és több helyen megerősítették a pályát és az alépítményt.
A korábbi tájékoztatás szerint a beruházás hét különböző szakaszt érintett Rétszilas és Dombóvár között. Ezeken a helyszíneken olyan pályahibák felszámolásán dolgoztak, amelyek korábban sebességkorlátozásokat, ezzel együtt pedig menetidő-növekedést és késéseket okoztak.

Korszerű gumielemes átjárót kapott Sáregres

A karbantartás egyik kiemelt eleme a sáregresi Széchenyi utcai vasúti átjáró átépítése volt. Az átjáróban Ponti-STRAIL előregyártott panelekből álló gumielemes rendszert építettek be, amely a sínek közötti, illetve melletti burkolati felületeket fedi le. A megoldás simább, zökkenőmentesebb közúti áthaladást biztosít a vasúti kereszteződésben. Az átjáró környezetében mintegy 100 méteren javították az alépítményt, ágyazatot és síneket cseréltek, emellett ároktisztítást is végeztek.

Megerősítették több szakaszon az alépítményt

Rétszilas és Simontornya között az elmúlt hetekben több helyszínen ágyazat-, sín- és betonaljcsere zajlott. A szakemberek javították a pálya alépítményét, valamint több mint 100 méteren vágányszabályozást is végeztek.
A kivitelezést a simontornyai munkaterületen talált robbanóeszköz is nehezítette: a tűzszerészi intézkedés miatt közel egy napra le kellett állítani a munkavégzést. A fennakadás ellenére a tervezett beavatkozásokat megvalósították a szakemberek.

Gyorsabb és kiszámíthatóbb közlekedést hozhat a beavatkozás

A felújítás eredményeként több szakaszon megszűnnek a korábbi sebességkorlátozások. Vitézy Dávid tájékoztatása szerint a nyár végére az érintett részeken ismét 20–40 kilométer/órával gyorsabban közlekedhetnek majd a vonatok. Ez önmagában néhány perces menetidő-megtakarítást jelenthet, a beruházás legfontosabb eredménye azonban az lehet, hogy csökken a meghibásodások kockázata, javul a pálya állapota, és kiszámíthatóbbá válik a közlekedés a Budapest–Pécs fővonalon.

A tervek szerint a nyári időszakban már nem várhatók újabb jelentős forgalomkorlátozások vagy terelések az autópályán.

Az idei Nagykarbantartási és Közlekedésbiztonsági felújítási program keretében eddig összesen három forgalomterelést kellett kiépíteni.

Mi történt az Agárdi csomópontnál?

A Budapest felé vezető oldalon, az 50–59-es kilométerszelvények között zajló munkák során ideiglenesen lezárták az Agárdi csomópont le- és felhajtó ágát. A beavatkozásokra az éves burkolatállapot-felmérések eredményei alapján volt szükség.

A felhajtó ág lezárása 2026. május 4. és 17. között volt érvényben, azonban a munkavégzés nem magán a felhajtón történt. A szakemberek a mellette futó H1 (külső) sávban, vagyis a külső, haladó forgalmi sávon dolgoztak, ahol két aszfaltréteg cseréjét végezték el.

Ezt követően, május 18. és 29. között a lehajtó ágat zárták le. Itt szintén a közvetlenül a mellette lévő H1 (külső) sávban zajlott a kivitelezés, de a beavatkozás mélyebb szerkezeti felújítást igényelt, ugyanis nemcsak az aszfaltrétegeket, hanem az azok alatti betonburkolatot is kicserélték.

Fontos megjegyezni, hogy magukon a le- és felhajtó ágakon nem történt felújítás, mivel azokat már 2025-ben korszerűsítették.

Szabad az út a vakáció előtt!

Az MKIF legfrissebb Facebook bejegyzésében és videóban számolt be arról, hogy a változatos időjárás ellenére a tervezettnél 4 nappal korábban végeztek a felújítási munkálatokkal Székesfehérvár térségében, így június 12. óta korlátozások nélkül lehet használni az M7-et az M0 és Balatonvilágos között mindkét irányba.

És ez így marad a vakáció ideje alatt is – ígéri az MKIF.

Az elmúlt három év gyakorlatához hasonlóan, az M7-en az M0 és Balatonvilágos közötti szakaszon a szünidő alatt, azaz 2026.06.20. - 2026.08.31. között egyik irányban, tehát sem a Balaton, sem a főváros felé nem lesznek előre tervezett burkolatmegújítási munkálatok.

Ezt a társaság évek óta önként vállalja, hogy a nyári időszakban a tó könnyebben megközelíthető legyen.

Fontos, hogy az M7 autópálya teljes szakaszán az üzemeltetési és fenntartási feladatokat (ez praktikusan a karbantartási feladatokat jelenti) a nyári időszak alatt is folyamatosan elvégzik. Ám ezek tervezésekor is figyelembe veszik a forgalmi adatokat.

Az 1967-ben épült vasbeton gyalogoshíd műszaki állapota az elmúlt évtizedek során fokozatosan leromlott. Bár a műtárgy korábban több felújításon és megerősítésen is átesett, a statikai problémák és a várható M7-es bővítés miatt már nem volt gazdaságosan megmenthető. A híd használatát korlátozni kellett, egyszerre legfeljebb tíz ember tartózkodhatott rajta, emellett az autópálya bővítésekor kialakításra kerülő 2×3+ITS sávok keresztmetszete sem fért volna el az eredeti szerkezet alatt.

A beruházás így nem egyszerű rekonstrukciót, hanem teljes szemléletváltást jelentett.

80 méteres fesztáv közbenső alátámasztás nélkül

A FŐMTERV által tervezett új híd egyik legnagyobb műszaki értéke, hogy 80 méteres fesztávját egyetlen közbenső pillér nélkül hidalja át, növelve ezzel a közlekedésbiztonságot és biztosítva a későbbi autópálya-fejlesztések lehetőségét.

Az íves főtartós, süllyesztett pályás acélszerkezet a korábbinál csaknem másfélszer szélesebb lett, emellett a korszerű kerékpáros szabványoknak megfelelő, kisebb lejtésű és akadálymentes rámpákkal kialakított megközelítést kapott. A tervezők mindössze négy hónap alatt dolgozták ki a koncepciót, amely digitális BIM-alapú modellezéssel készült, és nemzetközi szakmai díjakat is elnyert.

Nemcsak híd, hanem összetett mérnöki projekt

A kivitelezés 2024 végén indult, az acélszerkezetet Lengyelországban gyártották le, majd Magyarországon festették le és szerelték össze az elemeket. A helyszínen a cölöpözést, a hídfőépítést és az útcsatlakozások kialakítását követően 2025 őszén emelték be a hídelemeket. A forgalomba helyezést 32 személyautóval végzett statikus és dinamikus próbaterhelés előzte meg, amely során a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei ellenőrizték a szerkezet viselkedését.

A vizsgálatok igazolták, hogy a híd a tervezett paramétereknek megfelelően teljesít, így 2026 májusában megnyílhatott a gyalogosok és kerékpárosok előtt.

Két éjszaka alatt bontották el az elődjét

Az új híd átadását követően azonnal megkezdődött a több mint ötvenéves vasbeton szerkezet bontása. A munkát kizárólag éjszakai, hétvégi időablakokban lehetett elvégezni, figyelembe véve az M7-es forgalmát, az ünnepi időszakokat és a nyári turisztikai szezon közeledtét. A robbantás a környező lakóterületek, a Velencei-tó és az elkészült új híd miatt szóba sem jöhetett, ezért a szerkezetet elemekre vágták és nagy teherbírású darukkal emelték le. A bontás során kinyert acélelemek egy részét újrahasznosítják, a betonszerkezetet pedig feldolgozás után útépítési alapanyagként hasznosítják.

Az M7 modernizációjának látványos állomása

A velencei gyalogos-kerékpáros híd jól példázza, hogy egy korszerű műtárgy egyszerre szolgálhatja a közlekedésbiztonságot, a fenntarthatóságot és a turizmus fejlesztését.

A Budapest–Balaton kerékpárút (BUBA) fontos elemévé vált átkelő hosszú távon javítja a Velencei-tó térségének elérhetőségét, miközben az M7-es autópálya folyamatos modernizációjának is szimbóluma.

Az elmúlt három évben (2023-ban, 2024-ben és 2025-ben) zajlott szintrehozási munkálatok eredményeként az autópályán az öt évnél fiatalabb burkolatok aránya 2 százalékról 80 százalékra nőtt, ami jól érzékelteti a hazai gyorsforgalmi úthálózat megújításának léptékét.

A teljes podcast adás itt érhető el

Youtube: https://youtu.be/jRp-W4Qn6os?si=y5AN288RgbH2U0QU

Spotify: https://open.spotify.com/episode/3UrylaolbteGTorCQ0C8Tq?si=sKDfG7aDRma7b4SxAe23Tg

Nem akármilyen utóélete van a fejlesztésnek

A híd 6-os pillérénél felavatott tábla előtt elsőként a generálkivitelező Duna Group projektvezetője mondott beszédet. Wunderlich István elmondta, a projekt szereplői büszkén tekinthetnek a hídra, hiszen a 2024 júniusi átadása után számos elismerésben részesült:

• 2025 májusában elnyerte az év acélszerkezete díjat az Acélszerkezeti Szövetségnél;
• az Év Hídja 2025 közönségszavazáson a rangos második helyezést érte el;
• több a híd projektjében részt vevő szakembert kitüntettek;
• tavaly decemberében pedig az Építőipari Nívódíjat is elnyerte a közlekedési létesítmény kategóriában.

Még a Tour de Hongrie közvetítésében is megdicsérték

Az esemény folytatásában Nyíri Szabolcs, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság elnöke hangsúlyozta, egy Duna-hidat alkotni óriási feladat: „A szakma szempontjából ez a hazai kivitelezési tevékenység csúcsa”. Fontos értékeként felhívta arra is figyelmet, hogy a Paks és Kalocsa között megépült átjáró a maga esztétikájával nem megtöri a táj látványát, hanem kiteljesíti.

Hozzátette, jó volt hallani, ahogy a Tour de Hongrie kerékpáros verseny közvetítésekor a riporter is felkiáltott ámulatában a hidat megpillantva. „Ez egy méltó üzenet a szakma felé, hogy amit építünk, az szép.”

A mérnöki bravúrok és a természet tisztelete nem zárják ki egymást

A táblaavató ünnepségen Németh Mónika, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kurátora is felszólalt. Beszédében emlékeztetett, az extradosed szerkezetű híd ötvözi a ferdekábeles és a gerendahíd előnyeit, lehetővé téve nagyobb támaszköz áthidalását alacsonyabb pilonmagasság mellett. „Ugyanakkor a bírálóbizottság számára legalább ennyire fontos az a felelős szemlélet, aminek köszönhetően a műtárgy a környezetébe illeszkedik: nem uralja a tájat, hanem harmonikusan belesimul.”

Rámutatott, a híd és nyomvonala Natura 2000-es területet is érintett. „A híd tervezése és kivitelezése bebizonyította, hogy a mérnöki bravúrok és a természet tisztelete nem zárják ki egymást.” Ezt alátámasztva a projekt példaértékű környezetvédelmi intézkedéseit külön részletezte:

• folyamatos természetvédelmi szakfelügyeletet biztosítottak a projekt során;
• a Duna Dráva Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel együttműködve speciális fabeton denevérodúkat létesítettek;
• mintegy 10 ezer tő Duna-völgyi csillagvirágot telepítettek át;
• a Natura 2000 területen egy teljesen új őshonos élőhelyet is létesítettek.

Az esemény zárásaként átadták a projektben alvállalkozóként részt vevő cégek Építőipari Nívódíjait. A Steel Millenium Kft. az ártéri híd szerelési munkái; a Pannon Freysinnet Kft. az extradosed kábel szerelési munkái; míg a Hídépítő Zrt. a mederhíd szerelési munkái nyomán részesült az elismerésben.

Magyarország meghatározó gyógyszer-nagykereskedelmi vállalata nyolcmilliárd forintos beruházásban építette fel a 6550 négyzetméteres logisztikai központját. A létesítményt a saját forrásaiból épült meg az M1-es autópálya közelében a német tulajdonú vállalat, amely az utóbbi öt évben húsz milliárd forintot fordított fejlesztésekre.

Napelemrendszer és hűtőraktár is épült a projektben 

A június 19-i átadón kiderült, a zöldmezős beruházásban létrejött létesítmény 4100 négyzetméteres raktárterében egy gyógyszerkiszedő automata a napi rendelések 60 százalékát képes önállóan kiszolgálni, 1700 terméket kezelve.

A komplexumban egy 114 négyzetméteres hűtőraktárt is kiépítettek a speciális tárolási igényű termékek számára. Az A+ energetikai minősítésű épület energiaellátását egy 260 kWp teljesítményű napelemrendszer támogatja, amelyet 200 kWh kapacitású akkumulátoros tárolóegység egészít ki.

A központ üzemszerű működése a hatósági engedélyek birtokában, előreláthatólag 2026. augusztus végén kezdődik meg.

Négy megye ellátását biztosítják

Kaló Tamás, a PHOENIX Pharma igazgatóságának elnöke az átadáson elmondta, a társaság győri logisztikai központjából minden nap 100 ezer doboz gyógyszer és gyógyszertári készítmény indul útra. Az új központ Észak-Dunántúl gyógyszerellátást biztosítja: azaz Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyék gyógyszertárait, kórházait és e régiók lakosságát szolgálja ki.

Az idén harminc éves társaság Magyarország meghatározó gyógyszer-nagykereskedelmi vállalata, minden második doboz gyógyszer közvetítésükkel jut el a gyógyszertárakba és a kórházakba. Hat logisztikai központjukból naponta 800 ezer doboz gyógyszert szállítanak ki, a járműflotta naponta 55 ezer kilométert teljesít. A német tulajdonú vállalatnál 650 ember dolgozik, a győri központot 110 munkatárs üzemelteti.

A társaság a nyilvánosan elérhető legutóbbi beszámolója szerint 2023-ban 472, 5 milliárd forint nettó árbevétel mellett 9,2 milliárd forint adózott eredményt ért el, 2024-ben a cég árbevétele 528,4 milliárd forint volt, 9,6 milliárd forint adózott eredménnyel.

A konszolidált adatok alapján az Új Ház cégcsoport árbevétele 2025-ben közel 100 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A cégcsoport korrigált adózott eredménye meghaladta a 459 millió forintot, miközben az üzemi eredmény is jelentős javulást mutatott. Az eredmények azt igazolják, hogy a társaság a kedvezőtlen piaci környezetben is képes volt növelni hatékonyságát, erősíteni piaci pozícióját és megőrizni működési stabilitását.

Több, mint 300 millió forint osztalékot fizettek

 A Közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi beszámolóját, valamint döntött az adózott eredmény felhasználásáról is. A részvényesek számára összesen 316,5 millió forint osztalék került kifizetésre.

A következő hároméves ciklusra megválasztották az Igazgatóság tagjait: az elnöki tisztséget Hegyi-Lisztes Evelin tölti be, aki 2021 óta tagja a testületnek. Megválasztásával egy meghatározó, több mint 13 éves időszak zárult le, amely alatt Juhász Attila látta el az Igazgatóság elnöki feladatait. Az Igazgatóság további tagjai Szórády Csilla, Rábai László, Pethő Zoltán és Balla László.

A részvényesek 2029. november 30-ig megerősítették tisztségében Szórády Csilla Vezérigazgatót, aki továbbra is a Társaság operatív irányításáért felel.

Új fókusz

Az új vezetői ciklus fókuszában a franchise hálózat versenyképességének további erősítése, a központi szolgáltatások folyamatos fejlesztése, valamint a franchise partnerek eredményességét támogató hálózatfejlesztési programok megvalósítása áll.

A tulajdonosok döntései egyértelműen kifejezik a társaság hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettséget, és biztosítják annak következetes megvalósítását a következő években.

Székesfehérvár kulturális és közösségi programkínálatában egyre hangsúlyosabban jelennek meg a családokat megszólító rendezvények. A Játs(s)zma családi társasjáték-délelőtt jól példázza azt a szemléletet, amely szerint a közösségépítés sokszor a legegyszerűbb helyzetekben, egy asztal körül ülve, közös játék közben valósul meg a leghatékonyabban.

Az eseményen a játékokat a Székesfehérvári Társasjáték Klub biztosítja, a programot pedig tapasztalt játékmester segíti, így a kezdők és a gyakorlott játékosok egyaránt könnyen bekapcsolódhatnak a közös játékba.

Több mint 330 kilométeren fejlesztenek döntően uniós forrásokból

Az összegzés szerint a Magyar Közút idén is jelentős útfelújítási és közlekedésfejlesztési programokat valósít meg országszerte, európai uniós és hazai források felhasználásával egyaránt.

A TOP Plusz Program keretében jelenleg 119 projekt megvalósítása van folyamatban, amelyek elsősorban a 4 és 5 számjegyű mellékúthálózat korszerűsítését célozzák. A beruházások összesen 331,7 kilométernyi útszakaszt érintenek, mintegy 61,2 milliárd forint értékben.

Emellett további 15 projekt előkészítése zajlik, amelyek kivitelezési munkái várhatóan még az idei évben megkezdődhetnek. Ezek további 32,7 kilométernyi úthálózat megújulását teszik lehetővé. (A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz forrásai 83%-ban európai uniós támogatások, amelyet 17%-os hazai társfinanszírozás egészít ki – a szerk.)

Egy teljes körű hídfelújítás is a fejlesztések között

A lapunkhoz eljuttatott összegzés azzal folytatja, hogy a TOP Plusz Programban szereplő fejlesztéseken túl 2026-ban eddig 22 útszakasz újult meg országszerte: összesen 41,3 kilométer hosszon, közel 7,9 milliárd forint értékben.

Hazai forrásból finanszírozott beruházások keretében az idei évben már 7 projekt sikeresen lezárult, összesen mintegy 5,71 milliárd forint értékben. Ezek közül három projekt a 4 és 5 számjegyű mellékutak felújítását érintette, összesen 7,9 kilométer hosszon, 1,38 milliárd forintos ráfordítással.

A fejlesztések között szerepel továbbá egy híd teljes körű felújítása, mintegy 3,746 milliárd forint értékben, valamint három kerékpárút korszerűsítése, összesen 9,3 kilométer hosszon.

Kiemelkedik a szegedi BYD-beruházáshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés

A közútkezelő beszámolója hozzáteszi, jelenleg is több jelentős beruházás zajlik. Kiemelik ezek közül a szegedi BYD-beruházáshoz kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztését, amelynek értéke megközelíti a 27 milliárd forintot. Emellett további hat útfelújítási projekt kivitelezése van folyamatban, összesen 7,5 kilométer hosszon, mintegy 4,319 milliárd forintos értékben.

Azt is kifejtik, hogy a következő időszak feladatai között szerepel további kilenc fő- és mellékút-felújítási projekt előkészítése, amelyek összesen 12,9 kilométernyi útszakaszt érintenek. Ezzel párhuzamosan kilenc kerékpárút-felújítási projekt előkészítése is zajlik, összesen 7,9 kilométer beavatkozási hosszon.

Zárásként hangsúlyozzák, a Magyar Közút célja, hogy a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával folyamatosan javítsa az ország közlekedési infrastruktúrájának állapotát, növelje a közlekedésbiztonságot, valamint hozzájáruljon a térségek gazdasági fejlődéséhez és jobb elérhetőségéhez.

Az intézmény honlapján ugyanis az olvasható, hogy az ágazat áprilisban 2,6 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képest: eközben az út- és vasútfejlesztések kiugró mértékben 47,6 százalékkal bővültek.

A KSH honlapján kiderül, 2026 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2%-kal kisebb, az egyéb építményeké 13,9%-kal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9%-kal felülmúlta a 2026. márciusit.

Összességében nézve 2026 első négy hónapjában az építőipari termelés volumene 2,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az infrastruktúra fejlesztések közel 30 százalékponttal járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez

2026 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 6,2%-kal csökkent, az egyéb építményeké 13,9%-kal bővült.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 11,6%-kal kisebb, az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6%-os volumennövekedése eredményezte, csaknem 30 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményéhez.

A szerződéses adatok is a stagnálás jeleit mutatják

A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4,0%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,3%-kal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,1%-kal nőtt.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4%-kal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8%-kal nagyobb volt.

Közösségi összefogással dőlt el, hol kezdődnek a munkák

A STRABAG Klassz Room Programjának célja, hogy a diákok olyan tantermekben tanulhassanak, amelyek nemcsak korszerűbbek és kényelmesebbek, hanem a kreatív, élményszerű oktatást is támogatják. A szavazás eredménye egyben azt is megmutatta, hogy a szülők, pedagógusok és helyi közösségek számára kiemelten fontos a gyerekeket körülvevő tanulási környezet minősége.

Modern matematika-szaktanterem jön létre Tápiószentmártonban

A legtöbb szavazatot a Tápiószentmártoni Kubinyi Ágoston Általános Iskola kapta: az intézmény 2302 vokssal zárta a versenyt. Az iskola repedezett falú tanterméből modern matematika-szaktanterem lesz, ahol a digitális eszközök és a korszerű térkialakítás a logikai készségek fejlesztését is támogatja.

Multifunkcionális fejlesztőtér készül Szőlősgyörökön

A második nyertes a szőlősgyöröki Dél-Balatoni Gárdonyi Géza Evangélikus Általános Iskola és Óvoda lett 2139 szavazattal. Az 1960-ban épült intézmény egyik elavult, alig használt tanterme a felújítás után multifunkcionális térré alakul: itt tarthatják majd az SNI-s tanulók logopédiai és fejlesztő foglalkozásait, valamint az osztályfőnöki órákat is.

A „történetek tere” várja majd a herceghalmi diákokat

A harmadik nyertes a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, amely 2030 szavazatot gyűjtött össze. Az intézmény konkrét tantermi koncepcióval pályázott: a régi helyiségből a „történetek tere” jön létre, vagyis egy rugalmasan alakítható, többfunkciós humán szaktanterem, ahol az irodalom és a történelem a drámapedagógia valamint az interaktív idővonal felhasználásával, élményszerű formában kapcsolódhat össze.

Szeptemberre elkészülnek az új tanulási terek

A három tanterem megújítása 2026 nyarán kezdődik, a munkálatoknak legkésőbb augusztus 31-ig kell befejeződniük. Így a diákok szeptemberben már az új Kreatív Tanulási Terekben kezdhetik meg a tanévet. A tervezésben és a kivitelezésben a STRABAG Magyarország saját szakemberei vesznek részt.